Három évvel azután, hogy a mianmari hadsereg etnikai tisztogatásba kezdett az ország északi, muszlimok lakta államában, Arakánban, két közkatona videón vallott a tömeggyilkosságokról. Ez fordulatot hozhat a népirtást feltárni hivatott eljárásokban.
A népirtásért és emberiesség elleni bűnökért elítélt egykori szerb parancsnok fellebbezett a 2017-es döntés ellen.
A gyarmatosító német katonák több tízezer embert öltek meg, a német kormány legutóbb 10 millió eurót ajánlott fel az országnak.
Liu Hsziao-ming rágalomnak nevezte a vádakat, miszerint Kína táborokba zárja és kényszersterilizálja Hszincsiang tartomány ujgur lakosságát.
Folyton folyvást azzal kell szembesülniük, hogy a környezetük egy része tagadja a velük történt szörnyűségeket.
Több mint 10 tonnányi póthajat és egyéb terméket foglaltak le az amerikai vámosok. Peking több százezer embert tart átnevelő táborokban csak a származásuk és a vallásuk miatt.
Az országot kormányzó Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Csí védte Mianmart a hágai Nemzetközi Bíróság előtt, de nem tudta bebizonyítani, hogy nem népirtás volt, amit a buddhista többségű ország milíciái elkövettek a muszlim rohingya kisebbség ellen.
„Lehet-e népirtásra irányuló szándéka egy olyan kormánynak, amely aktívan nyomoz, büntetőeljárást indít katonák és tisztek ellen, akiket bűncselekmények elkövetésével vádolnak, és meg is bünteti őket?” - tette fel a kérdést Hágában.
Mert Gambia pert indított Mianmar ellen a rohingya muszlim kisebbség elleni népirtás vádjával.
Jelentésükben elismerik, hogy az ország civil vezetőjének nincs hatalma a hadsereg felett, de törvényhozási többségét kihasználva a rohingyákat diszkrimináló törvényeket módjában állt volna megváltoztatni.
Ez lehet az első tömegmészárlás a világon, amit élőben közvetített több tucatnyi fiatal az interneten.
A népirtás 25 éves évfordulójára emlékeznek.
A magyar kormánymédiában egyre gyakoribb jelenség a fizikai erőszakra buzdítás egyének és társadalmi csoportok ellen. Vajon sikerült már elérniük a népirtásra buzdító ruandai rádió szintjét? Játék közben kiderül!
Egy egész népet telepítettek ki Szibériába. Minden hatodik belehalt.
A megtalált áldozatok száma a 12 ezret is elérheti.
A világ legnagyobb ilyen adatbázisában a holokauszttól a tuszik legyilkolásáig több népirtásról vallanak a szemtanúk, köztük 1300-an magyarul.
A mianmari hadsereg évek óta trollkodott a Facebookon, álhírekkel gerjesztve az indulatokat az ország muszlim kisebbsége, a rohingyák ellen. Tavaly óta hétszázezret sikerült elüldözni közülük az országból.
Kegyetlenségek előre kitervelt, koordinált kampányának nevezte jelentésében a tavaly ősszel történteket az amerikai külügy, de tartózkodott a népirtás és az emberiesség elleni bűncselekmény kifejezéstől.
A Reuters kelepcébe csalt újságíróinak elítélését viszont jogosnak tartja, szerinte annak semmi köze a szólásszabadsághoz.
Akár 100 ezer embert is lemészárolhattak, több száz koponyát a fehér felsőbbrendűség tanulmányozására küldtek el Németországba.
Múltbéli eredményeiért kapta, ezen a népirtás sem változtat.
Az ország saját, független bizottsága már vizsgálja a rohingyák elleni jogsértésekről szóló vádakat – próbálták megnyugtatni az ENSZ-t.
Több tucat profilt és szervezetet kitiltottak, köztük a hadsereg főparancsnokát.
A jugoszláv háborúk mészárosait volt hivatott megbüntetni. Ötezer tanút hallgattak meg, és végül 90 embert ítéltek el.
23 átmeneti táborból terelnének egybe 800 ezer menekültet.
Az Amnesty szerint egyértelmű, hogy szervezett kampány folyik. Jelentésük szerint eszkalálódik a konfliktus, megbízható értesüléseik szerint már rohingyák is gyújtogatnak.
Most már közel 400 ezer mianmari rohingya menekült át Bangladesbe.
