A kerítés eddigi fő eredménye, hogy belekavartunk a horvát kampányba

Úgy volt, hogy szeptember 15-től Magyarország lezárja a határt a migránsok elől, csak a kijelölt határátkelőkön lehet jelentkezni menekültstátusért. Magyarország minden érkezőt regisztrál, elbírál és jó eséllyel kiutasít.

Ehhez képest naponta 6-10 ezer migráns lép be Magyarországra szeptember 15. óta, csak a múlt hétvégén 23 ezren érkeztek. A magyar hatóságok nem vacakolnak velük, nincsenek kérelmek, nincs regisztráció, hanem vonatokkal és buszokkal azonnal elszállítják őket az osztrák határra.

Az egyik fontos változás szeptember 15-höz képest az, hogy a magyar kormány beszállt a migránsok szállításába, már nem kell saját erőből megoldaniuk az átvonulást Magyarországon. Ám ehhez még nem feltétlenül kellett a kerítés, vihetnénk őket nélküle is.

A másik fontos változáshoz viszont már kellett a kerítés. A migránsoknak ugyanis most már át kell menniük Horvátországon.

Ha a szerb határ felől jönnek, akkor szinte biztosan kiutasítják őket. Ha viszont Horvátország felől jönnek, akkor elviszi őket a magyar állam az osztrák határhoz. Ezért mindenképpen útba kell ejteniük ezt az országot is.

Menekültek kúsznak át a Röszkénél telepített drótakadályon augusztus 27-én. Fotó: AFP/Kisbenedek Attila

Miért?

A hivatalos magyar magyarázatok szerint csak arról van szó, hogy nincs még kész teljesen a kerítés a horvát határ mentén, de bármelyik pillanatban lezárhatjuk ott is a határt, és akkor ennek a gyakorlatnak vége lesz, és ugyanúgy visszaküldünk mindenkit, mint a szerb határnál. 

Múlt csütörtökön Lázár János azt mondta, hogy 99 százalékban készen van a horvát kerítés. Hozzátette még, hogy a horvátok felkészülési időt kapnak a teljes zárlat előtt, és hogy meg kell várni a V4-ek segítségét a határvédelemhez (a szimbolikus segítség néhány fegyveres és jármű formájában közben megérkezett). 

Szijjártó Péter pedig arról beszélt, hogy fel kell készülni, hogy a röszkeihez hasonló erőszakos kerítéstámadásokat kezelni lehessen, ezért se kapkodhatunk, de napokon belül jöhet a határzár.

Ellentétben a szerb kerítés élesítésével, most nincs jó előre meghirdetett határidő, mint amilyen szeptember 15. volt.

Betüremkedés a kampányba

Horvátországban november 8-án tartanak parlamenti választást. A legutóbbi, október 3-án közölt felmérés szerint a kormányzó szociáldemokraták (SDP) 32, az ellenzéki konzervatív Horvát Demokrata Unió (HDZ) pedig 33 százalékon áll, nagyon szoros a verseny.

A magyar kormány egyértelműen a HDZ-nak, a Franjo Tudjman által alapított, rendszerváltó, jobboldali pártnak drukkol. 

A kampány egyik fontos témája lett, hogy mit gondolnak a pártok a magyar kormányról, és arról, hogy mit kellene tenni a migránsokkal. Nem volt még választási kampány Magyarországon kívül, amiben ennyire hangsúlyossá vált volna a magyar politikához való viszony.

E fejlemény pedig a kerítésnek köszönhető, ami bevonta Horvátországot a menekültválságba.

Egészen durva nyilatkozatok

Nagyon rövid ideig úgy tűnt, világraszóló botrány lesz abból, hogy a magyar állam minden migránst visszairányít Szerbiába, hiszen a szerbek nem kértek belőlük. Aztán hirtelen megoldódott az egész: a szerb hatóságok buszra ültették a várakozó embereket, és lerakták őket a horvát határon.

Néhány órára elmérgesedett a helyzet. A horvát miniszterelnök azt mondta, hogy a szerb és a magyar kormány összefogtak a horvátok ellen. Rövid időre lezárták a szerb–horvát határt, és nagyon indulatos nyilatkozatokat tettek egymásra a két ország vezetői.

Aztán a horvátok úgy döntöttek, ahogy a szerbek hozzájuk, ők a magyarokhoz szállítják az embereket. Ebből is balhé lett: a magyar hatóságok túszul ejtették az elsőnek érkező horvát vonatot; a horvát kormányfő bejelentette, hogy a magyar kormány Európa vakbelévé tette Magyarországot; Orbán pedig a Szocialista Internacionálé megbízottjának nevezte őt. A két kormány közötti becsmérlő beszólások azóta is mindennaposak.

A horvát választási kampányban a baloldal azzal fenyeget, ha az ellenzék nyer, akkor vége lesz a demokráciának, pont mint Magyarországon. A horvát ellenzék pedig azt mondja, hogy a kormánynak nem vitakoznia kellene Orbán Viktorral, hanem együttműködni vele.

