Szerdán feltételes szabadlábra helyezést kért Radislav Krstić, aki a a délszláv háború idején a Boszniai Szerb Hadsereg Drina Hadtestének parancsnoka volt, jelenleg pedig 35 éves börtönbüntetését tölti a srebrenicai népirtásban való bűnrészesség miatt. 1995-ben a boszniai szerb erők Ratko Mladić vezetésével több mint 8000 bosnyák civilt lőtt tömegsírokba Srebrenicában, Krstić Mladić egyik legközelebbi munkatársa volt.

A Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak írt levelében Krstić most elismerte a Bosznia-hercegovinai szerb erők által 1995-ben Srebrenicában elkövetett népirtásban való bűnrészességét. Azt írta szeretne bocsánatot kérni az áldozatok családjaitól. „Elfogadom a 2001-es és 2004-es ítéleteket, amelyek megállapítják, hogy annak a hadseregnek az erői, amelyhez tartoztam, 1995 júliusában népirtást követtek el a srebrenicai bosnyákok ellen, és hogy ebben segédkeztem és támogattam a népirtást, hiszen tudtam, hogy a vezérkar egyes tagjai népirtás elkövetésére irányuló szándékkal rendelkeznek.”

Krstić leírta, hogy közreműködött egy közös bűncselekményben, mely a bosnyák civilek kényszerű elűzésére irányult. Részt vett egy humanitárius válság kialakításában, ami után erőszakkal költöztettek el nőket, gyerekeket és időseket Srebrenicából, tudva, hogy a civilek gyilkosságoknak, nemi erőszaknak, bántalmazásnak és más visszaéléseknek lesznek kitéve. Azzal is tisztában volt, hogy a Boszniai Szerb Hadsereg vezérkara nem rendelkezett elegendő erővel a srebrenicai bosnyákok kivégzésének végrehajtásához a Drina Hadtest csapatai nélkül, amik az ő parancsnoksága alatt álltak. „Tudtam, hogy a parancsom alá tartozó erők felhasználása jelentősen hozzájárul a bosnyák foglyok kivégzésének végrehajtásához” – írta.

Krstić egyben megdicsérte az ENSZ Közgyűlésének tavalyi határozatát is, ami július 11-ét a népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Az ENSZ-határozatot 84 tagállam szavazta meg, 19-en voltak ellene és 68-as tartózkodtak, néhányan pedig nem vettek részt a szavazáson. Az európai államok közül csak Szerbia, Oroszország, Belarusz és Magyarország szavazott a határozat ellen, vagyis Magyarország az egyetlen EU-s és NATO-tagállam, ami az ellen szavazott, hogy Srebrenicát a nemzetközi közösség népirtásnak tekintse.

A háborús időszak Drina Hadtestének parancsnokát a hágai törvényszék 2004-ben 35 év börtönbüntetésre ítélte a srebrenicai népirtásban való bűnrészesség miatt, és Nagy-Britanniába küldték a büntetés letöltésére. Miután a brit börtönben megtámadták, átszállították Hágába, majd Lengyelországba küldték, hogy ott töltse le a hátralévő időt.

A júniusban benyújtott, de csak most nyilvánosságra hozott szabadlábra helyezési kérelmében Krstić kifejtette, hogy kész elfogadni az összes feltételt, amit a korai szabadulás érdekében előírnak. Korábban már többször kérvényezte a szabadlábra helyezést, de mindet elutasították – a legutóbbit az év elején. (Szabad Magyar Szó/Balkan Insight)