Szerbia észak-koszovói szerb önkormányzatokat szeretne visszakapni, és csatlakozva végre az EU-hoz, Koszovónak albán többségű dél-szerbiai településekre és ENSZ-tagságra fáj a foga. Ha megtörténik a területcsere, dominóeffektust indíthat el a Balkán kevert népességű országaiban.
Lettországban és Lengyelországban is lesznek jövőre montenegrói katonák.
Különös tekintettel az antidemokratikus útra lépett Lengyelországra és Magyarországra.
Az osztrák média által mecset-útnak nevezett vonal Albánián, Montenegrón és Bosznián át vezet, és azért hívják így, mert ezekben az országokban mecsetek segítik a bevándorlókat.
A szíriai polgárháború és a török belpolitikai helyzet miatt egyre többen indulnak el megint. Figyelmeztették a tagállamokat, hogy lépni kellene.
Baráti szavakat, az eddigieknél több pénzt ígértek csak nekik. A magyar és az osztrák kormány sürgették leginkább a bővítést, a franciák ellenezték legnyíltabban.
Mikor lesz itt rend, Tarlós?!
Pozsonytól Londonig arról beszélnek az európai vezetők, hogy az EU már nem képes féken tartani az indulatokat, és az oroszok szítják az ellenségeskedést. Egy erőszakos konfliktus újabb menekülthullámot okozhat.
A Nép szeme nevű csoport Thaci szerint Moszkvával kapcsolatban álló ügynökökkel működött együtt.
A szerbek egy provokátorvonatot próbáltak meg bejuttatni Koszovóba. Nagyon feszült a viszony a két állam között.
Albánia továbbra is Európa legnagyobb marihuánatermelője, pedig a kormány 2014-ben háborút hirdetett a drog ellen. De azon kívül, hogy albán kommandósok 5 napig ostromolták a kontinens cannabisközpontját, semmi nem történt. Itt egy ország, ahol szinte mindenki a fűből él, mert nem is tudna másból.
Puccskísérletet leplezett le az ügyészség. Az ország NATO-csatlakozása lehetett a kiváltó ok.
Bojko Boriszov kormánya billegő egyensúlyt épít Moszkva, Ankara, Brüsszel és Washington között. Ha bejön, hatalmasat nyernek, de ha nem, akkor a négy pólus bármelyike megnyomoríthatja Bulgáriát. A miniszterelnök ráadásul nem is ambícióból csinálja, hanem mert fél.
Mivel az útvonalak üzemeltetése piaci úton nem gazdaságos – olvasható a Magyar Közlönyben.
Márciusban Magyarországgal is tárgyalnak majd a hadsereg bevetéséről.
A balkáni migránsok egy bambergi táborban várnak a hazaküldésre. Azt mondják, Koszovóban vagy Albániában a biztos pusztulás vár rájuk.
A szerb média szerint a horvátok erre válaszul szerb rendszámú kocsikat és szerb útlevéllel rendelkezőket sem engednek belépni. Eddig ez a legdurvább diplomáciai összezördülés a migránsválság miatt.
Megnyitották az első befogadóállomást, ahol csak nyugat-balkáni menedékkérőket helyeznek el. A bajor kormány minisztere szerint az uniós menekültügyi rendszer „nem működik”, „Magyarország éppen ezt mutatja be”.
Darko Saric és a klánja több 100 millió eurónyi drogpénzt moshatott tisztára, főleg különböző szerb állami vállalatok megvásárlásával.
Vízumkényszert is bevezetne a szerbek, a montenegróiak, a macedónok, a bosnyákok és az albánok esetében.
Csaknem harmincezer tüntető vonult utcára hétfő este Szkopjéban, hogy támogatásáról biztosítsa Nikola Gruevszki macedón miniszterelnököt, akinek lemondását az ellenzék már hetek óta követeli.
