"Ne szórakozz a bíróval!" - Ilyen ügyek miatt voltak tavaly fegyelmi eljárások bírókkal szemben

Kezünkbe került az Országos Bírósági Hivatal októberi tájékoztatója, melyben azt összesítik, hogy hogyan zajlottak a bírókkal szemben indított fegyelmi eljárások 2014-ben. 

A tavalyi év nem volt különösebben zaklatott bírói fegyelmezetlenség szempontjából, 2013-hoz képest kicsit még csökkent is a kirótt írásbeli figyelmeztetések és az elindított fegyelmi eljárások száma. 

2014-ben összesen 20 bíró (egy bírósági vezető, két törvényszéki és tizenhét járásbírósági bíró) kapott írásbeli figyelmeztetést, és tizenhat bíróval szemben összesen 21 fegyelmi eljárás indult. Összesen 2813 bíró dolgozik Magyarországon, azaz a fegyelmi ügyek tavaly mindössze az állomány 1,46 százalékát érintették. 

Azokból az esetekből, amikor csak írásbeli figyelmeztetésre volt szükség fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül, az derül ki, hogy a bírói karban is pont olyan emberek vannak, mint amilyenek mi vagyunk: hajlamosak a késésére, a munka tologatására, ha pedig rosszra fordul a helyzet, néha béna trükkökhöz nyúlnak.  

A késlekedés messze a legtöbbször felmerülő probléma, de a leírt eljárások alapján azért lényegi különbséget lehet tenni az esetek között. Súlyosbító körülmény a késések megítélésénél, ha valaki emiatt ragadt hosszabb ideig előzetes letartóztatásban vagy ha kiskorú vádlott látta kárát a lassú bírói munkának. Enyhítő körülmény volt viszont, ha egy bíró nagyon leterhelt volt az időszakban, vagy ha különösen bonyolult ügy jutott neki. 

A tucatnyi hasonló történet közül kilógott annak a tanácselnöknek az ügye, aki két büntetés-végrehajtási eljárásban 13 hónapig nem tett semmit, egyáltalán nem haladtak előre az ügyek. Majd egy év után kiderült, hogy miért volt ez az a leállás. A bíró ekkor vallotta be, hogy valójában elvesztette az ügyek iratait. 

Ehhez képest csak apróságnak tűnik annak a törvényszéki bírónak az esete, aki 59 még folyamatban lévő ügyet befejezett ügyként rögzített a számítógépes programban. 

Igazi általános iskolai hangulatot áraszt az a történet is, amikor a tárgyaláson diktált jegyzőkönyv és a javítást követően módosított jegyzőkönyv jelentős eltéréseket mutatott. Ekkor alakult ki nézeteltérés a bíró és a leíró között. Ennek az lett a vége, hogy bíró a 

"Ne szórakozz a bíróval"

feliratot rakta ki a szekrényére, amit a leíró magára vett. Ennek is írásbeli figyelmeztetés lett a vége. 

Fegyelmi eljárások

Amikor az írásbeli figyelmeztetés nem elég, olyankor jönnek a fegyelmi eljárások. 2014-ben összesen 21 eljárás indult, ebből idén május közepéig 14 fejeződött be. Ezek közül egy esetben az eljárást megszüntették, egy esetben a bírót felmentették, két esetben osztottak ki feddést, három esetben megrovást, hat esetben visszasorolták a fizetési ranglétrán, egy alkalommal pedig megtagadták a fegyelmi eljárást. 

Vannak olyan fegyelmi eljárások is, amiket még 2014. előtt indítottak, de csak tavaly született ezekben döntés. Tizenhat ügyben született döntés tavaly, hét ügy pedig még mindig görög tovább. 

Fegyelmi eljárásokat érhetett a túl sok késés is. Ez történt például azzal a a törvényszéki bíróval, akinek öt büntető ügye csúszott, volt olyan, ami három évig nem haladt előre semmit. A késlekedéseknél súlyosbító tényező volt a döntésekben, ha olyan esetekben késlekednek, amikor a terhelt fél hosszabb fegyházbüntetést kapott vagy ha fiatalkorú fogva tartása volt a tét. 

