Megérkeztek az első menekülteket szállító szerb buszok a horvát határra
2015 szeptember 16., 07:51
Horvátországban nem kerítés, hanem aknazár várja a menekülteket
- A magyar határ lezárása után a szakértő vélemények szerint Horvátország felé módosulhat a menekültek útvonala.
- Errefele eddig viszonylag kevesen próbálkoztak.
- Erre több jó okuk is van, például az, hogy Horvátország nem tagja a schengeni övezetnek, a határait minden irányból védik.
- Ennél is komolyabb probléma, hogy azon a rövid szakaszon, ahol nem a Duna választja el Horvátországot Szerbiától, életveszélyes az átkelés.
- Ezt a határt elaknásították a húsz évvel ezelőtti háborúban. Ide szállítják most buszokkal a menekülteket a szerbek.
Horvátországban 2013-ban és 2014-ben, abban a két évben, amiről már van rendes statisztikája az ENSZ Menekültügyi főbiztosságának, összesen 156 afgán és szíriai menekültet és menedékkérőt regisztráltak. Az országban idén sem nőtt meg számottevően a menedékkérők száma, az év első három hónapjában összesen 18 további afgán és szír menekültet regisztráltak.
Horvátországot - eddig - elkerülték a menekültek.
Erre jó okuk van:
bár Horvátország 2013. július 1. óta az EU tagországa, a schengeni övezethez még nem csatlakozott,
vagyis a határait, még az uniós szomszédok, vagyis Magyarország és Szlovénia határát is normál körülmények között is őrzik.
De vannak ennél nagyobb akadályok is, például
a természet.
A horvát-magyar határ a Dráva, ami ugyan nem leküzdhetetlen akadály, de mégsem a legegyszerűbb, leginkább magától értetődő útvonal, ha valaki Európába akar jutni. A szlovén-horvát határ nagyobbik része viszonylag bonyolult, hegyvidéki terep.
Mondjuk ezzel a problémával legfeljebb azután szembesülhetnének, ha már bejutottak Horvátországba.
Ez szintén nem a legegyszerűbb. Történelmileg Horvátországot a Duna választja el Szerbiától, jelenleg is a határ nagyobbik része Európa egyik legnagyobb folyója. A két országot három helyen, Batinánál, Erdődnél Újlaknál köti össze híd - Újlaknál a Hírtévé értesülései szerint szerdán már meg is jelentek a menekültek, akiket a szerb hatóságok a macedón határ menti menekülttáborokból Röszke helyett már a horvát határhoz buszoztatnak.
A belső határok titói átrendezésekor a Szerémség egy részét Szerbiához csatolták, így egy rövid szakaszon már nincs természetes határ a két ország között. A szerb hatóságok se hülyék, a menekülteket a hírek szerint ide, a szerémségi Sid városába buszoztatják, ahonnan rövid gyaloglás után már át is juthatnak az EU-ba, a horvátországi Tovarnikba, ahova a hírek szerint reggel már mintegy száz, afgán, szíriai és pakisztáni érkezett.
Innen a menekültek két irányba mehetnek tovább:
- északra, Magyarország felé;
- nyugatra, Zágrábon át Szlovéniába.
Az út egyik irányba sem veszélytelen.
Itt húsz éve még háború dúlt
Magyarország és Horvátország között, mint már említettem, a Dráva természetes határt képez - egy rövid szakasz, az ún. Baranya-háromszög kivételével. Kb. 50 kilométernyire onnan, ahol a Dráva a Dunába ömlik, a határ elválik a folyótól, így a két ország között nincs természetes határ. Ennek tudatában voltak a Baranya-háromszöget a szerb-horvát háború legelején megszálló szerb csapatok is, amik attól tartva, hogy a horvát hadsereg magyar területről támadhatja őket hátba, gondosan elaknásították a határt.
Vagyis itt nem gyoda, vagy három méter magas kerítés, hanem aknazár várná a menekülteket.
A boszniai harcokkal szemben Horvátországban a háború négy évében javarészt állóháború folyt, a frontvonalak viszonylag korán, már 1991-92 fordulójára megmerevedtek. A merev frontokon pedig mindkét oldalon aknazárakkal pótolták ki az emberhiányt.
Ezek az elaknásított területek javarészt a nemzetközi határoktól távolabb, a volt Krajinai Szerb Köztársaság határán húzódnak, így ezek, amennyiben a horvát hatóságok megoldják a menekültek országon belüli utaztatását, nem jelentenek igazi kockázatot. A horvát hatóságok pedig most azt mondják, hogy tovább fogják engedni a menekülteket a Nyugat felé, vagyis elvben megoldott lesz az utaztatásuk.
De van egy jelentős kivétel, ahol szintén nemzetközi határt aknásítottak el. Mint a fenti térképen is láthatják, ez pont a Szerémség, ahova most buszoztatják a szerbek a menekülteket.
Itt, ha nem kijelölt határátkelőknél, hanem a zöldhatáron próbálkoznának a menekülők, könnyen aknára léphetnek. Ezen a szakaszon a horvátok mezőgazdasági területeket és erdőket aknásítottak el, megakadályozandó a szerb áttörést.
A horvátországi háború csúcsán nagyjából 1,5 millió akna lehetett az országban, ezekből még most is a helyén lehet 62 ezer - az illetékes horvát hatóságok becslése szerint 2019-re sikerülhet aknamentesíteni az országot. Jelenleg kicsit több, mint 500 négyzetkilométernyi, vagyis nagyjából egy budapestnyi terület van elaknásítva az országban. A háború vége óta 2013 áprilisáig 509-en vesztették életüket úgy, hogy aknára léptek, és 1466-an sebesültek meg repeszektől.
Az aknák mellett további életveszélyforrás a nagyszámú, be nem robbant tüzérségi lövedék az egykori front széltében-hosszában, így a Szerbiával határos horvát területeken is. (Címlapkép: Marcin Szala / Wikimedia Commons CC BY-SA 3.0)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.