Megnyitották Németországban az első befogadóállomást, ahol csak nyugat-balkáni menedékkérőket helyeznek el.

A bajorországi Ingolstadt mellett fekvő Manchingban egy üres laktanyában alakítottak ki szállást 500 embernek. A térségben rövidesen még két ilyen létesítmény lesz, ezekben összesen 1500 nyugat-balkáni menedékkérőt tudnak elszállásolni.

Emilia Müller, a bajor kormány munka- és családügyi, szociális és társadalmi integrációs ügyekért felelős államminisztere a központ megnyitóján nagyobb szolidaritást sürgetett a többi tartománytól. „Bajorország egyedül nem bírja a rohamot” – mondta a miniszter, aki szerint ha nem érkezik segítség, a müncheni vezetésnek meg kell fontolnia a határok még fokozottabb ellenőrzését. A bajor miniszter az Európai Uniótól is több szolidaritást sürgetett. Azt mondta, hogy az uniós menekültügyi rendszer „nem működik”.

„Magyarország éppen ezt mutatja be”

– mondta a bajor konzervatív CSU politikusa a ZDF országos közszolgálati televízió szerint.

A nyugat-balkáni kérelmezőket azért helyezik el elkülönítve, hogy gyorsított eljárásban, legfeljebb 6 hét alatt elbírálják a kérelmüket, és az elutasítás után a lehető leggyorsabban visszajuttassák őket a hazájukba.

Ez nemcsak a bajor, hanem a szövetségi kormánynak is az egyik legfőbb törekvése, amit támogat a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) is. A politika – a müncheni meg a berlini vezetés – és a szakma, vagyis a menekültügyi hatóság szakemberei egyaránt úgy vélik, hogy a német menekültügyi ellátórendszer terheit csak a nyugat-balkáni kérelmezők arányának gyors és nagymértékű csökkentésével lehet enyhíteni.

Most a nyugat-balkániak alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, kb. 40 százalékát, és náluk a 0,5 százalékot sem éri el az elfogadott kérelmek aránya, azaz a menekültügyi rendszeren keresztül szinte senki nem szerez közülük jogot arra, hogy Németországban maradhasson. A kérelmezők ellátásáról viszont az eljárás végéig (jellemzően bő 5 hónapig) gondoskodni kell.

A BAMF és a bajor, illetve a szövetségi kormány egy sor további változást is tervez, többek közt csökkenthetik a menedékkérők pénzbeli juttatásait, hogy kisebb legyen a németországi menekültügyi rendszer vonzereje a nem háború vagy elnyomás, hanem a szegénység, kilátástalanság, munkanélküliség elől menekülő nyugat-balkániak számára.

Bajorország többszörösen nehéz helyzetben van, mert egyszerre érinti az ún. balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger felől észak felé igyekvő menekültek áramlása, ráadásul a német tartományok közötti tehermegosztási rendszer alapján gondoskodnia kell a menedékkérők 15 százalékának ellátásáról. Ezzel Bajorország a második helyen áll a 16 tartomány sorában a menedékkérők 21 százalékát befogadni és ellátni köteles Észak-Rajna-Vesztfália után.

Németországba a kormány előrejelzése szerint idén 800 ezer menedékkérő érkezhet. (MTI)