„Sovinisztáknak a magyar parlamentben nem jár tisztelet” – indokolta meg Orbán Viktor hétfőn a parlamentben, hogy miért nem álltak fel a kormánypárti képviselők, amikor Tordai Bence kérésére az ellenzékiek egy perces néma csönddel emlékeztek meg Alekszej Navalnijról.
Orbán a jelzőjével Navalnij nacionalista múltjára utalt. Az Euronews cikke szerint az orosz politikus programja sokáig távol állt attól a képtől, ahogy életének utolsó éveiben látta őt a nyugati világ.
2012-ben például a vízumszabályok szigorításával akarta megnehezíteni, hogy közép-ázsiaiak vándoroljanak be Oroszországba. Úgy vélte ugyanis, hogy az exszovjet tagköztársaságokból érkező emberek drogot csempésznek be az országba.
Navalnij támogatta a 2008-as grúziai háborút is. Oroszország hivatalosan azért támadta meg kaukázusi szomszédját, hogy véget vessen a grúz kormány állítólagos orosz nemzetiségűek ellen folytatott népirtásának.
Az agresszió valós indoka inkább geopolitikai lehetett. Az orosz támadás eredményeként Abházia és Dél-Oszétia elszakadt Grúziától, a két régió a mai napig oroszbarát szakadár államként működik. Ráadásul az Emberi Jogok Európai Bírósága később elítélte Oroszországot a háború során elkövetett bűneiért.
Navalnij egyébként 2023-ban bocsánatot kért a grúzoktól, amiért támogatta a háborút. Azt írta, hogy hibázott, mert nem értette rendesen a grúz politikát, ráadásul hirtelen felindulásból szólalt meg, nem sokkal azután, hogy egy barátja életét vesztette egy grúziai bombatámadásban.
A hazai és a külföldön élő grúzok körében továbbra is ellentmondásos Navalnij megítélése. Az amerikai Georgetown egyetem diákjai például petíciót indítottak, miután kiderült, hogy lányát, Dasa Navalnaját meghívták előadni az intézménybe. Érvelésük szerint a Putyin-ellenesség nem jelenti automatikusan, hogy valaki demokrata, háborúellenes és liberális.