A Magyar Nemzeti Bank egy ideje igen szorosra a markában tartja a magyar bankrendszert, szigorúbb feltételeket írtak elő a lakossági hitelezéshez, a vállalatoknak nyújtott hiteleket pedig minden erővel ösztönözni szeretnék. Ugyan rengeteg határozott intézkedést hoztak ennek érdekében, a jegybank mégis elégedetlen a vállalati hitelek alakulásával. Ez derül ki legalábbis a ma bemutatott, negyedévente megjelenő kiadványukból, ami a Hitelezési Folyamatok címet viseli.

A vállalati hitelek állománya még mindig csökken, csak az idei második negyedévben 222 milliárd forinttal:

Igaz, a kisebb cégeknek nyújtott hitelek állománya (ami az összes vállalati hiteleknek egy igen apró része csak) egy kissé nőtt, mint a piros vonal mutatja. Mindenesetre az MNB szerint a vállalati hitelezés még mindig inkább fékezi a GDP-növekedést. Pontosabban stagnál, azaz semleges hatást gyakorol a növekedésre, gyakorlatilag visszahúzza a más okokból megvalósult GDP-reálnövekedést.

Az MNB ezzel elégedetlen, Fábián Gergely igazgató ezért a jelentést bemutató sajtótájékoztatón arra utalt, hogy az elvileg az év végén kifutó Növekedési Hitelprogramot lehet, hogy meghosszabbítják majd. A legtöbb elemző szerint az NHP elég kevés új hitel kihelyezéséhez vezetett, a leginkább a korábbi, magasabb kamatú hiteleiket cserélik le a cégek ezzel az eszközzel. A program második szakaszának ezermilliárd forintos keretéből eddig 841 milliárd forintra szerződtek le.

A háztartásoknak nyújtott hitelek feltételein hiába próbált szigorítani az MNB, a feltételek kissé enyhültek, és 30 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek állománya.

Összesen 9 százalékkal nőtt az idei második negyedévben a háztartások felé kihelyezett hitelek bruttó állománya, tehát a magyar lakosság újra elkezdett adósodni.

A hitelkiváltások üteme viszont csúnyán elmarad attól, amit a bankok vagy az MNB várt volna.