Kelet-Európába hamarabb megérkezett az iszlámellenesség, mint az iszlám

  • A menekültválság a kelet-európai politikusokból is előhozta az iszlámellenes retorikát.
  • Rogán Antal a megújult kormánylap első oldalán már Egyesült Európai Kalifátussal riogatott.
  • Orbán Viktor csütörtökön Brüsszelben pedig egyenlőségjelet tett a muszlimokkal való együttélés és a török hódoltság időszaka közé.
  • A muszlimellenes érzelmek ott is könnyen felkorbácsolhatók, ahol nincs számottevő muszlim kisebbség.

Indul a paravonat

A szlovák kormány augusztus közepén egészen átlátszó érveléssel próbálta kiválogatni a hozzájuk érkező menekültek közül a keresztényeket. A belügyminiszter szóvivője szerint náluk azért nem lennének jó helyen a muszlim menekültek, mert nincs az országban egyetlen működő mecset sem.

Szlovákia mellett több kelet-európai állam is követte a gyakorlatot, hogy vallási alapon próbálna válogatni a menekültek között. Ehhez a sorhoz csatlakozott a lengyel miniszterelnök, aki szerint mivel ők keresztény állam, így főleg a keresztényekért éreznek felelősséget. Ezért csak keresztényekkel álltak szóba, mikor befogadtak 50 szíriai családot, de hasonló elvek alapján válogatott Csehország is, mikor menedékjogot adott 70 családnak. Állítólag Magyarország is befogadott titokban 1000 keresztény családot.

Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya Magyarországon, 1992–2015 (%) - Forrás: TÁRKI

Bár Magyarországon alig élnek muszlimok (0,1 százalék), a velük szembeni bizalmatlanság mégis nagyon erős. A Tárki idén áprilisban mérte fel legutóbb a hazai idegenellenességet. Kiderült, hogy válaszadók majdnem fele (46 százalék) különösebb válogatás nélkül mindenkit elküldene, aki az országba beteszi a lábát. Az arabok elutasítottsága azonban még a mérlegelőknél is 94 százalékos volt. Mérlegelőknek azokat nevezzük, akik egyébként hajlandók lennének befogadni bizonyos menekülteket.

Mivel a menekültek jelentős része muszlim többségű országból jön, és a magyar lakosság nagy részének többnyire csak a közel-keleti konfliktusról érkező hírekből vannak ismeretei az iszlámról, ezért nem nehéz hisztériát kelteni:

Nagyon úgy néz ki, hogy a menekülthullámmal a kelet-európai politikusok eszköztárába is megérkezett az iszlámellenes retorika. Ahhoz pedig, hogy ezzel szavazatokat lehessen szerezni, még csak az sem kell, hogy az adott országban nagyobb számú muszlim kisebbség éljen.

Sőt, minél kevesebben vannak, ezek az üzenetek annál hatékonyabban tudnak célba érni, mivel az embereket nem zavarják meg a személyes tapasztalataik, mikor az Egyesült Európai Kalifátusról beszélő politikusokat hallgatnak.

Ahogy az ilyesmi lenni szokott: az iszlámellenesség ott a legerősebb, ahol a legkevesebb muszlim él. Az év elején Németországban az iszlámellenes Pegida mozgalom Drezdában tartotta a legnagyobb tömegrendezvényét, miközben Szászország tartományban alig élnek muszlimok, mindössze 1 százalék az arányuk a tartomány összlakosságában. A tartományban lakók 40 százaléka gondolta úgy, hogy idegennek érzi magát a saját hazájában, a szászországiak 78 százaléka pedig kifejezetten fenyegetőnek tartotta az iszlám jelenlétét.

Érdekes, hogy Észak-Rajna–Vesztfália tartományban élők félnek a legkevésbé a muszlimoktól, pedig itt él a németországi muszlimok egyharmada. Az itt élő nem muszlimoknak csak 46 százaléka érzi fenyegetve magát az iszlám miatt.

Az Európát elözönlő és meghódító muszlimok képével pedig nem nehéz félelmet kelteni az emberekben.

Az Ispsos MORI tavaly készített egy kutatást, amiben 14 ország nem muszlim lakóit kérte meg, hogy tippeljék meg azu országukban élő muszlimok számát.

Forrás: Ipsos MORI

Mint a kutatásból kiderül, a franciák minden muszlimból hármat láttak. Ugyanebben a kutatásban a britek azt gondolták, hogy az országban minden ötödik ember muszlim, közben a valós arány csak 5 százalék. 

A magyarok hetvenszeresen becsülték túl a muszlim kisebbség számát:

a 0,1 százalékos muszlim lakosságot sikerült 7 százalékra tippelni.

Az eredmények jól mutatják, hogy Nyugat-Európában a szélsőjobboldali pártok miért tudtak erős támogatottságot szerezni azzal, hogy Európa iszlamizálódásáról beszélnek, és miért repülnek rá erre a menekülthullám miatt a kelet-európaiak is.

Akik a közelgő muszlim hatalomátvételtől vagy Eurábia kikiáltásától tartanak, azoknak ajánljuk a Pew Research Center áprilisban megjelent kutatását, illetve előrejelzését a Föld népességének alakulásáról, vallások szerinti bontásban. Eszerint

Európában a muszlimok aránya 2050-re érheti el a 10 százalékot.

