Németország ismét alkalmazza a szír menedékkérők esetében azt az uniós szabályt, ami alapján vissza lehet küldeni a menedékkérőket abba a tagállamba, amelyben beléptek az EU területére
- mondta kedden Berlinben a német belügyminisztérium egy szóvivője.
Németország a menedékkérők visszaküldésére vonatkozó előírást jelenleg valamennyi származási országgal, így Szíriával kapcsolatban is követi, a dublini rendszerben részt vevő uniós tagországok közül pedig Görögországon kívül mindegyikkel kapcsolatban érvényesíti.
A visszaküldésre vonatkozó előírást a szíriai állampolgárok esetében október 21. óta alkalmazzák a szóvivő szerint.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) augusztus 20-án határozott arról, hogy a szíriai menedékkérők esetében egyelőre nem vizsgálják, hogy mely tagállamban érkeztek meg az EU területére, hanem élve a dublini rendszerben adott lehetőséggel - a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján - átvállalják a menekültügyi eljárás lefolytatását.
A német kormány menekültügyi tevékenységének bírálói szerint sok szíriai állampolgár ezt a döntést meghívólevélként értelmezte, és ez okozta a menekülthullám drámai mértékű erősödését augusztus végén-szeptember elején.
A belügyminisztérium a szíriai menedékkérőkre vonatkozó másik jelentős döntés visszavonására is törekszik, a tárca szándéka szerint a BAMF-nak vissza kell térnie a tavaly november előtt követett gyakorlathoz, miszerint nemcsak a benyújtott menedékjogi kérelem, hanem a kérelem és a kérelmező személyes meghallgatása alapján döntenek a szírek ügyeiben.
Mindkét változtatás - a csak az írásos kérelemre építkező döntési gyakorlat és az eljárások átvállalása a többi tagországtól - az ügyintézés egyszerűsítését, felgyorsítását szolgálta. A kérelmező személyes meghallgatása ugyanis meghosszabbítja az adott ügy átfutási idejét, a menedékkérő visszaküldésére irányuló eljárás pedig igen összetett és hosszadalmas, például azért, mert szükséges hozzá az adott kérelmező ügyében az EU-ba belépés helye szerint illetékes uniós partnerország közreműködése.
Eredetileg mindkét változtatás bürokratikus jellegű volt, különösebb politikai jelentőség, üzenet nélkül. A BAMF nem is hozta nyilvánosságra a szíriai menedékkérők ügyeinek átvállalásáról szóló döntését, de az kiszivárgott, és
a hivatal augusztus 25-én egy Twitter-üzenetben megerősítette a sajtóhíreket, a személyes meghallgatás mellőzéséről szóló döntést pedig nem kapta fel a sajtó.
A két ügy politikai jelentőségre tett szert, hiszen a kiszivárgás egybe esik azzal az időszakkal, amikor Budapesten a Keleti-pályaudvarnál bevándorlók ezrei gyűltek össze. A magyar kormány pedig a német bevándorlási könnyítéseket kezdte bírálni. Orbánék szerint ugyanis a migránsok Merkel és a német bevándorlási hivatal kétes közlései miatt érezték úgy, hogy Németországba kell eljutniuk, és onnan már nem fogják visszaküldeni őket.
A német belügyminisztérium már utasította a felügyelete alá tartozó BAMF-ot, hogy ismét hallgassa meg személyesen a szíriai menedékkérőket. A tárcavezető, Thomas de Maiziere egy pénteki nyilatkozata szerint ettől azt várják, hogy
az eddiginél többen kapnak menekültstátusz helyett úgynevezett oltalmazotti státuszt, amelyhez nem jár családegyesítési lehetőség és csak egy évre szól.
Németországban a szíriai állampolgárok alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját. A BAMF adatai szerint az idén október végéig 758 473 menedékkérőt regisztráltak, köztük 243 721 szíriai állampolgárt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung megjegyzi azt is, hogy a német kormány szerint több keleti tagállam kezdte el az utóbbi hetekben kijátszani azt, hogy a németek átvállalták a menedéki eljárás lefolytatását, és felfüggesztették a szírek esetében a visszaküldést. Az újság szerint
egyre több olyan hír érkezik az Európa külső határain lévő országokból, melyek szerint az ottani hatóságok regisztráció nélkül hagyják továbbmenni vagy akár tovább is küldik az érkezőket.
Ez arra a gyakorlatra is utalhat, aminek keretében Magyarország a szerb határ lezárása után tízezreket buszoztatott regisztráció nélkül Horvátországból Ausztriába.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.