Slobodan Miloševiċ volt jugoszláv elnök tárgyalásán, 2005 június 1-jén levetítettek egy videót. A felvétel 1995. július 15. és 19. között készült. Az látható rajta, ahogy szerb katonák Trnovo falu határában, Srebrenicától nem messze hat hátrakötözött kezű, a félelemtől lebénult fiút és férfit rángatnak le egy teherautóról. A szerbek a foglyokat először egy árok partjára fektetik, majd felállítják őket, és négyet hátulról lelőnek. A még élő kettővel az árokba dobatják a holttesteket, majd velük is végeznek. „Mindjárt lemerül az akku, de ti csak dolgozzatok”, mondja a kamerás. „Ez beszart” – mondja az egyik szerb katona. „Mit remegsz, a kurva anyádat” – rúg bele egyik, még élő áldozatába egy katona. A szerb katonák és rendőrök hasonló körülmények között végeztek a több mint 8000 bosnyák férfival.
A magyar kormány tagadja a srebrenicai népirtást, tagadja a második világháború utáni legsúlyosabb tömegmészárlást, és megtagadná az ártatlan áldozatoktól és rokonaiktól, hogy az ép ésszel felfoghatatlan tragédiájukra emléknappal emlékezzen a világ. Csak így lehet értelmezni, hogy Magyarország május 23-án New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén Észak-Koreával, Nicaraguával, Belarusszal, Szíriával, Kínával és Oroszországgal együtt nemmel szavazott arra a javaslatra, hogy hivatalosan is népirtásnak minősítsék az 1995-ös bosnyák fiúk és férfiak ellen elkövetett tömeggyilkosságot és a nagyjából 20 ezer nő ellen elkövetett nemi erőszakot. A magyarok, ahogy sok más ország tette, tartózkodhattak volna, ha csupán arról lenne szó, hogy az időzítést nem tartják megfelelőnek a javaslatra, de nem, mi az egyértelmű tagadást választottuk.
A végül sikeres szavazásnak szimbolikus jelentősége volt. A Ratko Mladić vezette boszniai szerb alakulat bűneit a hágai Nemzetközi Bíróság már évtizedekkel ezelőtt mindenki számára elérhető bizonyítékok alapján népirtásnak minősítette, és ennek jegyében hozta meg ítéleteit. Orbán Viktor Srebrenica-tagadása Magyarországon nem okozott döbbenetet. Már csak azért sem, mert a magyar miniszterelnök nem csupán a szerb elnökkel ápol bensőséges baráti viszonyt, hanem a boszniai Szerb Köztársaság elnökével Milorad Dodikkal is, aki nyíltan tagadja a srebrenicai gyilkosságokat. Korábban úgy nyilatkozott, hogy: „Találjanak nekem egy embert, aki Srebrenicában halt meg”.
Ebben, és a hasonló alapvető civilizációs, egyetemes emberi kérdésekben Orbán Viktor és csapata következetes: Magyarország mindig a gyilkosok oldalán áll.
Emlékezetes, hogy 2023 szeptemberében Alijev azeri elnök csapatai megtámadták Hegyi-Karabahot. Sokakat megöltek, és szinte mind egy szálig elüldözték az évszázadok óta ott élő örményeket, majd nekiláttak egy ősi keresztény kultúra minden nyomát eltüntetni a területről. Ebbe a templomok lerombolása is belefért. Miután Alijev elnök bevonult az erőszakkal kiürített Hegyi-Karabahba, és megtaposta a zászlójukat, Orbán Viktor meglátogatta és sok sikert kívánt az elnöknek a rombolás utáni újjáépítéshez, és mély tisztelettel gratulált a térség stabilizálásához: „Gratulálunk, mélyen tisztelt elnök úr!”
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!