  • 2050-re Nagy-Britanniában lesz a legnagyobb európai muszlim közösség, 7,76 millió fővel.
  • Franciaországban 7,54 millióra nőhet a muszlimok száma.
  • Németországban, ahol 35 év múlva a teljes lakosságszám a mostani 80 millióról 74,7 millióra csökken, 7 millió muszlim él majd.

Tehát a muszlimok egyáltalán nem kerülnek többségbe a következő 35 évben.

Ebben az időszakban a muszlimok születési rátái is csökkenni fognak, bár még mindig magasabbak maradnak a keresztényekénél.

Így nem fog menni

Az Európai Egyesült Kalifátusok rémálma ugyan ordító hülyeség, de arról sincs szó, hogy Európa számára ne jelentene kihívásokat a muszlimok számának növekedése. A 10 százalékos kisebbség nem egyenletesen oszlik el az országokban, egyes városokban például akár többségbe is kerülhetnek a muszlim vallásúak. (A második legnagyobb angol városban, Birminghamben már 2011-ben 21 százalék fölött volt a muszlimok aránya.)

Ahhoz már mindenképpen túl nagy létszámú kisebbség lesz, hogy a többségi társadalomnak ne kelljen megtanulni együtt élni velük. Ez elég nehéz lesz, amíg mindenkinek csak a terrorizmus jut eszébe az iszlámról, vagy ha úgy gondolkodnak, mint a magyar parlament kulturális bizottságának elnöke, aki szakmailag és emberileg is elhibázottnak tartja, hogy a bevándorlók gyermekei is rendes iskolákba járjanak.

Merkel híres, 2010-es beszédében, amelyben a multikulti haláláról beszélt, azt is mondta, hogy fel kell gyorsítani a bevándorlók integrációját, el kell várni tőlük, hogy betartsák a törvényeket és tanuljanak meg németül. A bevándorlók aránya az országban csak nőni fog, a zsidó-keresztény örökség mellett pedig azt is el kell ismerni, hogy mára az iszlám is Németországhoz tartozik – fejtegette a kancellár.

A tapasztalatok szerint az első generációs bevándorlók még könnyebben meg tudják határozni, hogy mennyivel lett szabadabb és biztonságosabb az életük azzal, hogy Európába jöttek, a gyerekeiknek viszont gyakran csak annyi marad meg ebből az élményből, hogy itt nehezebb az életük muszlimként, mert állandóan gyanakvóan néznek rájuk és mindig szabadkozniuk kell, hogy nem tartoznak a radikálisok közé. (A Charlie Hebdo elleni merénylet után voltak olyan muszlim szülők Nagy-Britanniában , akik a gyerekük biztonsága érdekében inkább fejkendő nélkül járatták a lányukat iskolába, nehogy rajtuk torolják meg támadást.)

Kétségtelen, hogy a társadalom periferiájára sodródott másodgenerációs európai muszlimok közül toborozzák legsikeresebben tagjaikat az ultraakonzervatív, olykor radikális vallási mozgalmak. Szerencsére ez továbbra is csak a kisebbség törpe kisebbsége.

Európa változtatja meg a muszlimokat

Az európában élő muszlimok többsége azonban pontosan ellenkező irányú változáson megy keresztül. A német Bertelsmann-Stiftung vizsgálata megállapította a Németországban élő muszlim közösségről, hogy

mivel Európában kisebbségként kell megélniük a vallásukat és kultúrájukat, ez sokkal nyitottabbá és alkalmazkodóbbá teszi őket. Komoly hatással van rájuk az európai életforma, és a többségük nem muszlimokkal is barátkozik.

Kiderült, hogy a muszlimoknak csak 1 százaléka szimpatizál az olyan radikális csoportokkal, mint a szalafisták.

A 90 százalékuk értett egyet azzal, hogy a demokrácia egy jó kormányzati forma. A kifejezetten vallásosak közül 93 százalék mondta azt, hogy nyitottnak kell lenni a más vallásúak felé.

Szabadidejükben a 90 százalékuk találkozik más vallásúakkal. 60 százalékuk pedig rendszeresen tart fenn ilyen kapcsolatokat. Csak 8 százalékuk mondta azt, hogy nem merészkedik a saját vallási közösségén kívülre. Többségüknél jól halad a beilleszkedés, Németországban egyszerűen nem igaz, amit francia és brit nagyvárosi tapasztalatok alapján általánosítva mondanak a muszlimokra, tehát hogy elzárkozó, párhuzamos társadalomban élnek.

A németországi vallásos muszlimok 63 százaléka mondta azt, hogy gyakran felülvizsgálja a saját vallási meggyőződését, a Törökországban csak 36 százalék van ezzel így. Mikor kisebbségi helyzetben kell élniük, akkor az etikai vagy morális kérdések megítélésében az iszlám kevésbé játszik meghatározó szerepet.

A melegházasságot Németországban 40 százalékuk tudná támogatni, ugyanez az arány Törökországban csak 12 százalék.

A Bertelsmann-Stiftung szerint németországi muszlimok sokkal vallásosabbnak számítanak, mint a többi felekezet tagjai. A 13-30 közötti muszlimok 57 százaléka mondta magát vallásosnak, míg ugyanez az arány a hasonló korú katolikusoknál csak 13 százalék. Tehát a vallási kötődés továbbra is erős marad náluk, de saját hitük megítélésében már sokkal rugalmasabbak, mint a Törökországban élők.