Lawrence Lessig bemutatja: így ne legyél az Amerikai Egyesült Államok elnöke

Ha csak azt vesszük, hogy mennyien tülekednek az állásért, elég jó melónak tűnik az USA elnökének lenni: republikánus elnökjelöltből ebben a pillanatban tizenöt van, még úgy is, hogy mostanra többen visszaléptek; demokratából összesen hat. És bár a választás csak jövő novemberben lesz, egyikük mintha elvesztette volna nemhogy az elnökségért, hanem már a jelöltségért folytatott verseny is: Lawrence Lessig, a Harvard jogászprofesszora hiába szedett össze kisemberektől egy hónap alatt egymillió dollárt, a CNN nem hívta meg a demokrata jelöltek keddi vitájára, ami jelentős mérföldkő a biztos bukás felé vezető úton. 

Főleg hogy Lessig legnagyobb ellenfele, a demokrata jelöltségre leginkább esélyes Hillary Clinton már 2015 első negyedévében 45 milliónál járt, de ugyanennyi idő alatt még Bernie Sandersnek is sikerült 15 milliót összeszednie. Igaz ugyan, hogy Lessig éppen azért akar elnök lenni, hogy az ilyesfajta pénzgyűjtő versenynek egyszer és mindenkorra elejét vegye, de nagyon úgy tűnik, hogy a pénz és Lessig versenyében egyértelműen az előbbi áll nyerésre.  

Ki hiányzik a képről?

A Las Vegas-i Wynn kaszinóban Anderson Cooper vezetésével október 13-án megtartott demokratajelölt-vita résztvevői, balról jobbra: Jim Webb, volt virginiai szenátor; Bernie Sanders, Vermont kormányzója; Hillary Clinton, az USA volt külügyminisztere; Martin O'Malley, Baltimore volt polgármestere, Maryland volt kormányzója és Lincoln Chafee, Rhode Island volt kormányzója (Joe Biden, a jelenlegi alelnök még mindig nem döntötte el, indul-e.)

Fotó: AFP

Ő hiányzik a képről

De miért szavaznék rá, ha nem is akar elnök lenni?

Lessig nem cicomázta túl a programját: egyetlen témára húzta fel egész elnökségét. Nevezetesen arra, hogy megreformálja az amerikai választási és kampányfinanszírozási rendszert, mert, mint mondja, most a jelölteket túl kevés ember támogatja túl sok pénzzel, és ez árt a demokratikus folyamatoknak. A választópolgárok többsége hiába szavaz, mert a gazdag és befolyásos támogatóknak a kampányba áramló milliárdjai miatt a tömegeknek nincs igazi befolyásuk arra, hogy végül kit választ meg elnöknek az ország. Következésképp Amerikát néhány száz, legfeljebb néhány ezer ember irányítja.

Lessig javaslata, a Citizen Equality Act of 2017, három pontban összefoglalható:

  1. Egyenlő esélyt a szavazásra; a választás például legyen ünnepnapon, hogy mindenki el tudjon menni szavazni
  2. Korrekt és arányos reprezentációt a kongresszusban
  3. A választási kampányokat maguk a polgárok finanszírozzák

Nem hangzik kivitelezhetetlen tervnek, de nem is újdonság ahhoz, hogy igazán forradalminak lehessen nevezni. Mint azt Lessig a fenti kampányvideóban is kifejti, javaslat formájában mindegyik pont előkerült már az USA-ban, az más kérdés, hogy megvalósulni nem valósultak meg. Amellett viszont, hogy Lessig ötlete nem túl forradalmi, jogilag sem biztos, hogy kiállná az alkotmányossági próbát, különösen, hogy az USA Legfelső Bírósága 2010-ben a híres Citizens United ítéletben kimondta: “független szervezetek” annyit költenek politikai célokra, amennyit akarnak. Azóta a lobbicsoportokon, a Super PAC-eken át számolatlanul és ellenőrizetlenül ömlenek a dollármilliók a különböző pártokhoz és jelöltekhez, ami nyilván nem teszi igazságosabbá a választási rendszert, viszont könnyen lehet azzal érvelni, hogy Lessig törvényjavaslatának életbe lépésével alkotmányos jogok sérülnének.

Még alpolgármester-helyettes sem volt

Talán még ennél is nagyobb baj, hogy Lessig egyáltalán nem politikus, és ez látszik is rajta. Ő az egyetlen a demokrata elnökjelöltek mezőnyében, aki soha életében nem töltött be semmilyen közhivatalt. Nemhogy kormányzó vagy kongresszusi képviselő, de még alpolgármester-helyettes sem volt soha sehol, a politikai szférában tökéletes outsidernek számít, így a demokrata párt sem fogadta szívesen megjelenését: nem véletlenül panaszkodott arra még október elején, hogy jelöltségének legfőbb akadálya maga a párt. “Indulnék én elnöknek, ha a demokraták hagynának” - írta viszontagságairól a Politicón még október elején.

Lessig sikertelenségének további oka lehet, hogy ő egyáltalán nem is akar elnök lenni, illetve csak arra a kis időre lenne elnök, amíg át nem veri a törvényhozáson az egyenlőségi törvényt. Tervei szerint ezután azonnal lemondana, és az alelnökére bízná az ország irányítását. Amivel nem kizárólag az a baj, hogy csak a hülye szavaz olyan jelöltre, aki azzal kampányol, hogy lemond, hanem az is, hogy Lessignek csak halvány ötletei vannak arra nézve, ki lenne az az alelnök, aki az ő helyére lépve bevonulna a Fehér Házba. Így pedig inkább tűnik vidám, bár költséges performasznak az egész jelöltség, mint komoly próbálkozásnak.

És hiába elismert jogász Lessig, hiába dolgozott a Legfelső Bíróságnak, hiába találta fel a Creative Commonst, hiába professzorkodik a Harvardon, ez bőven nem volt elég ahhoz, hogy akár csak az országos ismertség küszöbére is eljusson. A közvélemény-kutatásokon rendre az 1 százalékos ismertségi küszöb alatt maradt, így a CNN-nek viszonylag egyszerű volt azt mondania: az október 13-i vitára csak az ismert jelölteket hívja meg. Lessiget pedig a kutya sem ismeri. Amire ő csak annyit mondott: nem csoda, hogy nem érte el az 1 százalékos ismertséget, hanem is szerepelt a neve a kérdőíveken.

Így tényleg nehéz lesz.

A demokrata jelöltek közti verseny jelenlegi állása a Real Clear Politicsról. Biden rajta van, pedig még el se döntötte, indul-e. Na és ki hiányzik róla?

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.