Orbán Viktor a német Focusnak adott interjújában arról beszélt, hogy bár szerinte Európa a legjobb hely a világon, de egyensúlytalanság alakult ki Brüsszel és az EU-tagállamok között, és ez a mai problémák egyik forrása. A miniszterelnök szerint ebből fakad az is, hogy „inkompetens, tanácstalan benyomást keltünk” a menekültkérdésben. 

Hangsúlyozta, hogy nem Brüsszeltől kell várni a megoldást, hanem a menekültpolitikának tagállami hatáskörben kell lennie. Orbán Viktor úgy gondolja, hogy az Európai Unióban a hatáskörök lopakodva kerülnek Brüsszelhez, amiből egy hatalmas bürokratikus gépezet alakult ki. Ugyanakkor szerinte a jelenlegi helyzetért nem személyesen Jean-Claude Juncker vagy Angela Merkel a felelős, hanem a gazdasági válság rossz kezelése.

Szerinte Magyarországot és Ausztriát a görögök hozták lehetetlen helyzetbe. 

Magyarország azonban a magyar-szerb határon érvényesíti a szerződés előírásait, és ettől a héttől kezdve a magyar-horvát határon is így tesz.

A menekültekről elmondta, hogy mindenkit megillet az emberi méltósághoz és a biztonsághoz fűződő jog, 

de egy német élet vagy egy magyar élet nem jár mindenkinek, csak azoknak, akik megdolgoztak érte.

Orbán sajnálatát fejezte ki, hogy ma illiberális gondolatnak és politikailag inkorrektnek számít, ha valaki arról beszél, hogy a határok nem nyitottnak, hanem ellenőrzöttnek kell lenniük. Szerinte ez egy antidemokratikus, liberális nyelv, amelynek megjelenése ironikus fejlemény, hiszen a liberalizmus egykor a szabadságot célozta meg, ma viszont annak ellentétét jelenti.

Kijelentette, hogy iszlám kultúra ma erősebb, mint a miénk, jobban tiszteli az életet és nagyobb értéket tulajdonít a családnak, amit a demográfiai mutatók is jeleznek.

Orbán szerint magyarok érzik a csontjaikban a 150 éves oszmán uralmat, amelynek idején egy muzulmán és egy magyar világ létezett. 

Szerinte Franciaországban járva ennek modern változatát látni, így azt ugyan nem lehet tudni, hogy az integráció sikere eleve kizárható-e, de a példák azt mutatják, hogy eddig nem sikerült.

Azt nem zárja ki, hogy az iszlám összeegyeztethető a demokráciával, de szerinte az arab tavasz legkeserűbb tanulsága az, hogy nem a szabadság kibontakozásához vezet a nyugati demokrácia rákényszerítése olyan országokra, ahol az idegenszerű, mert így még az a kevés is veszendőbe megy, ami volt. (MTI)