Vasárnapi brit sajtóértesülések szerint London már nem követeli Bassár el-Aszad szíriai elnök azonnali távozását, mivel a brit kormány az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet elleni nemzetközi fellépést most sürgetőbb feladatnak tartja a szíriai rendszerváltásnál.

A Sunday Telegraph című konzervatív lap arról írt, hogy David Cameron miniszterelnök az ENSZ Közgyűlésén várhatóan már jelezni fogja az Aszaddal szembeni brit politika „radikális irányváltását”. Cameronnak ugyan továbbra is az az álláspontja, hogy hosszabb távon nem képzelhető el a szíriai válság stabil rendezése és a menekültek hazatérése, ha Aszad hatalmon marad, de Nagy-Britannia most nem követeli a szíriai elnök azonnali távozását, és a fokozatos átmenetet sürgeti.

A fordulatnak már az utóbbi hetekben is mutatkoztak jelei. John Kerry amerikai külügyminiszter múlt heti londoni tárgyalásai után kijelentette: Aszadnak távoznia kell a hatalomból, de „nem feltétlenül holnap vagy a jövő hónapban”. Philip Hammond brit külügyminiszter a londoni alsóházban nem sokkal később maga is arról beszélt, hogy ha elindul egy megegyezésen alapuló folyamat, amelynek részese az Aszadpot támogató Oroszország és Irán is, arról „feltétlenül lehet tárgyalni”.

A Sunday Telegraph szerint létrejöhet egy „egyedülálló nagykoalíció”, amelyben Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közösen lép fel az Iszlám Állam ellen, bár egyes londoni források Vlagyimir Putyin orosz elnököt továbbra is inkább potenciálisan veszélyes ellenfélnek, semmint szövetségesnek tekintik.

Putyin is mozog Szíria ügyében, hivatala most tette közzé, hogy az orosz elnök ismét felhívta Szalmán bin Abdel-Azízt, Szaúd-Arábia királyát, és a közel-keleti térség biztonságáról, az Iszlám Állam és más terrorcsoportok elleni harc nemzetközi megszervezéséről beszélgettek.

Oroszország, a damaszkuszi rezsim szövetségese, a közelmúltban jelentősen növelte katonai jelenlétét Szíriában, ami aggodalmakat váltott ki a Nyugaton, amely eddig azon az állásponton volt, hogy csak Bassár el-Aszad szíriai elnök távozásával, a mérsékelt ellenzék hatalomátvételével képzelhető el a válság rendezése. A szunnita Szaúd-Arábia is a Nyugat szövetségese Aszad siíta felekezeti diktatúrájával szemben, és részt vesz az IÁ elleni légi hadjáratot folytató, amerikaiak vezette katonai koalícióban. A Nyugat és Rijád is attól tart, hogy Oroszország nemcsak az IÁ-val, de Aszad mérsékelt ellenlábasaival is szembeszáll.

A szíriai rendezés kérdése várhatóan előtérbe kerül az ENSZ-közgyűlés általános vitájában, amelyen hétfőn beszédet mond Vlagyimir Putyin is. Felszólalását feszült várakozás előzi meg. Az orosz elnök várhatóan az Iszlám Állam elleni közös harc mellett fog síkraszállni, és körvonalazza ezzel kapcsolatos tervét. Moszkvában szombaton jelentették be, hogy Oroszország, Szíria, Irán és Irak közös információs központot hozott létre Bagdadban az Iszlám Állam elleni harcra. (MTI)