Miért van Magyarországon délután ötkor vaksötét?

Ha Magyarországon élsz, te is biztosan észrevetted, hogy délután fél ötkor lemegy a nap, és öt órakor, amikor befejezted a munkát, és indulsz hazafelé, már vaksötét van. Azt is biztos észrevetted, hogy Madridban, Párizsban vagy Rómában az évnek ugyanebben az időszakában délután ötkor még világos van, és simán lehet lámpa nélkül újságot olvasni az utcán. Nem beszélve júniusról, mert júniusban Párizsban este 10-kor megy le a nap. 

Ha mindezt észrevetted, biztosan felmerült benned a kérdés:

Miért?

Azért, mert a spanyoloknak, a franciáknak meg az olaszoknak van eszük, mi meg hülyék vagyunk.

Tény, hogy a most vasárnapi óraátállítással egyik pillanatról a másikra sokkal rosszabb lett a helyzet, mint akár múlt héten volt, de ezt a gusztustalan délutáni sötétséget nem kenhetjük az óraátállításra. Ne feledjük, hogy ez a helyzet a normális, most van a rendes, “téli” időszámítás, és mint közismert, a nyári időszámításra való átállás volt a mesterségesen előidézett anomália, még tavasszal.

Szóval a nyári időszámításnak ehhez semmi köze: egyszerűen arról van szó, hogy kiszúrt velünk a sors, és a közép-európai időzónának annyira a keleti felére esünk, hogy délután ötkor már indulhatunk aludni.

A jó hír, hogy a korai sötétségért nem a csillagok állása meg a Nap járása a felelős, hanem kizárólag mi magunk. Az idő ugyanis, az időzóna meg pláne, puszta konvenció: annyi az idő, amennyit akarunk. Egyetlen tollvonással elintézhetnénk, hogy fél öt helyett fél hatkor menjen le a nap, ami nem sok, de egy fokkal mégiscsak emberibb lenne.

- Jó napot, hány óra? 

- Mit akar, mennyi legyen?

Az időzónákat annak idején úgy alakították ki, hogy miközben haladunk nyugatról keletre, 15 szélességi fokonként ugrik egy órát az idő előre. Bárhonnan indulhatnánk, de a történelmi hagyományok alapján a London melletti Greenwichtől indulunk. Ott van nulla óra, egyben ez a nyugat-európai időzóna (GMT, UTC+0), aztán kelet felé haladva jön a közép-európai (CET), majd a kelet-európai időzóna (EET).

Forrás: Wikipedia

Mint az a fenti térképen látható, Írország, Nagy-Britannia, Írország, Portugália, Spanyolország, Franciaország és a Benelux államok mind a nyugat-európai (GMT) időzónába tartoznak. De az hogy lehet, hogy például Párizsban vagy Amszterdamban ebben a pillanatban ugyanannyi az idő, mint Budapesten, amikor ők egy időzónával nyugatabbra vannak?

Forrás: Wikipedia

Mint az a fenti térképből kiderül, úgy lehet, hogy az értelmesebb nyugat-európai országok rájöttek: jobb, ha később is világos van, ezért fogták magukat, és még a múlt század közepén szépen átcsatlakoztak a közép-európai időzónába (CET). Abba, aminek a keleti, sötétebbik felén ott sötétedik Magyarország is.

Ennek az átigazolási hullámnak köszönhető, hogy most, 2015. október 26-án, hétfőn a következőképp áll a helyzet Európa azon nagyvárosaiban, amelyek a közép-európai időzónába tartoznak - vagy azért, mert eleve oda születtek, vagy mert önkényesen átálltak.

Város Napkelte Napnyugta
Madrid 7:38 18:19
Párizs 7:28 17:41
Düsseldorf 7:16 17: 18
Berlin 6:52 16:49
Róma 6:36 17:12
Budapest 6:19 16:37
Varsó 6:21 16:19

Mint a fenti táblázatból látszik, a napnyugta idejét tekintve Európában a mi időzónánkba tartozó országok közül majdnem nálunk a legrosszabb a helyzet: Budapesten két órával korábban megy le a nap, mint Madridban. A spanyoloknál este negyed hétkor még világos van, nálunk fél öt után már gyertyát kell gyújtani. Ennél rosszabbul már csak a lengyelek jártak - Varsóban 19 perccel korábban megy le a nap, mint Budapesten.

Helsinki kivételével a kelet-európai időzónába (EET) tartozó városokban is jobb a helyzet, mint nálunk:

Város Napkelte Napnyugta
Bukarest 6: 45 17:14
Szófia 6:53 17:28
Moszkva 7:24 17:04
Szentpétervár 8:06 17:20
Helsinki 7:29 16:40

Ha Magyarország úgy döntene, hogy egy órával örökre előrébb tekeri az órákat, és a CET helyett áttér az EET-re, egy órával tovább lenne világos minden egyes nap, ma például 16:37 helyett 17:37-kor.

Ellenérvek? Ellenérvek:

Az Európai Unió minden tagországa ebbe az időzónában tartozik, EU-tagként nekünk is ide kell

Nem igaz. Nagy-Britannia és Portugália a GMT-ben van, vagyis ott, ahová eleve tartozik, Finnország, a balti és a balkáni államok pedig értelemszerűen az EET-ben, ahol nekünk is kellene, ha lenne egy csöpp eszünk.

Ha utazunk, mindig át kellene állítani az órát

Aki kelet vagy délkelet felé indul Európában, annak így is át kell. Tökmindegy.

Ha átállnánk, sötétben kellene reggelente elindulni

Annak, hogy későbbi órán megy le a nap, az az ára, hogy később is kel. Az iskola 8-kor kezdődik, aki munkába jár, általában 9-re jár, szóval néhány olyan hét lenne az évben, amikor a sötét reggeleket ki kell bekkelni. Cserébe ott a késői világosság.

Lassan a testtel! A Természet Törvényei nem ezt diktálják!

Amikor Tbg hat évvel ezelőtt megkérdezte a parlamenti képviselőket egy lehetséges időzónaváltásról, a legtöbbjük közölte: nem támogatja az ötletet, de az is látszott rajtuk, hogy nem is nagyon értik, miről van szó. Az akkori SZDSZ-es Gulyás József például közölte, hogy az átállás nem lenne más, mint “öncélú beavatkozás a természet rendjébe”. Hogy micsoda? Világosságot!