Úgy tűnik, a mianmariak csak annyi rohingya muszlimot akarnak megölni, hogy az életben maradt százezrek örökre elmeneküljenek az országból. Az életben maradtakat viszont senki sem látja szívesen.
Az egy hónapos, egyoldalú tűzszünettől azt remélik, hogy enyhülhet a humanitárius katasztrófa. A mianmari hadsereg százezrével űzi el a rohingyákat az országból.
További százezrek sínylődnek a mianmari katonák fogságában.
Megérkeztek Bangladesbe a Tula Toli-i mészárlás túlélői. Van köztük aki elvesztette a nejét, négy fiát, hét lányát és két unokáját. És olyan is, aki a háza romjai között lefejezett nagyanyjára bukkant.
Rohingyák százezrei menekülnek Banglades felé, nyomukban a házaikat felgyújtó, a férfiakat meggyilkoló, a nőket megerőszakoló mianmari hadsereggel. Nem úgy tűnik, hogy a világ képes lenne segíteni rajtuk. A Nobel-díjas Aung Szan Szu Csí meg nem is akar.
Sean Spicer ezután azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy azt mondta, a német diktátor legalább nem a saját népe ellen vetette be a gázt.
A hererók és namák leszármazottai dühösek, amiért kizárták őket a kártéritésből.
Az ezüsérmet nyert maratoni futót hazájában ki is végezhetik, amiért nyilvánosan szolidaritást vállalt a népirtás és a kegyetlenkedés áldozataival.
A 20. század egyik első népirtásában a gyarmatosító németek ellen 1904 és 1908 között kezdett felkelések elfojtását a kb. 100 ezer fős herero törzsből alig 10 ezren élték túl, és szinte teljesen kiirtották a nama törzset, és több más kisebb népcsoportot is.
Parancsba adták, hogy a katonák ne pazarolják a töltényeket, csak machetével öljenek.
Dehogynem. (Politico)
A Kongói Demokratikus Köztársaság kiadta a 2015-ben elfogott Ladislas Ntaganzwát, aki a dél-ruandai Nyakizu kormánypárti előjárójaként bujtogatott a tuszi férfiak lemészárlására, a tuszi nők tömeges megerőszakolására. Ntaganzwa ügyét már nem a munkáját 2015-ben befejező nemzetközi törvényszék, hanem a ruandai bíróság tárgyalja majd. (MTI)
Az amerikai külügyminiszter szerint a terrorszervezet tettei az emberiség elleni bűncselekmények fogalmát is kimerítik
Előre megmondjuk, miről fognak szólni az ünnepi ebédek a következő pár napban.
78 holttest volt a sírban. Ezek a nők túl öregek voltak ahhoz, hogy az ISIS rabszolgává tegye őket.
Kereken 20 éve történt, hogy a Ratko Mladić vezette Szerb Köztársasági Hadsereg az ENSZ holland békefenntartóinak passzív semmittevése mellett 8700 bosnyákot végzett ki. A Szabad Európa Rádió most egy óriási interaktív anyaggal emlékezik az áldozatokra. Több mint 2400 áldozatról fényképet is sikerült szerezniük, a többiekről nevek, születési dátumok és apró megjegyzések emlékeznek.
Közeleg a 8000 muzulmán civil hidegvérű lemészárlásának évfordulója, amire az ENSZ Biztonsági Tanácsa emlékhatározattal készül. Készülne.
Április 24-én nagyszabású megemlékezés lesz Jerevánban a genocídium kezdetének 100. évfordulóján.
A török kormányfő örmény tanácsadója éppen azután ment nyugdíjba, miután népirtásnak nevezte az örmény népirtást.
Mert Ferenc pápa vasárnapi miséjén népirtásnak nevezte az örmények ellen elkövetett népirtást. Egy névtelenül nyilatkozó török diplomata szerint tiltakozni fognak a pápa szavai miatt, ehhez kell a vatikáni képviselő. (MTI)
Ezzel minden bizonnyal magára haragítja a népirtást mind a mai napig tagadó Törökországot.
Ruandában egymillió embert öltek meg száz nap alatt, miközben a világ tétlenül bámult. 21 éve kezdődött.
A vörös khmerek utolsó két, még élő vezetőjét ítélhetik el 2016-ban: Pol Pot most 87 éves volt jobbkezét és a 82 éves volt államfőt.