Egyre károsabb az országnak, hogy ilyen keveset keresünk
Most már inkább gátja a magyar növekedésnek a jövedelmek túl alacsony szintje – írja elemzésében a Policy Agenda.
A túl alacsony bérek miatt ugyanis a motiváltabb munkaerő jelentős része inkább elmegy az országból, de legalábbis nem ösztönzi arra sok minden, hogy munkát keressen. Így Magyarországon már inkább szakemberhiányt, mint versenyképességet hoz a kirívóan alacsony bérszínvonal – és nem csak a komolyabb képzettséget igénylő állásoknál, hanem egyre inkább a szakképzettséget nem igénylő munkáknál is.
Az alábbi ábrából azt lehet kiolvasni, hogy ugyan az infláció nálunk volt a legmagasabb, és a minimálbér is nagyon jelentősen nőtt nálunk 2008 és 2014 között, az alacsony jövedelműek bére Magyarországon nőtt a legkevésbé.
Tehát az alacsony keresetűek semmit, de semmit nem észleltek a minimálbéremelkedésből, és a magasabb infláció miatt a jövedelmük sokkal kevesebbet ér, mint 2008-ban.
Különösen tehát az alacsony keresetűek, a nettó bér felét vagy kétharmadát keresők jártak rosszul az utóbbi években – márpedig a magyar munkavállalók nagyjából fele keres kevesebbet a nettó átlagbér 80 százalékánál (ami havi 120-130 ezer forintos nettó fizetést jelent most).
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.