Bosnyák külügyminiszter Várhelyinek: Szavai fájdalmasak, mert ellentétesek az egyetemes emberi értékekkel, az erkölcsi normákkal, a nemzetközi joggal

Bosznia-Hercegovina külügyminisztériuma úgy döntött, hogy nem folytatja egy olyan akcióterv végrehajtását, aminek célja az uniós csatlakozás elősegítése és amiről március 6-án írt alá szerződést Szíjjártó Péter és a bosnyák külügyminiszter, Elmedin Konaković. A visszalépés oka az, hogy Magyarország az ENSZ-ben nem szavazza meg, hogy emléknapot kapjon a srebrenicai népirtás - írja a Szabad Magyar Szó.

Az Orbán-korszak egyik legkínosabb történése Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából, hogy a Putyin-szövetséges Orbán miniszterelnök akkora barátja lett a szintén putyinista Milorad Dodik boszniai szerb elnöknek, hogy ma már tagadja a srebrenciai népirtást. Illetve a szerb fél retorikáját átvéve azt állítja, hogy az erről szóló ENSZ-határozattervezet az egész szerb népet teszi felelőssé a második világháború utáni legszörnyűbb európai népirtásért. (A határozat szövegében sem direktben, sem áttételesen nem szerepel semmi ilyesmi.)

Elmedin Konaković bosnyák külügyminiszter az ügyben most nyílt levelet írt Várhelyi Olivér uniós bővítési biztosnak, benne ilyen sorokkal:

„A sajtóból értesültem, hogy önök is csatlakoztak a szerb elnök szégyenletes propagandájához. Önöktől azért azt vártam, hogy komoly és emberséges hozzáállást tanúsítanak a Srebrenicában történ népirtásra vonatkozó határozattal kapcsolatban. Tisztsége miatt, amelyet betölt, tudnia kell, hogy szavai súlyosak és fájdalmasak, különösen azért, mert azok ellentétesek az egyetemes emberi értékekkel, az erkölcsi normákkal, a nemzetközi joggal és az ENSZ egyezményekkel ”A politikus hozzátette:

„A nemzetközi törvényszékek már elítélték az elkövetőket és azokat, akik a népirtásban felelősek, összesen 1500 év börtönbüntetésre ítélték. Ez nem politikai kérdés, hanem civilizációs értékrend és mindenekelőtt emberiesség kérdése. A népirtás áldozataitól elvitatni azt a jogot, hogy legyen saját emléknapjuk, nemcsak elhibázott, de civilizálatlan döntés is.”.Azért írt levelet Várhelyinek, mert a bővítési biztos fegyelmezett fideszesként felmondta Dodik és Orbán verzióját arról, hogy a határozat tervezete a szerb nép kollektív bűnösségét mondaná ki.

„Mitől akarja Vučić és Dodik mellett Ön is megvédeni a szerb népet? Attól a határozattól, amely egyetlen szóval sem említi őket? A határozat szövegéből önnek sikerült olyat is kiolvasnia, amit abban nem ír. Az ön álláspontja nyilvánvalóan nem az európai nemzetek, és nem is a bizottság álláspontját tükrözi.” - írta a bosnyák külügyminiszter.

1995 tavaszán több tízezer bosnyák civil menekült az ENSZ-védelem alatt álló Srebrenicába a környező, rommá lőtt falvakból, a világszervezet pedig azt ígérte, hogy soha nem fogják cserben hagyni a lakosságot. Amikor azonban a szerbek július elején elfoglalták a kelet-boszniai várost, az ENSZ magukra hagyott holland békefenntartói is elhagyták Srebrenicát. Bár a szerb hadsereget vezető háborús bűnös Ratko Mladić -csal megállapodtak arról, hogy a polgári lakosságnak szabad elvonulást biztosítanak, a szerb katonák csak a nőket és kisebb gyerekeket engedték fel a buszokra. A férfiakat és a nagyobb fiúkat külön gyűjtötték össze, és Potocariban tömegsírokba lőttek őket.

Hogy 1995-ben Mladić katonái brutális tömeggyilkosságot követtek el Srebrenicában, nem kérdés, bár a számokat és a történtek minősítését a szerbek a kezdetek óta gyakran vitatják. A hágai nemzetközi büntetőbíróság ugyanakkor már 2008-ban népirtásnak nyilvánította a több mint 8000 boszniai muszlim férfi és fiú módszeres tömegsírokba lövését.