Úgy volt, hogy szeptember 15-től Magyarország lezárja a határt a migránsok elől, csak a kijelölt határátkelőkön lehet jelentkezni menekültstátusért. Magyarország minden érkezőt regisztrál, elbírál és jó eséllyel kiutasít.

Ehhez képest naponta 6-10 ezer migráns lép be Magyarországra szeptember 15. óta, csak a múlt hétvégén 23 ezren érkeztek. A magyar hatóságok nem vacakolnak velük, nincsenek kérelmek, nincs regisztráció, hanem vonatokkal és buszokkal azonnal elszállítják őket az osztrák határra.

Az egyik fontos változás szeptember 15-höz képest az, hogy a magyar kormány beszállt a migránsok szállításába, már nem kell saját erőből megoldaniuk az átvonulást Magyarországon. Ám ehhez még nem feltétlenül kellett a kerítés, vihetnénk őket nélküle is.

A másik fontos változáshoz viszont már kellett a kerítés. A migránsoknak ugyanis most már át kell menniük Horvátországon.

Ha a szerb határ felől jönnek, akkor szinte biztosan kiutasítják őket. Ha viszont Horvátország felől jönnek, akkor elviszi őket a magyar állam az osztrák határhoz. Ezért mindenképpen útba kell ejteniük ezt az országot is.

Miért?

A hivatalos magyar magyarázatok szerint csak arról van szó, hogy nincs még kész teljesen a kerítés a horvát határ mentén, de bármelyik pillanatban lezárhatjuk ott is a határt, és akkor ennek a gyakorlatnak vége lesz, és ugyanúgy visszaküldünk mindenkit, mint a szerb határnál. 

Múlt csütörtökön Lázár János azt mondta, hogy 99 százalékban készen van a horvát kerítés. Hozzátette még, hogy a horvátok felkészülési időt kapnak a teljes zárlat előtt, és hogy meg kell várni a V4-ek segítségét a határvédelemhez (a szimbolikus segítség néhány fegyveres és jármű formájában közben megérkezett). 

Szijjártó Péter pedig arról beszélt, hogy fel kell készülni, hogy a röszkeihez hasonló erőszakos kerítéstámadásokat kezelni lehessen, ezért se kapkodhatunk, de napokon belül jöhet a határzár.

Ellentétben a szerb kerítés élesítésével, most nincs jó előre meghirdetett határidő, mint amilyen szeptember 15. volt.

Betüremkedés a kampányba

Horvátországban november 8-án tartanak parlamenti választást. A legutóbbi, október 3-án közölt felmérés szerint a kormányzó szociáldemokraták (SDP) 32, az ellenzéki konzervatív Horvát Demokrata Unió (HDZ) pedig 33 százalékon áll, nagyon szoros a verseny.

A magyar kormány egyértelműen a HDZ-nak, a Franjo Tudjman által alapított, rendszerváltó, jobboldali pártnak drukkol. 

A kampány egyik fontos témája lett, hogy mit gondolnak a pártok a magyar kormányról, és arról, hogy mit kellene tenni a migránsokkal. Nem volt még választási kampány Magyarországon kívül, amiben ennyire hangsúlyossá vált volna a magyar politikához való viszony.

E fejlemény pedig a kerítésnek köszönhető, ami bevonta Horvátországot a menekültválságba.

Egészen durva nyilatkozatok

Nagyon rövid ideig úgy tűnt, világraszóló botrány lesz abból, hogy a magyar állam minden migránst visszairányít Szerbiába, hiszen a szerbek nem kértek belőlük. Aztán hirtelen megoldódott az egész: a szerb hatóságok buszra ültették a várakozó embereket, és lerakták őket a horvát határon.

Néhány órára elmérgesedett a helyzet. A horvát miniszterelnök azt mondta, hogy a szerb és a magyar kormány összefogtak a horvátok ellen. Rövid időre lezárták a szerb–horvát határt, és nagyon indulatos nyilatkozatokat tettek egymásra a két ország vezetői.

Aztán a horvátok úgy döntöttek, ahogy a szerbek hozzájuk, ők a magyarokhoz szállítják az embereket. Ebből is balhé lett: a magyar hatóságok túszul ejtették az elsőnek érkező horvát vonatot; a horvát kormányfő bejelentette, hogy a magyar kormány Európa vakbelévé tette Magyarországot; Orbán pedig a Szocialista Internacionálé megbízottjának nevezte őt. A két kormány közötti becsmérlő beszólások azóta is mindennaposak.

A horvát választási kampányban a baloldal azzal fenyeget, ha az ellenzék nyer, akkor vége lesz a demokráciának, pont mint Magyarországon. A horvát ellenzék pedig azt mondja, hogy a kormánynak nem vitakoznia kellene Orbán Viktorral, hanem együttműködni vele.

