Ezért teljes tévedés, amit Orbán mond a bevándorlásról
2015 január 12., 16:30
Mi történik szerencsétlen európaiakkal, ha jönnek a bevándorlók, hogy elvegyék a munkájukat?
Az idén nyáron a Nyugat-Európa felé irányuló bevándorlási hullám minden ország közbeszédét teljesen ellepte. Olyan országokban is, ahol a bevándorlás egy létező és eleven folyamat, mint mondjuk Németországban, Angliában vagy Franciaországban. És olyan országokban is, ahová igazán nem vágynak a bevándorlók, leginkább csak keresztül haladnának rajta, ha tehetnék.
Ezekben a vitákban rengeteg szempont keveredik egymással: civilizatórikus kijelentések gazdasági elemzésekkel, humanitárius szempontok hisztérikus sztereotípiákkal. Mivel a kérdés maga ennyire összetett és sokrétegű, igazságot tenni lehetetlen. Van viszont a kérdésnek jó néhány olyan leágazása, melyek szerencsére közel sem ennyire absztraktak, régóta komoly kutatások vizsgálják ezeket, világos és kézzel fogható bizonyítékokat nyújtva arról, hogy hogyan zajlanak ezek a folyamatok a valóságban. Ilyen kutatások írjál felül például a populista politikusok szólamait a gazdasági bevándorlás veszélyeiről és egy hasonló kutatás kínál magyarázatot arra is, hogy valóban veszélybe kerülnek-e a helyiek munkahelyei, ha hirtelen sok bevándorló érkezik meg az országba.
Három olasz közgazdász, Cristina Cattaneo, Carlo V. Fiorio és Giovanni Peri egy újszerű módszertant alkalmazva vizsgálta meg, hogyan hatott az EU tagállamaiban a munkaerőpiacra a bevándorlók érkezése.
A kutatás módszereiről rögtön lesz még szó, de előbb az eredmények. Az olasz kutató szerint négy fontos megállapítást találtak:
A bevándorlás segíti a helyiek karrierjét.
- A bevándorlóhullám hatására kimutathatóan, 17 százalékkal valószínűbbé válik, hogy a helyi, adott országban született munkavállaló ha olyan szektorban dolgozik, amit érint a bevándorlók érkezése, a következő évben magasabb beosztásba kerül.
Nincs összefüggés a munkanélküliséggel.
- Másrészt azzal kapcsolatban nem találtak mérhető változást, hogy a bevándorlási hullámot követő három évben változott volna az esélye annak, hogy egy helyi alkalmazott munkanélkülivé váljon.
Nőttek a bérek
- Harmadrészt azzal kapcsolatban is találtak kimutatható összefüggést, hogy a bevándorlási hullám érkezését követően, némi csúszással, 1-2 évvel később a helyi munkavállalók között látható volt béremelkedés. Az eredmények szerint a bevándorlók érkezésével végbemenő változás az is, hogy a helyiek hajlamosak abbahagyni az önfoglalkoztatást.
Főleg a felsőbb beosztásban lévőknek igazán jó
- Végül, bár mind az alacsonyabb mind a magasabb beosztásban foglalkoztatott munkavállalók esetében mérhető az előrelépés a bevándorlók érkezése után, de a hatás jóval látványosabb a felsőbb beosztásokban lévőknél.
Az eredmények vizsgálata alapján a kutatók azt találták, hogy a foglalkoztatás terén jellemzően egy dinamikus reakció követi a bevándorlók érkezését, amiből igazán a helyi munkavállalók profitálhatnak hosszabb távon. Egyrészt, mert az átlagos szinteket tekintve ilyenkor nagyobb arányban kerülhetnek magasabb beosztásba. Azt lehet mondani az eredmények alapján, hogy a bevándorlók érkezése érezhetően felgyorsítja a helyi munkavállalók szakmai előmenetelét a magasabban képzett munkavállalók között. A bevándorlók érkezése nem tömegeket szorított a helyiek közül a munkaerőpiacon kívülre, hanem új munkalehetőségeket teremtett: ha egyáltalán lehet beszélni a bevándorlás és a munkanélküliség alakulásának kapcsolatáról, akkor az mindezek alapján inkább tűnik egy negatív összefüggésnek.
AFP PHOTO/Caroline Tibell
Korábban már számos kutatás készült, ami a bevándorlás hatását vizsgálta a munkaerőpiaci helyzetre, de ezek jellemzően tömeges hatásként értelmezték a jelenséget. A bevándorlás egy olyan tényező lett, mint mondjuk a globalizáció vagy a technológiai fejlődés, melynek összhatása volt mérhető. Meg lehetett nézni, hogy miután sok bevándorló érkezett egy adott országba, a leginkább érintett szektorokban hogyan alakultak a bérek vagy a foglalkoztatottság.
Ezek a kutatások, kevés kivételtől eltekintve, jellemzően azt találták amúgy, hogy mind Európában, mind az Egyesült Államokban a bevándorlásnak csak kis hatása volt a helyiek munkaerőipiaci helyzetére.
Viszont ezekkel a kutatásokkal volt egy alapvető baj, legalábbis három olasz közgazdász szerint. Cristina Cattaneo, Carlo V. Fiorio és Giovanni Peri szerint ugyanis ez a vizsgálati irány nincs tekintettel arra, hogy a munkaerőpiac egy állandóan mozgó rendszer. Emberek onnan ki- és belépnek, felfelé lépnek a ranglétrán, közben képzik magukat, új képességekre és ezzel új lehetőségekre tesznek szert. Ha viszont csupán a munkaerőpiac egyetlen szegmensének alakulását nézzük mondjuk a bérek alakulása vagy a foglalkoztatottság mértékének változása szempontjából, akkor lemaradunk arról, hogy az adott szegmensben közben cserélődhetnek a szereplők, elvésznek az egyéni történetek, ezeknek pedig az eredmény szempontjából is lehet jelentősége.
A három olasz kutató ezért inkább abból az irányból közelített, hogy mi történik a helyi munkavállalókkal, mint egyes emberekkel, ha abban a szektorban, ahol dolgoznak, megjelenik a bevándorló-munkaerő. Megközelítésük szerintük alkalmasabb arra, hogy a bevándorlók érkezésével fellépő munkaerőpiaci versenyhelyzet hatásait megérthessük.
Kutatásuk egyik nehézsége volt, hogy jóval nagyobb adatbázisból kellett dolgozniuk, mint amekkora általában elég a már említett, szegmenseken belüli változásokat vizsgáló kutatásoknál. Olyan adatsorokra volt szükségük, melyek időben elnyújtva mutatják helyi munkavállalók sorsának alakulását egy olyan időszakban, amikor az adott országba sok bevándorló érkezik. Ez módszertan szempontjából nem egy könnyű helyzet, de szerencséjük volt az Európai Unióval: az European Community Houshold Panel révén bőven akadnak hasonló mintavételekből származó adatok az 1995 és 2001 között időszakból. Ennek adatait vetették össze a munkaerőpiaci változásokat követő nagy EU-s felmérés, az European Labour Force Survey eredményeivel, hogy látni lehessen, az egyes háztartásokat hol mennyire érinthette a bevándorlók érkezése. Ha valakit alaposabban érdekelne a módszertan, a kutatásban bőven olvashat még erről.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.