Talán még a Farkasember is kilőtte volna a pécsi farkast
2015 november 03., 16:40
Ez volt Pécs történetének legvéresebb összeesküvése?
Tényleg igaz a városi legenda és hazugság volt a hirhedt pécsi farkastámadás '95-ben? Egy helyi újságíró kinyitotta az X-aktát, és körmére nézett az állítólagos farkasnak. Ebben az ügyben azon sem szabad meglepődni, ha az igazgató stikában eladja az állatkerti tigrist. Irány az időgép, a cél Pécs, 1995-ben!
A sztori azzal kezdődött, hogy miután a pécsi állatkert igazgatója a múlt héten saját kezűleg lőtt agyon egy szökött farkast, cikket írtam arról, hogy a hozzáértők szerint hibázott-e Szatyor Miklós. A cikk elkészítéséhez jó pár szakemberrel kellett beszélnem: természetvédőkkel, nemzeti parki munkatársakkal és farkasszakértőkkel. A beszélgetések során óhatatlanul előkerült a 95-ös híres eset, amikor ugyanabból az állatkertből lépett meg egy farkas, hogy pár óra alatt hét embert is megtámadjon, egyiküket meg is ölve. A meglepő az volt, hogy a beszélgetőtársaim milyen egységesen emlékeztek a véres esetre: mindannyian egészen biztosan, kételyek nélkül állították, hogy a sztori hivatalos verziója köztudottan szemenszedett hazugság. Az alternatív változat lényege, hogy valami befolyásos pécsi figura elkódorgott kutyája kezdett igazából vérengzeni, mire a fickó védelmében valaki úgy oldotta meg az ügyet, hogy gyorsan kieresztett a ketrecéből egy agresszív farkast.
A hivatalos verzió az volt, hogy délelőtt meglépett egy farkas az állatkertből, órákon át rettegésben tartotta a város környékén sétálókat, egyiküket meg is ölve, többeket súlyosan megsebesítve, hogy délutánra lelőjék.
Az informátoraim főleg három gyanús elemet emlegettek:
- a farkas ketrecét állítólag jólláthatóan kívülről, valami szerszámmal feszítették ki
- a halálos áldozat nem is a támadástól halt meg, hanem utána, szívrohamban, mert otthon hagyta a szívgyógyszerét
- a híradóban egy megtámadott állítólag azt nyilatkozta, hogy támadás közben ugatott a farkas, ami a valóságban nem így szokott történni
Elkezdtem kutakodni, de ma már nem könnyű jó forrásokat találni egy Internet Elterjedése Előtti eseményről, így cseten megkerestem egy ismerős pécsi újságírót, Nimmerfroh Ferencet, a Dunántúli Napló felelős szerkesztőjét, és megkérdeztem tőle, hogy miket beszélnek a régi sztoriról városban. Ő rögtön talált egy kollégát, aki ismert egy egykori áldozatot, így perceken belül beszélni tudtak egy élő szemtanuval. A téma úgy megtetszett Nimmerfrohnak, hogy ezután folytatta a kutakodást, aminek az eredménye ez a most megjelent kivételesen érdekes és szórakoztató múlrekonstrukciós tényfeltáró cikk lett.
Csodásan rajzolódik ki benne a kilencvenes évek közepének Pécse, ahol akkora a lazaság, hogy az állatkert akkori igazgatója pénzért lelövetheti a park medvéjét osztrák vadászokkal, titokban eladhat egy tigrist úgy, hogy azt a leltározásig senki sem veszi észre és szabályos római stílusú ember-állat-állat harcokat rendezhet a ketrecekben. A szerző szívós munkával feltúrta a korbeli archívumokat, illetve megtalált és megszólaltattt egy egykori áldozatot, hogy kiderüljön, mi lehet az oka az esetet máig körülvevő legendáknak. A válasz: megdöbbentő módon maguk a város vezetői, fontos hatósági személyek táplálták ezeket a nyilatkozataikkal! Maga a megyei rendőrkapitány nyilatkozta le például, ráadásul jóval a nyomozás lezárulta előtt, hogy hogy az áldozat, a nagymama szívrohamban is meghalhatott a mentőautóban. (Vegyük hozzá, hogy a farkast mindeközben Piroskának hívták!) A város jegyzője pedig ugyanekkor azt nyilatkozta, hogy a farkast szándékosan eresztették ki a ketrecéből. Sőt, a jegyző később, egy sajtótájékoztatón lehetséges megoldásként emlegette, hogy a farkas kiengedésével valaki egy kutyatámadást akart elleplezni.
De miközben ennyi elem mutat arra, hogy lehetett valami gyanús a háttérben, az elérhető források szerint a lelőtt farkas gyomrában megtalálták egy áldozat vérét, vagyis biztosan volt agresszív farkastámadás.
De mit gondoljon az az állapolgár, aki a saját jegyzőjétől hallja, hogy itt talán valami fejest mentegetnek, illetve azt, hogy a farkas szökéséről szinte biztosan hazudtak?
Szóval ez egy olyan ügy, ahol egyáltalán nem kell fóliasisakos idiótának lenni, hogy valaki ne higgye el a végső vizsgálati eredményt. A bama.hu cikke kiváló, így nem fogom itt elszpojlerezni a részleteit. A szerző összességében arra jut, hogy az 1995-ös támadó valószínűleg mégis farkas lehetett, de azt máig nem tudni pontosan, ki és miért feszítette föl a farkas ketrecét és engedte ki az állatot. Merthogy elég valószínűnek néz ki, hogy azt a rácsot tényleg emberi kéz hajlította el. A szerző arra hajlik, hogy a farkas a gondozó hibájából szökhetett ki, például mert nyitva hagyta a ketrecajtót, a megijedt alkalmazott emiatt dönthetett úgy, hogy a rácsot meghajlítva erőszakos szökést fog imitálni.
Az összeesküvés elleni legerősebb érv pedig az, hogy ahhoz annyi embert kellett volna bevonni, manipulálni, majd rávenni a hallgatásra, ami egyszerűen nem életszerű.
Nekem talán ez volt a kedvenc részem a múltfeltárásból:
A 99-es vezetőváltás után az új igazgató, megvizsgálva az előző vezetés munkáját, nem találta rendben a gazdálkodást és a szaporulati leltárt sem (például hiányzott egy darab tigris, igen, olyan tigris), ezért feljelentést tett. A hűtlen kezelésben a bíróság végül nem találta bűnösnek az ex-igazgatót, Csoki, a barnamedve lelövetésében azonban igen. A medvét az igazgató tudtával ketrecében osztrák vadászokkal lövették ki, majd a tetemet az erdőbe vitték és ott fényképezkedtek vele. 120 ezer forintot kellett fizetnie természetkárosításért a kiváló állatvédelmi szakembernek, aki azzal védekezett, hogy Csoki létszám feletti volt.
Aki elolvasta, ossza meg velünk a saját elméletét a kommentek között! (A címlapkép az X-akták Alpha című epizódjából van.)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.