Gyakorlatilag ostromgyűrűt vont egy stratégiailag fontos kurd város, a török-iraki-szír hármas határhoz közeli Cizre köré a török hadsereg. A hivatalos török források szerint legalább harmincan haltak meg a múlt hét óta folyó harcokban. A török belügyminisztérium állítása szerint többségük kurd militáns, a legnagyobb kurd párt, a Népi Demokratikus Párt (HDP) aktivistái szerint viszont legalább huszan civilek voltak.

A júniusi törökországi parlamenti választáson előretörő HDP elnöke, Szelahattin Demirtasz és 30 képviselőtársa gyalog próbálta megközelíteni a százezer lakosú várost, de a török rendőrség 30 kilométernyire, a közeli Idilnél feltartóztatta őket, így nem volt lehetőségük személyesen megbizonyosodni a történtekről.

Pedig abban, ami most történik, a HDP-nek komoly szerepe lehet. A kurd párt előretörése az egyik oka annak, hogy a júniusi választáson a kormányzó, mérsékelten iszlamista AKP elvesztette parlamenti többségét, így nem volt képes kormányt alakítani. Erre válaszul a párt volt vezetője és miniszterelnöke, a jelenlegi köztársasági elnök Recep Tayyip Erdogan november 1-re előrehozott választásokat írt ki.

Cizrében a HDP szerezte meg a szavazatok 85 százalékát.

Vagyis, a török rendőrség és hadsereg fellépésének kettős célja is lehet:

• egyrészt az erőszak távol tarthatja a kurdokat az előrehozott választástól;
• másrészt a helyzet élezése növelheti a törökök választási hajlandóságát, mert a HDP előretörésében szerepet játszott az is, hogy a kurdok körében magasabb volt a részvétel a júniusi szavazáson.

"Ha így alakul a helyzet, akkor minden várossal így fognak bánni, ahol a HDP komoly támogatottságot szerzett a júniusi választásokon. Ennek pedig borzalmas következményei lesznek" - mondta a HDP egyik parlamenti képviselője, Ertugrul Kurkcu, aki azok között volt, akik megpróbáltak bejutni a városba.

Törökország persze hivatalosan ezt nem ismeri el, a cizrei ostrom a hivatalos álláspont szerint a kurd szeparatista PKK és a török hadsereg között júliusban kiújult harcok következménye.

Akárhogy is van, a városban kezd kilátástalanná válni a helyzet. Demitrasz pártelnök beszámolója szerint a helyiek nem jutnak kenyérhez vagy ivóvízhez, de vannak ennél horrorisztikusabb folyományok is:

állítólag egy, a harcokban meggyilkolt 10 éves kisfiú holttestét szülei kénytelenek voltak a hűtőszekrényben tárolni, mert a törökök blokádon még a sérülteket és a halottakat sem engedik át.

Egy hétgyerekes családanya, Merjem Szune holttestét meg jeges palackokkal hűtötték két napon át - az 53 éves asszonnyal egy gránát repesze végzett, sérüléseibe azért halt bele, mert nem engedték kórházba szállítani.

A helyi beszámolók szerint a török hadsereg nemcsak megostromolta, de meg is szállta a várost, így a város negyedei között is blokádokat építettek, akadályozva ezzel a városlakók mozgását.

A török-kurd polgárháború 1984-ben robbant ki, a felek 2013-ban kötöttek tűzszünetet, ami idén júliusban omlott össze azután, hogy egy, feltehetően az ISIS-es merénylő felrobbantotta magát egy kurd ifjúsági mozgalom nyári táborában, ami után a török légierő kampányt indított Szíriában és Irakban, de nemcsak, sőt nem is elsősorban az ISIS, hanem a kurd fegyveresek ellen. (Via BBC, Time, Hurriyet. Címlapkép: Török katona az ostromlott Cizre előtt, AFP PHOTOS/ILYAS AKENGIN.)