A boszniai Szerb Köztársaság megkezdi a függetlenné válás folyamatát, ha az ENSZ elfogadja a Srebrenicáról szóló határozatot, amellyel július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánítanák – jelentette ki Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének a vezetője.

A határozatot az ENSZ április 17-i közgyűlésén terjesztik be, és május 2-án már szavaznának is róla. Bujar Oszmani északmacedón külügyminiszter hétfőn közölte, országa az egyik társtámogatója a dokumentumnak, amelyet eddig 17 állam is támogatásáról biztosított, egyebek mellett Szlovénia, Lichtenstein, Olaszország, Finnország, Hollandia, Albánia, Törökország, Jordánia, Malajzia, Chile és Új-Zéland.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt, de a holland békefenntartók tétlenül nézték, amint boszniai szerb fegyveresek 1995. július 11-én elfoglalják a várost, majd mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcolnak. Őket a következő napokban brutálisan meggyilkolták. A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. Legtöbbjüknek Srebrenica környékén veszett nyoma.

A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának” nevezett Ratko Mladic boszniai szerb hadseregparancsnokot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, és további mintegy ötven embert ítélt el Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok összesen több mint 700 év börtönbüntetésre. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a srebrenicai mészárlás ügyében.

Milorad Dodik szerint viszont a „bosnyák muszlim elit” komoly öngólt rúgott az ENSZ-határozat beterjesztésével, a népirtás ugyanis nem történt meg, „egy kitaláció, amely szét fog minket választani (…) Ha megtörtént volna, akkor nem kellene állandóan felhozni ezt a témát. A bírósági ítéletek egyénekre vonatkoznak, nem egy népre”. Azt mondja, Srebrenicát annak ellenére akarják a népirtás szinonimájává tenni, hogy még mindig nem lehet pontosan tudni, hányan is haltak ott meg. Szerinte Srebrenica területén 1992 és 1995 között 4100 muszlim halt meg, arról viszont senki sem beszél, hogy ugyanott ugyanabban az időben 2500-3500 szerbet is megöltek.

Milorad Dodik három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, Bosznia-Hercegovina pedig államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta a saját védelmi, igazságügyi és adórendszer bevezetését, valamint a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést, ami súlyos belpolitikai válsághoz vezetett. A boszniai szerbek nemcsak Belgrádtól kapnak támogatást, hanem egy EU-tagállamtól is: a magyar kormány rendszeresen tesz Dodikékat támogató gesztusokat, amik fejében Dodik idén áprilisban a legmagasabb rangú állami kitüntetést adta át Orbán Viktornak, azt, amit tavaly Vlagyimir Putyin kapott meg tőle.