Akkor most tényleg annyi a demokráciáknak?

A  Közép-európai Egyetem (CEU) demokráciák állapotáról és a demokratikus rendszerekkel szembeni növekvő elégedetlenségről szóló kétnapos konferenciáját a világhírű filozófus, Francis Fukuyama nyitotta meg.

Francis Fukuyama amerikai filozófus, közgazdász előadást tart a Közép-európai Egyetem (CEU) Democracy and Its Discontents című konferenciáján - Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Fukuyamát évtizedek óta foglalkoztatja a liberális demokráciák fejlődése, így nem meglepő, hogy az utóbbi időszakban alig volt olyan megszólalása, amikor ne tett volna említést Orbán Viktor tavalyi, tusnádfürdői beszédéről, amiben az illiberális demokráciák felemelkedéséről ötletelt.

Magyarország csalódást okozott

Mikor Fukuyama az amerikai külügyminisztérium munkatársaként először itt járt 1989 nyarán, akkor Magyarország és Lengyelország még a demokratikus átalakulás éllovasának számított. Úgy tűnt számára, hogy Magyarországon lesznek meg leghamarabb a feltételei annak, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz. Hozzátette, hogy ebből a szempontból öt évvel ezelőtt még egy problémamentes országnak tűnt.

John Shattuck, a CEU elnök-rektora és Francis Fukuyama - Fotó: MTI/Balogh Zoltán

 Ehhez képest nemcsak az okozott neki csalódást, hogy a demokratikus intézmények gyengén teljesítettek, hanem az is, hogy a történet eljutott odáig, hogy Orbán Viktor a tavalyi tusnádfürdői beszédében már arról beszélt, nincs szükség liberális demokráciára.

Különösen sokkoló volt ezt hallani egy olyan ország vezetőjétől, amely már csatlakozott az Európai Unióhoz, és elvileg elfogadta azokat a normákat, amelyek meghatározzák a szervezet alapjait. 

Fukuyama szerint a jelenlegi menekültválság kezelése is azt mutatja, hogy az Európai Unió nem tud úgy működni, ha az alapvető demokratikus elvek szintjén nincs egyetértés a tagállamok között. 

Kár lenne azt gondolni, hogy az USA egy tökéletes demokrácia

Persze nem kizárólag Magyarországon vannak gondok a demokrácia működésével. Szerinte a Donald Trump-szerű figurák tündöklése is azt mutatja, hogy sokan kiábrándultak a jelenlegi elitből és a meglévő intézményekből. Az is érdekes, hogy miközben Skandinávia tűnik az EU legkevésbé problémás részének a demokratikus folyamatok és a kormányzás szempontjából, mégis egyre inkább előretörnek az ottani populista és idegenellenes pártok.

Ahogy arról az politikai hanyatlással foglalkozó legutóbbi könyvében is írt 

az amerikai demokráciával is nagy bajok vannak, még akkor is, ha az amerikaiak erről nem szívesen beszélnek, mivel szeretik azt hinni, hogy náluk az alkotmányos demokrácia tökéletesen működik 1789 óta.

A demokráciák iránti lelkesedés csökkenése persze összefüggésben van a gazdasági válsággal, aminek hatására az Egyesült Államokban és Európában meggyengült a demokratikus intézmények legitimációja. Kérdés, hogy ha visszatér a gazdasági növekedés, akkor attól megváltozik-e az emberek hozzáállása a rendszerhez.

Ugyanakkor ez nem csak a demokráciák problémája. Fukuyama beszélt arról is, hogy Kínában is az látható, hogy a gazdasági növekedés megtorpanása miatt ugyanez az átalakulás zajlik le, csak éppen egy olyan politikai rendszerben, amit az autoriter rendszer és szabad piaci kapitalizmus elemeiből állítottak össze. Tehát a gazdasági problémák nem csak a demokratikus rendszereket tudják meggyengíteni, a kínai vezetés most ugyanúgy küszködik azzal, hogy egyre nehezebb mindenkinek munkát adni. Az alacsony olajárak pedig azoknak a természeti erőforrásaikból élő autoriter rendszereknek tettek be, mint például Oroszország, ahol eddig nem volt szempont, hogy megfeleljenek az állampolgárok elvárásainak.

