• Tarolt az euroszkeptikus jobboldal Lengyelországban.
  
• Magyar mintára adóztatnák a szupermarketeket és a bankokat.
  
• A baloldalnak nulla képviselője lesz a törvényhozásban.
  
• Az oroszellenes politika azonban marad Varsóban.

Az exit poll felmérések szerint nagyobbat győzött a Jog és Igazságosság a vasárnapi lengyel parlamenti választáson, mint azt az előzetes kutatások ígérték. 

Úgy néz ki, hogy egyedül, koalíciós partner nélkül is kormányt tudnak alakítani. Ilyen nem fordult még elő Lengyelországban, ahol az alsóházat tisztán pártlistás módszerrel választják (a felsőházba viszont csak egyéni képviselők vannak). Az exit poll szerint a Jog és Igazságosság (PiS) 39 százalékot kapott.

Ezzel véget ért a jobbközép Polgári Platform nyolc évig tartó kormányzása.

Szintén nagy meglepetés, hogy az új lengyel parlamentben nem lesz baloldali párt. 

Az egykori kommunista állampárt örökösei több kisebb balos párttal összefogva indultak, így nekik 5 helyett 8 százalékot kellett volna elérniük (az egyedül induló pártoknál 5 százalék a küszöb). Az exit poll szerint a 7 százalékot sem érték el. A rendszerváltás óta nem fordult elő az sem, hogy a baloldalnak ne legyen parlamenti képviselete. 2001-ben még kormányt tudtak alakítani, de azóta esélyük sem volt erre.

A Jog és Igazságosság 2005-2007 között már kormányozhatott, de az az időszak tele volt gyötrelmekkel a koalíciós partnerek kínos ügyei miatt. Az állandó belpolitikai balhékat előrehozott választással akarták megoldani nem egészen két év kormányzás után, de nem sikerült megtartaniuk a hatalmat.

A párt elnöke Jarosław Kaczyński, aki ikertestvérével vezette sokáig a pártot. Lech Kaczyński 2010-ig Lengyelország elnöke volt, amikor halálos repülőbalesetet szenvedett Oroszországban. Jarosław korábban miniszteelnök is volt, de az utóbbi években csak a háttérből irányította a pártot, mert erősen megosztó személyiség, tudta, hogy vele nem biztos, hogy győzni tudnának. Májusban így nem ő, hanem Andrzej Duda lett a párt köztársasági elnök-jelöltje, aki meg is nyerte a választást, előre jelezve, hogy októberben is jók lesznek a párt esélyei. Májusban Lengyelország kettészakadt: az ország déli és keleti fele Dudára, a nyugati és északi része pedig a Polgári Platform jelöltjére szavazott. Most vasárnap már két vajdaságon kívül az egész országban a PiS nyert.

Kaczynski és Szydlo ünnepelnek. Fotó: AFP/JANEK SKARZYNSKI

Jön a Szydło-kormány

Lengyelország következő miniszterelnöke Beata Szydło lesz, vagyis Kaczyński most is maradt a háttérben. Szydło magát pragmatikusabbnak tudta mutatni a párt erős emberénél, bár győzelmi beszédét azzal kezdte, hogy köszönetet mondott Kaczyńskinek. 

Az 1961-ben született, Oświęcimben (német nevén Auschwitzban) nőtt fel, és egy 11 ezer fős bányászváros független polgármestereként kezdett politizálni. 2005 óta a PiS parlamenti képviselője. Édesapja szénbányász volt, a kampányban visszatérő témája volt, hogy szereti és érti a vidéki kisembereket. Két fia van, az egyikük gyógyszerésznek, a másik papnak tanul.

Beata Szydlo szavazás közben. Fotó: AFP

Szydło idén tavasszal nyűgözte le a pártját, mert ő volt Duda kampányfőnöke, aki esélytelenebb jelöltből lett köztársasági elnök. Sokat ismételték a lengyel tévék azt a jelenetet, amikor Duda győzelmének bejelentésekor egy véletlenül kint maradt mikrofon előtt azt súgta a frissen megválasztott elnök fülébe, hogy „csókold meg a feleségedet!”. Duda nem habozott megtenni, amit kampányfőnöke ebben a minőségében valószínűleg utoljára kért tőle. Duda sikere nyomán a nyáron dőlt el, hogy Szydło lesz a miniszterelnök-jelölt.

