Egy nappal azután, hogy az ENSZ közgyűlése csütörtökön New Yorkban kis többséggel megszavazta a srebrenicai népirtásról szóló határozatot, a világszevezet máris felvette hivatalos naptárába a boszniai genocídium emléknapját.

1995-ben a boszniai szerb erők Ratko Mladić vezetésével több mint 8000 bosnyák civilt lőtt tömegsírokba Srebrenicában. A nemzetközi bíróságok a mészárlást eddig is népirtásnak tekintették, mostantól azonban a július 11-i emléknap elfogadásával az ENSZ hivatalosan is így emlékszik meg róla.

A koreai és kubai elvtársak velünk vannak, Milorad

Az ENSZ-határozatot 84 tagállam szavazta meg, 19-en voltak ellene és 68-as tartózkodtak, néhányan pedig nem vettek részt a szavazáson. A sok tartózkodás jelzi a megosztottságot és az óvatosságot, főleg Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában kerülték az állásfoglalást. Európában azonban három tartózkodás (Szlovákia, Görögország és Ciprus) mellett csak Szerbia, Oroszország, Belarusz és Magyarország szavazott a határozat ellen.

A magyar kormány a szerb szoros szövetségese, így most is az ő álláspontjuk mellé állt, de ehhez egyáltalán nem sikerült társakat találni Európában, hogy kevésbé legyen feltűnő. Magyarország az egyetlen EU-s és NATO-tagállam, ami az ellen szavazott, hogy Srebrenicát a nemzetközi közösség népirtásnak tekintse.

Magyarország, valamint Putyin és Lukasenko rezsimje mellett még Kína, Észak-Korea, Szíria, Kuba, Nicaragua és néhány afrikai ország szavazott a srebrenicai népirtás emléknapja ellen.