A Tisza Párt elnöke közleményében azt írja, uniós diplomataként első kézből tapasztalta, hogy miután Lázár János átvette az uniós ügyek irányítását, fura figurák érkeztek Brüsszelbe, és az lehetett a feladatuk, hogy terhelő információkat gyűjtsenek magyar és külföldi diplomatákról, vezetőkről.
Várhelyi Olivér tagadta, hogy tudott volna a magyar kormány állítólagos brüsszeli kémkedési kísérleteiről. Ursula von der Leyen elbeszélgetett vele az ügyben, az Európai Bizottság vizsgálatot indított.
Az esetről szóló cikket szerző Panyi Szabolcs tisztázta, hogy hogyan készült az anyag. Spoiler: külföldi titkosszolgálatok nélkül.
Mégpedig személyesen.
A hírek után célkeresztben a magyar biztos, aki a feltárt esetek ideján nagykövet volt. Szijjártó is megszólalt az ügyben.
Uniós biztosként kifejezetten tiltja a munkaköri leírása, hogy az őt küldő ország kormányának érdekeit képviselje.
„A magyarok körében a dohányzás, az ittasság és a túlsúly előfordulási gyakorisága egyaránt meghaladja az uniós átlagot.”
A lapnál arra kíváncsiak, hogy vajon Várhelyi az EU-s álláspontot képviselte-e, és bent ült-e a teremben, amikor az oroszok elleni szankciók esetleges vétójáról volt szó.
Az Ursula von der Leyen által vezetett testület december 1-jén kezdi meg ötéves munkáját.
Mert nem tudják támogatni Orbán „kinyújtott brüsszeli kezét”, Várhelyi Olivért.
Végül csak átjutott a rostán a magyar biztosjelölt is.
A döntés összefüggésben lehet azzal, hogy a leendő Európai Bizottság kedden meghallgatott hat alelnökjelöltjének értékelését is eltolták.
Eredetileg hétfő délután szavaztak volna Várhelyiről az Európai Parlamentben.
Meghallgatta az Európai Parlament az egészségügyért és állatjólétért felelős biztosjelöltet. Várhelyit elsősorban nőjogi és LMBTQ-kérdésekkel, valamint a magyar kormány vakcinabeszerzéseivel támadták. Felkészülten érkezett, de egyelőre ez kevésnek bizonyult.
Az összeférhetetlenségi vizsgálaton gond nélkül átment a magyar biztosjelölt.