A sok szép adat kevés volt

A Polgári Platform kormányzása hiába volt sok tekintetben sikeres, a lengyelek megunták őket. Ráadásul a látványos gazdasági fellendülést igazán csak a nagyvárosi emberek élhették át, a falvakban és a kisebb városokban alig nőtt az életszínvonal. Annak ellenére sem, hogy kormányzásuk alatt 24 százalékkal nőtt a lengyel GDP, ami egészen fantasztikus eredmény. 

A 2008-as válság után az EU összes tagállama közül csak Lengyelországban nem volt recesszió.

 Lengyelország ráadásul az európai politikában is fontos lett: hatodik legnépesebb országként súlyának megfelelő befolyást szerzett, nem utolsósorban azért, mert a lengyel kormány a németek legfontosabb szövetségesévé vált. Donald Tusk 2007-2014 között Angela Merkel német kancellár jelentős európai partneréből válhatott az Európai Tanács elnökévé tavaly.

Amikor Tusk elhagyta Varsót, és Ewa Kopaczra bízta a kormányát és a pártját is, akkor a Polgári Platform népszerűsége már komolyan kopni kezdett. Ebben benne volt jónéhány korrupciós botrány is. Ezekről a lengyelek lehallgatott beszélgetésekből értesülhettek leginkább. A politikusok és gazdasági vezetők sokszor trágár és cinikus beszélgetéseit egy elegáns varsói étteremben vették fel, máig nem tudni, hogy kik. A társalgások egy PiS-t támogató lapban jelentek meg. Kopacz ugyan elküldte a kormányából az érintetteket, de a párton ez már nem segített.

Pénzt és függetlenséget ígértek

A PiS egyik fő választási ígérete a korrupció elleni küzdelem volt. Azt is ígérték, hogy véget vetnek a feltétlen lojalitásnak Németország felé, „nem leszünk Berlin ölebe” hangzott el például a kampányban, amikor azzal vádolták a kormányt, hogy német befektetőknek árusították ki az országot.

A párt egyébként is protekcionistább gazdaságpolitikát vinne, és több megoldást is átvenne a magyar kormánytól. 

Megadóztatnák a szupermarketeket és felemelnék a bankadót is. Menekültügyben szintén az Orbán-kormány álláspontját tartják követendőnek: a kampányban élesen támadták Kopaczot, amiért végül belement a kvótarendszerbe. Szydło azt mondta a kampányban, hogy a közel-keleti menekültek fertőző betegségeket terjesztenek, nem szabadna beengedni őket. A kérdés egyelőre csak elvi probléma Lengyelországban, mert az ország kívül esik a mostani menekülthullám útvonalán.

A PiS azt is ígérte, hogy csökkenti a nyugdíjkorhatárt (férfiaknál 65, nőknél 60 évre), csökkenti a személyi jövedelemadót, emeli a családi pótlékot, a minimálbért (kb. 620 forint/órára). A párt ellenfelei azzal érveltek, hogy ezek teljesítése esetén megtorpanna a gazdaság a nagy költekezés miatt.

Egész biztos, hogy nem lazítanak Európa egyik legszigorúbb abortusz-törvényén, és általában is támaszkodnak a párttal szövetséges katolikus egyház iránymutatásaira. Előző kormányzásuk idején újra kötelezővé tette az iskolaköpeny viselését.

A PiS képviselői az Európai Parlamentben a brit konzervatívokkal ülnek egy frakcióban, amely erősen ellenzi az EU föderalizálását, és több hatalmat hagyna a nemzeti kormányoknál a néppárti és a szocialista pártszövetségnél.

Egy valamiben biztos nem változik a kormányváltással a lengyel vonal, és ez a szívélyes viszony az USA-val, ami a lengyel politika erős oroszellenességéből fakad. 

Ahogy a Polgári Platform, úgy a PiS is feltétlen támogatója Ukrajnának az Oroszország-elleni háborúban, és általában is veszélyesnek ítélik meg az orosz befolyás erősödését.