Az ENSZ csütörtök este hivatalosan is népirtásnak minősítette a több mint nyolcezer boszniai muszlim áldozatot követelő 1995-ös srebrenciai mészárlást, július tizenegyedikét pedig a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A közép-európai és balkáni országok közül csak Szerbia és Magyarország szavazott a határozat ellen.

Bár a most elfogadott határozat szövegében nem szerepel, hogy kik követtek el népirtást a kelet-boszniai városban közel harminc évvel ezelőtt, Aleksandar Vucic szerb elnök - aki néhány órával korábban még arról posztolt, hogy büszke az ő Szerbiájára - szerint ezzel a döntéssel pusztán „politikai okokból” népirtókként bélyegezték meg a szerbeket.

A kelet-boszniai Srebrenicát a boszniai szerb csapatok 1995. július tizenegyedikén foglalták el, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút hurcoltak, el akiket a következő napokban brutálisan meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék korábban több vádlott elleni ítéletében is népirtásnak minősítette. Az eseményt a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságként tartják számon. A hivatalos szerb álláspont szerint bár borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, azokat mégsem lehet népirtásnak minősíteni.

Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának" nevezett Ratko Mladic boszniai szerb parancsnokot. Mindkettőjüket életfogytiglan szabadságvesztésre ítélték. A Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven vádlottat ítéltek összesen több mint hétszáz év börtönbüntetésre a boszniai háborúval összefüggésben.

Miközben a szerb elnök a kollektív felelősségre vonás létjogosultságát latolgatta, Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke közölte: amennyiben elfogadják a határozatot, a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi a békés kiválást Bosznia-Hercegovinából.

Az előterjesztést az ENSZ közgyűlésében nyolcvannégy tag támogatta, szinte mind balkáni ország. A szavazási eredmény így is elmaradt a várakozásoktól: az emléknapok elfogadásánál rendszerint egyhangú határozatokhoz képest csütörtökön tizenkilenc ellenszavazat érkezett, többek közt Szerbia, Kína, Oroszország és Magyarország is nemmel szavazott. Hatvannyolc ország tartózkodott. Dodik szerint a „nyugati” narratívával - és a többségi szavazási eredménnyel - ellentétben a srebrenciai határozat a tartózkodások és a nemleges szavazatok miatt valójában „elbukott”.

Az ENSZ-határozat a szerb elnök szerint „megnyitotta Pandóra szelencéjét”, mert ezután sorjázni fognak a más népirtások elismerésére és azok dátumának emléknappá nyilvánítására vonatkozó javaslatok. Olyannyira, hogy Vucicnak már van is egy terve arra vonatkozóan, hogy Szerbia nevében eljárást kezdeményezzen a horvátok ellen a második világháborúban Jasenovacon történt események miatt.

A voksolás eredményét Vucic egy szerb zászlót a vállára terítve várta meg. Csütörtök délben Szerbiában minden ortodox templom harangját megkongatták. (MTI)