Egyre károsabb az országnak, hogy ilyen keveset keresünk

Most már inkább gátja a magyar növekedésnek a jövedelmek túl alacsony szintje – írja elemzésében a Policy Agenda.

A túl alacsony bérek miatt ugyanis a motiváltabb munkaerő jelentős része inkább elmegy az országból, de legalábbis nem ösztönzi arra sok minden, hogy munkát keressen. Így Magyarországon már inkább szakemberhiányt, mint versenyképességet hoz a kirívóan alacsony bérszínvonal – és nem csak a komolyabb képzettséget igénylő állásoknál, hanem egyre inkább a szakképzettséget nem igénylő munkáknál is.

Az alábbi ábrából azt lehet kiolvasni, hogy ugyan az infláció nálunk volt a legmagasabb, és a minimálbér is nagyon jelentősen nőtt nálunk 2008 és 2014 között, az alacsony jövedelműek bére Magyarországon nőtt a legkevésbé.

Tehát az alacsony keresetűek semmit, de semmit nem észleltek a minimálbéremelkedésből, és a magasabb infláció miatt a jövedelmük sokkal kevesebbet ér, mint 2008-ban.

Forrás: KSH, Eurostat, Policy Agenda. Ábra: 444.

Különösen tehát az alacsony keresetűek, a nettó bér felét vagy kétharmadát keresők jártak rosszul az utóbbi években – márpedig a magyar munkavállalók nagyjából fele keres kevesebbet a nettó átlagbér 80 százalékánál (ami havi 120-130 ezer forintos nettó fizetést jelent most).

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.