Nagyon kemény vitákban egymástól rendkívül eltérő álláspontok fogalmazódtak meg a Die Weltnek nyilatkozó brüsszeli diplomaták szerint az EU-s belügyminiszterek keddi csúcstalálkozóját előkészítő nagyköveti tanácskozáson hétfőn.

A tíz órás tanácskozáson a kötelező kvütarendszer részleteiről kellett volna megegyezniük. Most arról a kvótáról van szó, amely alapján a három frontországból - Magyarországról, Olaszországból és Görögországból - 120 ezer menekültet vennének át és osztanának szét a többi tagállamban, és amit Magyarország ennek ellenére is hevesen ellenez.

A Welt szerint három kérdésben nincs egyetértés:

• hogy milyen esetekben vásárolhatnák ki magukat a tagországok a rendszerből;
• hogy melyik országokból vegyenek át menekülteket;
• illetve arról, hogy az ügyben egyhangú, vagy többségi döntés kell.

Az első kérdésben Franciaország áll leginkább ellen, ők kifogásolják, hogy egyes államok pénzzel megválthassák a menekültek befogadását, ezért igyekeznek olyan feltételeket szabni, amik gyakorlatilag ellehetetlenítenék ezt a megoldást. A tervezet szerint az országok fejenként 6500 euróért, de csak hat hónapra vásárolhatnának mentességet.

A második kérdésben Magyarországon bukik a megállapodás: a magyar kormány hevesen ellenzi, hogy más európai országok menekülteket vegyenek át tőlünk. Valószínűleg attól tartanak, hogy a kvótákban szétosztottakon felüli, Magyarországon regisztrált menekülteket ez alapján visszaküldenék hozzánk. Vagy attól, hogy ennek elfogadásával tarthatatlanná válna az a kormányzati álláspont, hogy Magyarországnak semmi köze a Magyarországon regisztrált menekültekhez, mert ők először Görögországban léptek az EU területére.

Ezért felmerült, hogy a magyar kvótát is a görögök és az olaszok között osszák szét - vagyis ezektől az országoktól vegyenek át a tervezettnél több menekültet, de az is, hogy más országoktól, Németországtól, Ausztriától, Horvátországtól és Szlovéniától vegyenek át menekülteket.

A harmadik kérdésben, hogy milyen többséggel kelljen elfogadni a határozatot, a soros elnöki tisztséget betöltő Luxemburg ragaszkodik hozzá, hogy egy ilyen fajsúlyos ügyben teljes egyetértésre van szükség. Amúgy az EU-s jog szerint azokat a döntéseket is mindenkire kötelezővé lehet tenni, amiket minősített többséggel - vagyis az unió lakosságának legalább 65 százalékát képviselő, legalább 15 ország támogatásával - fogadnak el. (Via MTI)