Tomislav Karamarko, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ugyanazzal vádolta a horvát kormányt, mint a magyar kormány: hogy tehetetlen, nem képes megvédeni az EU határát, egy nap alatt összeomlott a határvédelmi rendszere.

A kormánypárti horvát sajtóban válaszul ilyen publicisztikák jelentek meg az ellenzék vezetőiről: „Horvátországban élnek, de lélekben Budapesten, Kaposváron, Zalaegerszegen vagy Pécsen vannak”, és a szerzőnek az Orbán-Karamarko viszonyról a Sztálin és Tito közti leosztás jutott eszébe, abból a korszakból, amikor a két kommunista diktátor még jóban volt egymással. 

Abból is kampánytéma lett, hogy a múlt héten több napot töltött Magyarországon Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök, aki az ellenzék támogatásával győzött januárban. A horvát kormány szerint elfogadhatatlan, hogy a horvát nemzeti ünnepen éppen Budapesten tárgyalt.

Az egész az olaj miatt van?

Zoran Milanovic horvát kormányfő többek között azt is mondta az elnök magyarországi látogatásáról, hogy őt az érdekelné igazán, hogy Grabar-Kitarovic szóba hozta-e Orbánnál az INA ügyét.

A horvát–magyar viszony az utóbbi években a horvát energetikai óriásvállalat, az INA körüli viták miatt romlott meg nagyon. A cég 49 százaléka a Mol tulajdona, a többi a horvát államé. A Mol azonban úgy vásárolt be, hogy a menedzsmentjogok, vagyis a cég vezetése a Mol-t illeti. A horvát kormány a jogokat vissza akarja szerezni. Arra hivatkoznak, hogy egy bírósági ítélet szerint Ivo Sanader volt HZD-s miniszterelnök kenőpénzt vett át Hernádi Zsolttól, a Mol vezetőjétől, és cserébe kijárta, hogy a menedzsmentjogok a magyar félhez kerüljenek. Sanader éveket töltött börtönben, de nyáron a horvát alkotmánybíróság megsemmisítette az ítéletét, és október 1. óta szabadlábon van, a perét várhatóan újratárgyalják. Hernádi Zsolt és a magyar kormány kezdettől visszautasította a vádat.

A horvát szociáldemokraták számára az INA-ügy mindvégig fontos kampánytéma volt, ezzel jól be tudták mutatni, hogy ellenfelük, a HDZ korrupt, és egy idegen államnak szolgáltatja ki a "nemzeti olajtársaságot". A baloldal most is rendszeresen utal arra, hogy ha a HDZ visszatérne a hatalomba, akkor a magyarokra hagyná az INA-t. 

A HDZ politikusai nem nyilatkoztak mostanában INA-ügyben, ha muszáj valamit mondani, akkor általánosságban elítélik a korrupciót, és a mindenkinek megfelelő megoldás mellett szállnak síkra.

Az biztos, hogy a mostani szociáldemokrata kormánnyal megrekedtek a tárgyalások az INA ügyében, és az USA kormánya is hiába közvetít a két fél között. (Az amerikai közvetítés egyik fontos oka, hogy a Mol belengette, ha nem lesz megegyezés, akkor eladják az INA náluk lévő részét az orosz Gazpromnak, márpedig ezt erősen ellenzik Washingtonban.)

A magyar kormány tulajdonosként is érdekelt a Mol-ban (és így az INA-ban is), illetve Orbán Viktor és a Hernádi Zsolt között egyébként is van egy személyes szövetség. Ha változna a horvát kormány, akkor talán új esély nyílna a megegyezésre. Nem biztos, hogy a HDZ rugalmasabb partner lenne, de hogy az SDP-vel totális a kudarc, az egyértelmű, vagyis joggal gondolhatják Budapesten, hogy ennél már csak jobb jöhet. A kerítéssel közben témát adott a horvát ellenzéknek Magyarország, és ha győz a jobboldal, akkor talán számíthatnak valamiféle viszonzásra is.

A horvát határzár elrendelése esetén megint drámai jelenetek bontakozhatnak ki, csak ezúttal nem Röszkénél, hanem a horvát-magyar határon, ahogy erre Szijjártó is célzott. Ez a horvát kormánynak újabb kihívás lesz, ráadásul benne van, hogy egy szlovén-horvát összeveszést is ki lehetne vele kényszeríteni, hiszen a menekültek valószínűleg Horvátországból Szlovénia felé igyekeznének tovább. Ezzel pedig kiteljesedhetne a horvát kormány körüli káosz, amibe ügyes kommunikációval ismét belekapaszkodhatna a horvát ellenzék.

A menekültügy első nagy vitája mostanra kezd lepörögni a horvát kampányban. A magyar határzár viszont az egészet újra indíthatja. Ezért érdekes az időzítés, hogy a magyar fél kivárja-e a zár elrendelésével a 8-i választást, vagy nem.