Jennifer Lawrence, Hollywood legjobban fizetett színésznője, mégsem kap egy-egy filmjéért annyit, mint a legmenőbb férfi színészek. Hogy miért?

Lehet persze azzal magyarázni, hogy a férfi színészek több nézőt hoznak be a mozikba, hogy az igazi kasszasikerek főszerepei szinte mind férfi karakterek, hogy a női szupersztárok is rettegnek, hogy más kapja meg a szerepet, mert nem elég soványak, vagy fiatalok vagy szexik.

Az Oscar-díjas Jennifer Lawrence azonban más megközelítésben vallott erről az alkufolyamatról a Girls-egyik alkotója, Lena Dunham feminista hírlevelében, és arról, hogy amikor a Sony-t meghekkelték, és kiszivárgott, mennyit keresnek a legnagyobb sztárok, rettenetesen érezte magát. Előző évben nyert Oscart a Napos oldalért, játszott a kasszasiker Éhezők viadala sorozat első részében, minden oka meglett volna arra, hogy ő legyen a legjobban fizetett sztár az Amerikai botrányban.

Ki a felelős azért, hogy a legmenőbb nők is rosszabbul fizetettek, mint férfi kollégáik?

Jennifer Lawrence szerint ők maguk. És nem, nem arról van szó, hogy önmagát ostorozná azért, mert túl hamar kiszállt alkufolyamatból, mert nyuszi volt. Sokkal inkább arról van szó - és ezért ilyen fontos ez a megnyilatkozása -, hogy

a nőknek is meg kell tanulniuk kiállniuk magukért.

Meg kell tanulnunk úgy alkudni, és tartani markunkat annyira, mint egy férfinak. Ha nem értékeljünk önmagunkat, és a munkánkat éppolyan értékesnek, mint egy férfi, nem kell csodálkozni azon, hogy alulfizetettek vagyunk. Mert ettől - ezt már mi mondjuk, nem ő - nem véd meg bennünket semmilyen törvény, vagy hatóság.

Az amerikai elökválasztási kampányban a demokraták vették elő az egyenlő munkáért egyenlő bért követelését, amely nagyjából egyidős magával a feminista mozgalommal. Donald Trump hozta formáját, az elnökjelöltségért ringbe szálló milliárdos mestertroll szerint

ha a nők annyit akarnak keresni, mint a férfiak, jobban kellene dolgozniuk. Ami persze oltári baromság, de nagyon sokan tényleg nem értik, miért van ez így, és miért is baj ez.

Miért keresnek kevesebbet a nők?

Ennek sok oka van, az egyik az, hogy a legtöbbben eleve nőiesnek tartott, nem sokra becsült és rosszul fizetett szakmákban dolgoznak, a másik az, hogy a családos nők számára fontos a fix munkaidő, és az otthonukhoz a közeli munkahely, mert tömegközlekednek, és a gyerekeket hozzák-viszik.

A legfontosabb kérdés az, és erre nem nagyon születtek még nagyon feminista válaszok az az, hogy a legjobban képzett nők azok, akiknél igazán kevés magyarázat van arra, miért nem képesek arra, hogy a férfiakkal egyenlő bért harcoljanak ki maguknak. A legnagyobb bérkülönbségek férfiak és nők között ugyanis a vezető pozíciókban vannak, nem pedig a szakmunkások, vagy betanított munkások körében, vagy a közalkalmazottak között. (Bővebben erről "A faszt keresel annyit, mint egy férfi" címmel írtunk.)

Alkukészség? Önbizalom? Határozottság?

Mi azt gondoljuk, hogy a nőket (minket) nem a törvényeknek kellene megvédeni attól, hogy elfogadjuk az első ajánlatot, vagy hogy amikor megkérdezik, mennyit kérünk a munkánkért, akkor bátran bemondjuk azt az összeget, amennyit tényleg gondolunk, és ne féljünk attól, hogy mohónak, vagy nevetségesnek tartanak bennünket. Csak hát a neveltetésünk, a beidegződések, az elvárások. Ezekkel nehéz megküzdeni.

De igen, igenis kérjünk béremelést akkor is, ha úgy érezzük, ettől nem feltétlenül tartanak majd minket kedvesnek, aranyosnak, szeretnivalónak. A férfiakat ugyanis mindez nem érdekli és meg is van az eredménye.

Az, hogy ugyanazt a munkát kevesebbért is elvégzed, az lehet, hogy segít, hogy megkapd az állást, de abban biztosan nem, hogy elhidd, vagy elhitesd magadról, hogy érsz annyit, mint egy férfi.

A pénz, amit a munkádért fizetnek - mondja Lawrence - nem "csak" pénz, hanem hatalom és tisztelet is, amelyről lemondasz, ha kevesebbet kérsz.

Ha nyernék a lottón és is beszólnék a főnöknek a fizetésemelésért

Persze tegyük hozzá azt is, hogy amit Lawrence mond mind szép és jó és igaz is, főleg ha már akkora sztár vagy, mint ő, de azért a mindennapi valóság az, hogy hiába kérsz rendes pénzt a munkádért, vagy épp fizetésemelést, a munkáltatód, vagy a megbízód mivel a saját érdekeit nézi kihasználja, hogy simán nemet mondhat, és úgyis az lesz, amit ő eltervezett. Nemcsak azért, mert pontosan tudja, hogy ha elég határozottan állítja, hogy nem megy, akkor egy ponton túl nem konfrontálódsz tovább, vagy mert tisztában van vele, hogy ilyen-olyan okból nem áll(hat)sz fel és hagyod ott, esetleg csak kap rajta, hogy a nők általában rettegnek a visszautasítástól, és utálnak pénzről tárgyalni.

Ha te vagy a kenyérkereső, vagy ha nincs más opciód, el fogod vállalni, vagy csinálod tovább kevesebbért is, mint amennyit valóban ér a munkád, és ennek nem sok köze van ahhoz, hogy férfi vagy, vagy nő.

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?

<br>