Ezek a szírek hol voltak tavaly? És meddig jönnek még?

  • Szíriában 4 éve tart a polgárháború.
  • Eddig is rengeteg embernek kellett elhagynia az otthonát a konfliktus miatt.
  • Magyarországot és Európát mégis készületlenül érte a menekülthullám.
  • De miért most indultak el Nyugat-Európa felé ezek az emberek?
  • Egyáltalán, meddig jönnek még?

Soha nem fogunk már visszamenni

Szíria 23 milliós ország, 2011-ben, a polgárháború kitörése előtt 5000 dollár (1,4 millió forint) körül volt az egy főre jutó GDP. Ez a magyarnak kevesebb, mint a fele, de azért Szíria nem a világ legszegényebb országa volt.

Az államot az 1970-es évek óta vaskézzel irányította a síita kisebbséghez tartozó al-Asszad család.

Amikor 2011 márciusában, az Arab tavasznak nevezett forradalmi hullámban ott is tüntetések kezdődtek a hatalom brutálisan vágott vissza. A konfliktus néhány hónap alatt polgárháborúba fordult át. A polgárháború pedig vallásháborúvá, mivel Asszadékat elsősorban a kisebbségi síiták támogatják, a felkelők pedig nagyobb részt az iszlám szunnita ágának követői.

Ami Kobani városából maradt - AFP PHOTO/BULENT KILIC

A regionális politikai érdekek mentén a síita Irán Asszadot, a szunnita országok, mint Szaúd-Arábia és Katar a felkelőket támogatták. A szélsőséges, dzsihádista szunnita csoportok, mint az ISIS és az al-Nuszra Front megjelenésével Asszad elmozdítása már nem egyértelműen opció a Nyugatnak.

Az, hogy a háború ilyen régóta tart, és hogy egyre több helyen, egyre brutálisabban harcolnak egymással a különböző csoportok, két szempontból is hat a menekültekre.

Egyrészt ahogy egy-egy új települést érnek el a harcok, úgy kell újabb és újabb embereknek menekülnie. A 23 milliós országban eddig több mint 11 millió embernek kellett elhagynia az otthonát, ebből 4 millióan mentek külföldre.

Nem csak, hogy egyre többen kelnek útra, de a szomszédos országokba, Törökországba, Libanonba, Jordániába kényszerült szírek egyre nagyobb része adja fel a várakozást. Aki már évek óta menekülttáborban él, és azt hallja, hogy otthon egyre rosszabb, az egy ponton rájön, hogy nem fog tudni hazatérni. Nem lesz belátható időn belül béke, így ha tetszik, ha nem, máshol kell új életet kezdeni.

„Ha az ötből meghal egy gyereked, akkor még reménykedhetsz, hogy jobbra fordulnak a dolgok. Mikor az öt gyerek közül már három hal meg, akkor elveszítesz minden reményt”

- így foglalta össze egy ma már Isztambulban élő szír férfi.

Eljöttünk otthonról, de itt nem maradhatunk

Szír menekültek a török határon - AFP PHOTO / BULENT KILIC

A szír menekültek nem, vagy csak nagyon korlátozottan vállalhatnak munkát Törökországban, Libanonban és Jordániában, ahol a 4 millió, hazájából elmenekült ember többsége ma meghúzza magát.

Ilyen körülmények között nem tudják a jövőjüket ezekben az országokban elképzelni. Törökországban a szíriai polgárháborútól egyáltalán nem függetlenül egyre bizonytalanabb a politikai helyzet, nyilván ez is aggasztja az ott élő ~2 millió (!) menekültet. Mi lesz, ha egy nap ott sem maradhatnak tovább?

Lehet, hogy nem lőnek, de napról-napra rosszabb lesz

A menekültek ellátásával foglalkozó UNHCR és más segélyszervezetek kifutottak a pénzből. Hiába kérnek új forrásokat, messze nem jön be elég a nemzetközi közösségtől. Emiatt a már említett három országban, a törököknél, Libanonban és Jordániában egyre rosszabbak a körülmények a menekülttáborokban. A UNHCR 2015-re 1,26 milliárd dollárt akart összegyűjteni a menekültek ellátására, ennek a 40 százaléka, 463 millió dollár ma is hiányzik.

