Kedd óta kormányhatározat szabályozza az állami cégek vezetőinek a fizetését. Már a határozat indoklásából kiderül, hogy a cél leginkább a béremelés, mert a piaci fizetések nagyon elszakadtak az államiakétól, és ezt az Állami Számvevőszék állapította meg. Ennek hatására megvizsgálták, hogy a visegrádi országokban mennyit keresnek az állami cégek vezetői, és a tapasztalatokat beépítették az alábbi modellbe.

Három fő kategóriát állapítottak meg, hol mennyit lehet keresni legfeljebb:

1. pénzügyi szektor: havi maximum 5 millió forint,
2. energiaszolgáltatók és kiemelt stratégiai jelentőségű társaságok: havi maximum 4 millió forint,
3. egyéb: havi maximum 3 millió forint.

Mindezeken felül a cégvezetők jogosultak lehetnek a fizetésük 20 százalékának megfelelő prémiumra, de csak akkor, ha a cég nem veszteséges. És van még egy kiskapu: egyedi esetekben ezektől az irányelvektől is el lehet térni, ha ehhez a kormány hozzájárul.

Ez akkor most tuti béremelés?

Elvben ez akár bércsökkentést is jelenthetne.

Orbán Viktor még 2010 nyarán, első komoly intézkedései között jelentette be, hogy az állami vezetők bérét 2 millió forintban maximalizálják. Ez azonban csak a költségvetési szervek vezetőire vonatkozott (például miniszterekre, kormánybiztosokra, kórházigazgatókra), az állami tulajdonban lévő vállalatok vezetőire nem. Rájuk még a Bajnai-kormány rendelt el 2 milliós bérplafont 2009 májusában, de ezt a 2010-ben átszabott bérplafon-rendszer csendesen eltörölte.

Így mostanáig elvben az állami cégek vezetőinek nem volt bérplafonjuk, most viszont lett.

A gyakorlatban azonban ezt a kétmilliós határt illetlenség volt átlépni az állami cégeknél, ezért szinte soha nem is lépték át. Viszont jelentős prémiumok egészítették ki a cégvezetők keresetét.

Hogy a mostani kormányhatározat hogyan hat a gyakorlatban, ahhoz egyenként meg kell nézni a fizetéseket.

Példa 1., Magyar Posta

Nagyon jól járhat a változással Szarka Zsolt, a Magyar Posta vezérigazgatója. Ő most havi kétmilliót keres, plusz 80 százalék prémiumra lehet jogosult, vagyis legfeljebb 43,2 millió lehetett eddig az éves fizetése. A mostani, 2016-tól érvényes rendszerben prémiummal együtt ez akár 72 millió forint is lehet, hiszen a Magyar Posta a fenti rendszerben az első kategóriába, a pénzügyi szolgáltatók közé tartozik. A különbség éves szinten + 28,8 millió forint.

Ez havi 2,4 millió forintos fizetésemelést jelenthet.

Példa 2., MVM

Baji Csaba, az MVM éléről nemrégiben távozott vezérigazgató 2 millió forint havi alapbért kapott, aminek 80 százalékát vehette még fel prémiumként, amennyiben feladatait maradéktalanul teljesítette. (Valószínűleg ugyanezek a feltételek érvényesek a nyáron kinevezett utódjára, Csiba Péterre is, de az ő fizetése még nincs kint az MVM honlapján.) Az MVM vezérigazgatója a legutóbbi kimutatás alapján 24 millió forint alapbért + 19,2 millió forint prémiumot, vagyis maximum 43,2 milliót kereshetett évente. Az új rendszerben az alapbére 48 millió is lehetne (energetikai cégként az MVM a második kategóriába esik) + 9,6 millió forint prémium is járhatna, azaz évi 57,6 millió is lehetne a fizetése.

Ez havi 1,2 millió forintos fizetésemelést jelenthet.

Az is jól látszik, hogy a prémium az új fizetések kisebb részét teszi majd ki. Mivel a prémium felvételéhez külön döntések és feltételek kellenek, ezért ezzel is kedvezőbbé válik az állami cégek vezetőinek a bérezése.

Példa 3., DiPa

A harmadik kategóriába tartozó cégek közé tartozik a Diősgyőri Papírgyár, ami többek között bankjegyek, anyakönyvi kivonatok vagy éppen buszjegyek alapanyagát készíti. Majláth Zsolt László vezérigazgató havi 2 millió forintot keres most, prémiumot nem kap, évi 24 millió forint tehát a jövedelme. Az új rendszerben ez akár 36 millió forint is lehet.

Ez havi 1 millió forintos fizetésemelést jelenthet.

(A béremelésekről szóló példák csak szemléltetési eszközök, arról szólnak, hogy mi lenne, ha az adott állami cégek vezetői a lehetséges maximumot vennék fel az új szabályok értelmében. Ezt a gondolatkísérletet azért engedtük meg, mert az összes példában szereplő vezető alapbére 2 millió forint, azaz a mostani szokásjog szerinti fizetési plafon. A fizetések mind bruttó értendők.)