A Deloitte könyvvizsgáló-üzleti tanácsadó cég brit részlegében mostantól nem veszik figyelembe, hogy melyik egyetemre járt a cégnél dolgozni szándékozó munkavállaló – ehelyett a személyes hátterükre koncentrálnak. Az egyetem neve helyett inkább azt próbálják vizsgálni, hogy honnan indult, és mit ért el ehhez képest a jelentkező, ígéri a cég.

Leegyszerűsítve: egy Harvardon semmit nem csináló embert kevésbé valószínű, hogy felvesznek, mint egy kevésbé ismert egyetemen ezer dolgot elérő jelentkezőt.

Ezzel egyébként nincs egyedül a Deloitte, csak ez a legnagyobb a 19 cég közül, akik használják a Rare nevű HR-cég Contextual Recruitment System nevű eszközét. Ezzel abban próbál segíteni a HR-es cég, hogy a cégek megtalálják a valóban ambíciózus jelentkezőket, azaz meg tudják különböztetni őket azoktól, akik csak szép CV-t írnak.

Persze valójában továbbra is él az, amit a közgazdászok egy része "lehetőség-felhalmozásnak" (opportunity hoarding) nevez, tehát amikor a jó helyzetben lévő családból származó gyerekek – képességeiktől függetlenül – jó iskolába, aztán jó egyetemre járnak, hozzájuk hasonlóan privilegizált emberekkel ismerkednek meg, a legjobb állásokban kötnek ki. És így a sok kiváltság összeadódik, egymást erősíti, ami csökkenti a társadalmi mobilitást. Ez utóbbiban éppen az angolszász országok állnak a legrosszabbul, írja a Qz.

(QZ, BBC)