Most jött össze elég pénz, hogy nincstelenként újrakezdjük

A Közel-Keletről papírok nélkül Nyugat-Európába jutni nem olcsó.

Az út fejenként átlagosan 3000 dollár (843 ezer forint) körüli összegbe kerülhet. Szíriából már kijutni sem könnyű, ott is mindenkit meg kell vesztegetni a különböző ellenőrzőpontokon. Emiatt a szomszédos országokba érkező emberek akkor sem tudnak azonnal tovább indulni Európa felé, ha egyébként ez a tervük. Mostanra viszont elég idő telt el, 4 év után a szírek tíz vagy százezrei spórolták össze a pénzt az induláshoz.

Elindultunk, amíg még lehetett

Menekültek a magyar határon - AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

Az afgán vagy iraki menekültek számára az Európába vezető balkáni útvonal sok-sok éve ismert volt, a szíriaiak viszont a háború előtt ritkábban keltek útra.

Az előbb felsorolt körülmények miatt körülbelül tavaly nyáron értek Európába az első szír menekültek. Ők aztán elmondták a barátaiknak, a barátaik barátainak, Facebook-csoportok és weboldalak alakultak, terjedt a híre, hogy merre, hogyan, mennyiért lehet menni.

Az Európából, például Magyarországról érkező információk csak gyorsították a folyamatot. Mikor azt hallották, hogy szigorítás lesz, meg kerítés, meg visszaküldés, akkor egyre többen indultak el, hogy még Németországba, Svédországba, Angliába érjenek, amíg lehet.

Azért jó, hogy pénteken kiürítették a Keletit, mert ez most még évtizedekig tarthat

A 1990-es évektől az volt az egyik fontos gondolata a világpolitikának és a világgazdaságnak, hogy amint csökken a szegénység a fejlődő világban úgy akarnak majd egyre kevesebben Nyugatra vándorolni. Erről beszélt Bill Clinton még amerikai elnökként Mexikó kapcsán, ezt mondta Jose Manuel Barroso, amikor az Európai Bizottság elnöke volt.

Úgy tűnik, hogy ez nem teljesen igaz.

Kerítés az USA - Mexikó határon - AFP PHOTO/Frederic J. BROWN

A világ országai soha nem voltak gazdagabbak, soha nem élt még több ember, jobb körülmények között, mint ma. Kevesebben éheznek, mint korábban bármikor. A világ mélyszegénységben (napi kevesebb mint 1,25 dollárból) élő lakóinak a száma az elmúlt évtizedekben megfeleződött.

A szíriai háború borzalmas, de az a kivétel.

Sosem volt még olyan kevés fegyveres konfliktus, mint most.

Ehhez képest Európa évtizedek óta nem látott menekülthullámmal néz szembe.

Center for Global Development (CGD) nevű ilyen nemzetközi agytrösztnek van egy migrációs kutatása, ami azt vizsgálja, hogy egy ország GDP-je hogyan befolyásolja a kivándorlást. Azt találták, hogy amikor a legszegényebb országokban elindul a gazdasági növekedés, akkor eleinte emelkedik a kivándorlók száma.

Hasonlóan a török menekülttáborban embercsempészre spóroló szírekhez, a szegénység elől menekülőknek is pénz kell az induláshoz. A kutatás szerint amíg egy fejlődő ország gazdasági ereje el nem éri Albánia/Örményország szintjét, addig a gazdasági növekedéssel együtt nő a kivándorlás is. Ez évtizedekig is eltarthat.

Ebben az értelemben a fejlődés hatása egy ideig pont ellentétes azzal, amire Clinton vagy Barroso utalt. A szegénység csökkenése egy darabig nem csökkenti, hanem növeli a kivándorlók számát.

Ha a CDG kutatása és az abból levont következtetések helyesek, akkor bármennyire is nyugtalanító, ami az elmúlt hetekben Magyarországon történik, de a mostani menekültválság szempontjából jelentéktelen percek ezek. Mert akkor amit ma látunk, az tényleg évtizedekig fog tartani, és akkor nincs az a kerítés, vagy rendkívüli állapot, vagy szigorú törvény, ami megállíthatná.

(Vox, BuzzFeed, Guardian, TelegraphCenter for Global Development)