Az ellenzék szerint a rendőrség megpróbálja eltussolni egy általuk agyonvert 22 éves fiatalember ügyét, a kormánypárt pedig több választáson is csalt. 19 sérült, köztük 11 rendőr.
Így öntötte el Doboj városát öt perc alatt a víz. Hihetetlen.
Csak idén 56 tonna heroint. Évente ennyit csempésznek be az Európai Unióba a Balkánon keresztül, idézi az MTI a szerb Politikát. Ez több száz millió eurónyi kábítószer. Az újság szerint a szerb és a macedón rendőrség egyre kevesebb heroint koboz el a kábítószer-kereskedőktől, ami nem azért van, mert csökken az Afganisztánból az EU-ba szállított drog mennyisége, hanem mert a hivatalos szervek egyre sikertelenebbül leplezik le a csempészeket.
A szerb-montenegrói rendőrség együttműködésében fogták el Darko Saricot. 2010 óta keresik, legnagyobb bukása 2009-ben volt, akkor 2,8 tonna kokaint foglaltak le tőle Uruquayban. (MTI)
Vesztegetett volna a bolgár sofőr, de a magyar rendőrök résen voltak.
Véget érhet a Kánaán a balkáni országokból az EU-ba utazók számára, miután megállapodás született a vízumkötelezettség ideiglenes visszaállításának lehetőségéről.
Újabb példa mutatja, hogy jobb bent, mint kint (a kint ezúttal a Balkánt jelenti), és a megváltoztathatatlannak hitt dolgok könnyen visszájukra fordulhatnak. Gyorsított eljárásban kérvényezi hat tagállam (németek, franciák, osztrákok, hollandok, belgák és luxemburgiak) a nyugat-balkáni országokkal kötött vízummentességi megállapodás biztonsági klauzuláinak elfogadását és alkalmazását.
Az érintett miniszterek levelükben azt kérik, hogy a külügyi tanács következő október 25-26-i ülésén vizsgálják meg, hogyan csökkenthető a hamis dokumentumokkal és érvekkel a térség országaiból menedékstátuszért folyamodók száma.A Balkán országainak többségével 2009 végén kötött vízumkönnyítési megállapodást az EU, amelynek nyomán hirtelen és meredeken emelkedett a térségből igényelt menedékkérők száma. Szerbia például 13900 igényléssel a negyedik állam volt ahonnan az afgánok, oroszok, pakisztániak és irakiak után a legtöbb igénylés érkezett - derül ki az Európai Bizottság (EB) tavalyi jelentésből. Az igénylések megnövekedett száma pedig túlterheli a schengeni menedékügyi rendszert állítja az EB illetékes szóvivője. Michele Cercone szerint a külügyminiszterek napirendjére került téma mégsem jelenti, hogy formálisan kérték volna Bosznia és Hercegovina, Albánia, Szerbia, Macedónia és Montenegró kapcsán a vízumkötelesség visszaállítását.
Kevéssé bíztató előjel azonban a balkáni országoknak, hogy az EB tavaly májusban nagy port kavarva egy olyan biztonsági klauzulára tett javaslatot, melyet tömeges illegális bevándorlás, menekült státusszal való visszaélés és egyéb biztonsági kockázatok esetén alkalmazhatna a Schengen övezet. A végső szankcióként a vízumkötelesség visszaállítását lehetővé tévő javaslatot jelenleg a miniszterek tanácsa és az Európai Parlament tárgyalja és diplomáciai források szerint várhatóan el is fogadják a tagállamok a hó végén.
Az EUrológus szerint a balkáni országokra nézve rossz üzenetet küldene az EU a vízum visszaállítással. A térség európai közeledése ugyanis sok szempontból amúgy is nyögvenyelősen halad az utóbbi években miközben az Unió is a bővítési fásultság jeleit mutatja. Márpedig a Nyugat-Balkán országainak polgárai számára a vízummentesség az EU-s közeledés kevés kézzel fogható jeleinek egyike.