„A magyar kormány azért nem támogatta a július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánító ENSZ-határozatot, mert az az egész régió számára igen veszélyes ellentéteket éleszthet újra a Nyugat-Balkánon” – mondta Szijjártó Péter Nyíregyházán.
Az 1995-ös, nagyjából nyolcezer áldozattal járó srebrenciai mészárlást az ENSZ csütörtökön hivatalosan és népirtásnak minősítette, július tizenegyedikét pedig megtette emléknapnak. A közép-európai és balkáni országok közül Szerbia és Magyarország szavazott a határozat ellen, de többek között Kína és Oroszország sem értett egyet a döntéssel.
„Szerintem abban nincsen vita, hogy ami történt Srebrenicában, az egy elképesztően szomorú, tragikus esemény, amelynek elítélése tekintetében egyértelműen kell fogalmazni. Szerintem azt senki nem vitatja, hogy ez egy szörnyű dolog volt, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy soha ilyen szörnyűség a jövőben a világ egyetlen pontján se fordulhasson elő” – mondta.
Szijjártó szerint a kérdés most inkább az, hogy egy ilyen határozat „a jelen pillanatban hozzájárul-e a nyugat-balkáni térség nyugalmához és békéjéhez, vagy éppen ellenkezőleg, olyan ellentéteket szít és éleszt újra a Nyugat-Balkánon, amelyek adott esetben az egész térség számára, így Magyarország számára is veszélyesek lehetnek”. A külügyminiszter innen nézve roppant szerencsétlennek tartja a határozat időzítését, mivel az szerinte újabb feszültségeket hoz a régióban, amely eddig sem a nyugalmáról és a stabilitásáról volt híres.
„Azt kértük, hogy ezt ne tárgyalja most az ENSZ. Ne hozzuk ilyen helyzetbe a térséget. Ezért szavaztunk nemmel” – mondta. Említette, hogy a többség nem is szavazta meg az indítványt, ugyanis 84-en igennel, 19-en nemmel szavaztak, míg 68-an tartózkodtak. „Tehát 193 tagja van az ENSZ-nek, 84-en szavazták meg. A kisebbsége az ENSZ tagállamainak” – mondta.