Morbidabb történet a törvényszéki bíróé, akinél 28 ügyben kirívóan hosszú ideig nem volt intézkedés, a bíró emellett pedig az összefoglaló szerint dohányzott is a dolgozószobájában. A vizsgálat enyhítő körülményként vetette fel, hogy a bíró 30 éve végzett átlagot meghaladó minőségű munkát, mulasztását elismerte, az érintett időszakban nem volt titkári, fogalmazói segítsége és az informatikai háttér sem volt számára biztosítva, ráadásul betegség is hátráltatta. Megrovást kapott, de utána a fegyelmi eljárás megszűnt, mert a bíró időközben elhunyt. Így megy ez. 

Egy másik törvényszéki bíró ügyvédként dolgozó férjével szemben merült fel az a vád, hogy egy perben a letéti igazolásként letett 20 millió forinttal később nem tudott elszámolni, a panaszos szerint a bíró és az ügyvéd ebből az összegből ingatlant vettek. A bírót első körben felmentették, mivel a bizonyítékok alapján a vétség nem volt megállapítható, de a döntést később megrovásra változtatták, mivel az ügyvéd házastárs ügyfelei, illetve a jó ismerősök és a bíró közötti közvetlen kapcsolat a kívülállókban azt a képzetet kelthette, hogy a házastárs ügyfelei és az ismerősök a bíróságon kedvezőbb eljárásban részesülhetnek. Ez pedig sérti a bíróság tekintélyét és a pártatlanságba vetett hitet gyengíti. 

Súlyosabb eset a járásbíró ügye, akivel szemben hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt indult büntetőeljárás. Szakmai felelősségre vonása mégis elmaradt, mert az eljárás kezdeményezésére rendelkezésre álló hároméves határidő időközben eltelt. 

Volt egy olyan bíró, aki a tárgyalóteremben olyan megengedhetetlen magatartást és személyeskedő hangnemet engedett meg magának az ügyészekkel szemben, ami a bíróság tekintélyének csorbítására volt alkalmas. Az összefoglalóból nem csak a bírók neveit hagyták ki, de azt is, hogy pontosan hogyan nézett ki ez a magatartás, ezért ezt maximum csak elképzelni tudjuk. Az ítélet fizetési fokozaton történő visszaléptetés lett, az indoklás szerint enyhítő körülmény volt, hogy minderre pályakezdőként került sor. 

Szintén fegyelmi eljárásokhoz vezethet a bíróhoz méltatlan magatartás. Ilyen eset volt például, amikor egy bíró mentővel szállított beteg hozzátartozójaként agresszívan viselkedett az ápolókkal és az orvosokkal, rendőri intézkedésre volt szükség. Ezen kívül egy ügyvédet felügyelet nélkül hagyott a dolgozószobájában. 

Plagizálás miatt kapott egy fizetési fokozattal való visszavetést egy törvényszéki elnökhelyettes, aki egy belső terjesztésű kiadványban vett át mástól gondolatokat. Súlyosbító körülmény volt, hogy nagy sajtónyilvánosságot kapott az ügye, enyhítő, hogy önként lemondott vezetői beosztásáról. Ez volt az egyetlen eset, ahol nem volt nehéz azonosítani az érintettet: 2013. novemberében derült ki, hogy a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese egy bírósági lapban Paulo Coelhótól elcsent mondatokat használt fel, a forrás feltüntetése nélkül. 

És persze vannak súlyosabb történetek is, igaz, szerencsére kevés. Vesztegetés, magánokirat hamisítás, üzletszerűen elkövetett kötelességszegés, ezek azok, melyekről semmi nem derül ki a tájékoztatóból, mivel az összes olyan esetben, amikor szabálysértési vagy büntetőeljárás indult a bírók ellen, a fegyelmi eljárást automatikusan felfüggesztetik. 

2014-ben egy büntetőeljárás (lopás miatt) és két szabálysértési eljárás (közúti közlekedés rendjének megzavarása) indult bírók ellen. 

Voltak viszont ügyek, melyek korábban indultak és tavaly fejeződtek be. Egy szabálysértési eljárás elévült, két büntetőeljárásban nem volt megállapítható a bűncselekmény elkövetése, egy esetben ejtették a vádat, egy esetben pedig jogerős felmentő ítéletet hoztak. 

Hat olyan eljárás van még folyamatban, ami 2014. előtt indult, de még nem ért véget. Két magánokirat-hamisítási ügy, egy közokirat-hamisítási bűntett, egy társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás mellett két nyomozás is zajlik, melyekben egy fontosabb ügyben intézkedő hivatalos személy általi kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés gyanúja merült fel.