Tomislav Karamarko, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ugyanazzal vádolta a horvát kormányt, mint a magyar kormány: hogy tehetetlen, nem képes megvédeni az EU határát, egy nap alatt összeomlott a határvédelmi rendszere.


A kormánypárti horvát sajtóban válaszul ilyen publicisztikák jelentek meg az ellenzék vezetőiről: „Horvátországban élnek, de lélekben Budapesten, Kaposváron, Zalaegerszegen vagy Pécsen vannak”, és a szerzőnek az Orbán-Karamarko viszonyról a Sztálin és Tito közti leosztás jutott eszébe, abból a korszakból, amikor a két kommunista diktátor még jóban volt egymással. 

Abból is kampánytéma lett, hogy a múlt héten több napot töltött Magyarországon Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök, aki az ellenzék támogatásával győzött januárban. A horvát kormány szerint elfogadhatatlan, hogy a horvát nemzeti ünnepen éppen Budapesten tárgyalt.

Kolinda Grabar-Kitarovic, Horvátország első női elnöke idén januárban, megválasztása estéjén. Fotó: AFP/Stringer

Az egész az olaj miatt van?

Zoran Milanovic horvát kormányfő többek között azt is mondta az elnök magyarországi látogatásáról, hogy őt az érdekelné igazán, hogy Grabar-Kitarovic szóba hozta-e Orbánnál az INA ügyét.

A horvát–magyar viszony az utóbbi években a horvát energetikai óriásvállalat, az INA körüli viták miatt romlott meg nagyon. A cég 49 százaléka a Mol tulajdona, a többi a horvát államé. A Mol azonban úgy vásárolt be, hogy a menedzsmentjogok, vagyis a cég vezetése a Mol-t illeti. A horvát kormány a jogokat vissza akarja szerezni. Arra hivatkoznak, hogy egy bírósági ítélet szerint Ivo Sanader volt HZD-s miniszterelnök kenőpénzt vett át Hernádi Zsolttól, a Mol vezetőjétől, és cserébe kijárta, hogy a menedzsmentjogok a magyar félhez kerüljenek. Sanader éveket töltött börtönben, de nyáron a horvát alkotmánybíróság megsemmisítette az ítéletét, és október 1. óta szabadlábon van, a perét várhatóan újratárgyalják. Hernádi Zsolt és a magyar kormány kezdettől visszautasította a vádat.

Az nekik az INA, mint nekünk a Mol.

A horvát szociáldemokraták számára az INA-ügy mindvégig fontos kampánytéma volt, ezzel jól be tudták mutatni, hogy ellenfelük, a HDZ korrupt, és egy idegen államnak szolgáltatja ki a "nemzeti olajtársaságot". A baloldal most is rendszeresen utal arra, hogy ha a HDZ visszatérne a hatalomba, akkor a magyarokra hagyná az INA-t. 

A HDZ politikusai nem nyilatkoztak mostanában INA-ügyben, ha muszáj valamit mondani, akkor általánosságban elítélik a korrupciót, és a mindenkinek megfelelő megoldás mellett szállnak síkra.

Az biztos, hogy a mostani szociáldemokrata kormánnyal megrekedtek a tárgyalások az INA ügyében, és az USA kormánya is hiába közvetít a két fél között. (Az amerikai közvetítés egyik fontos oka, hogy a Mol belengette, ha nem lesz megegyezés, akkor eladják az INA náluk lévő részét az orosz Gazpromnak, márpedig ezt erősen ellenzik Washingtonban.)

A magyar kormány tulajdonosként is érdekelt a Mol-ban (és így az INA-ban is), illetve Orbán Viktor és a Hernádi Zsolt között egyébként is van egy személyes szövetség. Ha változna a horvát kormány, akkor talán új esély nyílna a megegyezésre. Nem biztos, hogy a HDZ rugalmasabb partner lenne, de hogy az SDP-vel totális a kudarc, az egyértelmű, vagyis joggal gondolhatják Budapesten, hogy ennél már csak jobb jöhet. A kerítéssel közben témát adott a horvát ellenzéknek Magyarország, és ha győz a jobboldal, akkor talán számíthatnak valamiféle viszonzásra is.

A horvát határzár elrendelése esetén megint drámai jelenetek bontakozhatnak ki, csak ezúttal nem Röszkénél, hanem a horvát-magyar határon, ahogy erre Szijjártó is célzott. Ez a horvát kormánynak újabb kihívás lesz, ráadásul benne van, hogy egy szlovén-horvát összeveszést is ki lehetne vele kényszeríteni, hiszen a menekültek valószínűleg Horvátországból Szlovénia felé igyekeznének tovább. Ezzel pedig kiteljesedhetne a horvát kormány körüli káosz, amibe ügyes kommunikációval ismét belekapaszkodhatna a horvát ellenzék.

A menekültügy első nagy vitája mostanra kezd lepörögni a horvát kampányban. A magyar határzár viszont az egészet újra indíthatja. Ezért érdekes az időzítés, hogy a magyar fél kivárja-e a zár elrendelésével a 8-i választást, vagy nem.