Más megoldás kell Amerikában és más Európában

Fukuyama szerint az EU és az Egyesült Államok intézményeinek éppen ellentétes irányba kellene elmozdulnia, hogy működőképesebbek tudjanak lenni:

Míg az USA-ban az jelenti a gondot, hogy egyszerűen nem lehet átfogó reformokat hozni, mert a politikai kisebbségnek túl sok vétóeszköze van arra, hogy blokkolni tudja a folyamatokat. Annak ellenére, hogy az emberek támogatnák a változásokat, mégsem sikerült átvinni egy átfogó bevándorlási reformot, nem lehet szigorúbban szabályozni a fegyverek regisztrációját, mert rendszerbe épített túl sok fék és ellensúly miatt a jól szervezett lobbicsoportok ellenzékből is képesek megakasztani a kormány munkáját, és megakadályozni a számukra kedvezőtlen hatású döntéseket.

Ezzel szemben az Európa Unióban inkább az a gond , hogy a döntések többsége Brüsszelben, az Európai Bizottságnál és az Európai Tanácsnál születnek meg, ami demokratikus deficitet okoz, mivel az embereknek nincs lehetősége bekapcsolódniuk a döntéshozatalba. 

Magyarországon kinyírták a fékeket

Az biztos, hogy Fukuyamának nagyon beragadt Orbán Viktor 2014-es tusnádfürdői beszéde. A közönség nem tudott tőle olyat kérdezni, amire ne hozta volna fel rossz példaként, akármiről volt is szó. 

Francis Fukuyama - Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Úgy látja, hogy míg az USA-ban már-már a rendszer működőképességét veszélyezteti, hogy túlzásba vitték a hatalom korlátozását, 

addig Magyarországon az a legfenyegetőbb, hogy lepusztultak a hatalmat ellenőrző intézmények. Itt inkább abba az irányba kellene elindulni, hogy ezeket erősítsék.

Fukuyama szerint modern politikai rendszer megfelelően tud-e működni, nem csak azon múlik hogy formálisan megvannak-e szükséges intézmények, hanem sokkal inkább a politikai kultúrán.

Az új magyar alkotmányról is azt gondolja, hogy az papíron nem ad nagyobb hatalmat a kormány kezébe, mint amit Nagy-Britanniában a westmisteri rendszernél látunk. A lényegi különbség abban áll, hogy a brit politikai kultúrában, ahol a miniszterelnök komoly, koncentrált hatalommal rendelkezik, a kormányzat ezeket az eszközöket nem arra akarja felhasználni, hogy elhallgattassa az ellenfeleit. Pedig Nagy-Britannia nem is rendelkezik, írott alkotmánnyal, ami ezt külön kikötné. 

Ugyanazokat a formális szabályokat nagyon-nagyon eltérő módon lehet használni, politikai kultúrától függően. Ugyanazok az eszközök, amelyek az egyik helyen biztosítani tudják a demokratikus működést, máshol akár katasztrófát is okozhatnak. 

 Magyarországgal is az a baj, hogy ezeket a hatalmi eszközöket arra használják, hogy elhallgattassák az ellenzéki hangokat és kizárják őket a döntéshozatalból. 

A demokratikus értékekhez való hozzáállás változására szerinte Orbán Viktort a legjobb példa, aki korábban még fontos szerepet játszott a liberális demokrácia kialakításába. Komolyra fordítva a szót elmondta, hogy egy demokratikus rendszer hatékony működése azon múlik, hogy a rendszer három alappillére:

  • a felelős kormányzás, ami azt jelenti, hogy a kormány választások útján elszámoltatható;
  • a joguralom, ami biztosítja a kisebbségek és az egyének jogait a többséggel szemben;
  • a erős állam, ami képes megfelelő közszolgáltatásokat és javakat biztosítani a polgárai számára.

Ideális esetben ezek egyensúlyban vannak egymással, de nem feltétlenül van szükség mindháromra. Fukuyama szerint Orbán Viktor mindig arra hivatkozik, hogy megvan a parlamenti többsége a parlamentben, így mindent megtehet, amit akar, akár azt is, hogy nem veszi figyelembe a kisebbségek jogait. 

Szerinte a jelenleg magyar kormány a három elemből kiemelte az erős államot, és csak ezt hagyja érvényesülni a joguralommal szemben. Fukuyama szerint ez már egy teljesen más műfaj, amit illiberális demokráciának szoktak nevezni.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;