Soha nem voltak még annyira forróak a budapesti éjjelek, mint ezen a nyáron

Az idei nyár ízelítőt adott abból, amire az éghajlati változások miatt a jövőben is számíthatunk - mondta az Országos Meteorológiai Szolgálat az elmúlt időszak tapasztalatairól az MTI-nek.

Az idei nyár volt a harmadik legmelegebb az 1901 óta.

A forró, aszályos időszakokat heves események zárták le, amik felhőszakadásokkal, helyenként jégesővel és erős szelekkel jártak.

Idén nyáron öt hőhullámos időszak volt, ebből a júniusi és az augusztus végi másodfokú hőségriasztással járt, a további három pedig indokolttá tette a legkomolyabb, harmadfokú riasztást.

Az első hőhullám már júniusban itt volt, június 11-15. között a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 Celsius-fokot, majd a július 4-8., július 17-24. és augusztus 7-17. időszakokban a 27 fokot is tartósan átlépte a napi középhőmérséklet. Utóbbiak nyomán az országos tiszti főorvos hőségriadót rendelt el. Ezt követően a nyár egy újabb meleg periódussal zárult, augusztus 27-től a napi középhőmérséklet ismét 25 fok fölött alakult.

A komoly hőhullámos napok - amikor a napi középhőmérséklet tartósan, legalább három napig meghaladja a 27 fokot - száma több mint három hetet tett ki:

23 ilyen nap volt az idén, ennél csupán 2012-ben volt (eggyel) több. Országos átlagban 41 hőségnapot - amikor a napi maximum legalább 30 fok - regisztrált a meteorológiai szolgálat, ez 19 nappal haladja meg az 1981-2010-es normál értéket. Ebben az időszakban összesen 13 forró nap volt a szokásos 2 helyett. Forró napnak azt nevezik, amikor a napi maximum 35 fok, vagy annál magasabb.

A legmagasabb hőmérsékletet ezen a nyáron augusztus 12-én Budakalászon mérték, ahol 39,6 fokig melegedett a levegő. A nyár legalacsonyabb hőmérsékletét július 11-én, Zabaron rögzítették: 3,1 fok volt.

A leghosszabb budapesti hőhullám 1992 nyarán érte a fővárost, ekkor 11 egymást követő nap felelt meg a legmagasabb fokozatú hőségriasztás kritériumának. Az idei leghosszabb hőségriasztás megközelítette ezt, 10 napos volt, augusztusban. Az állóvizek hőmérséklete is szokatlanul magas volt a hosszantartó hőség miatt: augusztus 10-én Siófoknál 29 fokos volt a Balaton.

Ezen a nyáron Budapesten rekordszámú trópusi éjszakát is át kellett vészelni.

A fővárosban összesen majdnem egy hónapot tett ki azon éjszakák száma, amikor a levegő nem hűlt 20 fok alá.

A budapesti éghajlati idősorban ez a legmagasabb érték 1901-óta.

A jelenlegi adatok szerint összességében a nyári középhőmérséklet 22,1 fok volt, 2 fokkal magasabb a szokásosnál. Különösen magasak voltak a napi maximumok, 2,6 fokkal haladták meg országos átlagban az 1981-2010-es időszak méréseit. Így az előzetes adatok alapján a most zárult nyár a harmadik legmelegebbnek bizonyult 1901 óta.

A csapadék szeszélyes időbeli és térbeli eloszlásban érkezett az idei nyáron. Országos átlagban 136,3 milliméter volt az évszakos csapadékösszeg, ami kevesebb, mint a szokásos 70 százaléka. Az idei nyár az 1901 óta megkezdett sorban a csapadék szempontjából az alsó negyedbe sorolható, azóta ez volt a 26. legszárazabb nyár Magyarországon. Ugyanakkor a szárazsággal járó hőhullámokat megtűzdelő intenzív események során, helyenként, alig egy óra alatt több mint egyhavi mennyiség hullott.

A július 8-án érkező markáns hidegfront idején, a Fejér megyei Fehérvárcsurgón 30 perc alatt majd 40 milliméter eső hullott. Ehhez az eseményhez köthető a nyár legerősebb széllökése is,

Aszódon 130,7 kilométer/órás szelet mértek akkor.

Az augusztusi forróságot 17-én, több helyen felhőszakadással, özönvízszerű esővel járó zivatarok zárták. Budapesten a rendkívüli csapadék városszerte károkat okozott, alámosott utakat, pincéket öntött el. A legnagyobb napi csapadékösszeg 120,5 milliméter volt, ami Tiszaörvény környezetében hullott.

Aa Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja által kiadott előrejelzések szerint az ősz az átlagosnál melegebb lesz, szeptember és október kissé szárazabb, a november átlagosan csapadékos. Ebben az időszakban a hirtelen felhőszakadások - mint amiket a nyár során tapasztalni lehetett - nagyon ritkák, inkább kezelhető esőzések a jellemzőbbek.

A havi középhőmérséklet szeptemberben 15-16, novemberben 4 fok körül alakul. Az Országos Meteorológiai Szolgálat ugyanakkor megjegyezte: még akkor is, ha az átlagosnál melegebb ősz várható az előrejelzés szerint, ebbe az évszak végén bármilyen halmazállapotú csapadék belefér.

Koronavírus Hírek, háttér
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.