Amikor két éve a végrehajtói kar elnöke megpróbált kicsinálni egy bírót, minden bírósági ajtó megnyílt előtte. Az ügyben vizsgálat indult, ám a jelentést rögtön titkosították. Most kiderült, hogy az eljárás törvénysértő volt, ám ettől a jelentés még sokáig fiókban maradhat.
Az Európai Bizottság bekeményítése miatt pár hete szinte hihetetlen lehetőség nyílt a kormány által évekig Soros-ügynöknek és külföldi érdekek szolgálóinak bélyegzett civil jogvédők előtt: elolvashatták és véleményezhették a kormány igazságügyi reformjavaslatát, sőt, egyeztetésre hívták őket az Igazságügyi Minisztériumba. Az Amnesty International, az Eötvös Intézet és a Helsinki Bizottság jogászaival a közös jelentésük születéséről, tartalmáról, a munkájuk értelméről beszélgettünk.
Újabb részletek Senyei György és Schadl György beszélgetéséből: nem értették, miért vádaskodik a Kúria elnöke egy újságcikk után.
A kormánynak elvileg erősítenie kellene az Országos Bírói Tanácsot, hogy hozzáférjen az uniós pénzekhez. A törvénytervezetből mégsem ez látszik.
Látszólag egész jól teljesítenek, de az apró betűs részeken elhasalnak. Az OBT továbbra se tudná ellátni a feladatát, még tíz év múlva is újabb alkotmánybírók ejtőernyőznének a felhígított Kúriára, Varga Zs. András élete végéig a Kúria elnöke maradhatna.
Körvonalazódik a következő hónapok egyik legnagyobb konfliktusa. Brüsszel komoly bírósági reformokhoz is köti a befagyasztott pénzek felolvasztását, a változás az Országos Bírói Tanács hatásköreinek jelentős bővítését eredményezheti, véget vetve például Varga Zs. András Kúria-elnök túlhatalmának. Vagy akár a pozíciójának. Az OBT sajtóreggelijére Varga nem ment el, és a vele összhangban az OBT-tagokat betámadó kormánymédia is távol maradt.
Sajátos ívet lát a kormánymédia támadásaiban.
Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék vezető bírája és Bohli Eszter az Országos Bírói Tanács elnöke szerint a legnagyobb magyar bíróság elnökének érintettsége a Völner–Schadl-ügyben, illetve az idevágó vizsgálat titkosítása is szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelmet kelthet valamennyi magyar bíróban.
A bírót nem lehet kirúgni, „de diszkomfortossá tenni az életét, azt lehet".
Tavaly 58 pártot, 2022-ban eddig ötöt jegyeztek be jogerősen.
A jelek szerint Senyei György Barnát nem nyugtatta meg a Fővárosi Törvényszéken lezavart gyorsvizsgálat arról, hogy Schadl ki akart csinálni egy bírót.
Vasvári Csaba bíró 2019 óta tartó ügyében a magyar és az uniós jogrendszer összhangja volt a kérdés.
Nem lenne kötelező, de a bírósági vezetők sorra rendelik el a hitvallás díszhelyre történő kihelyezését.
Az Amnesty International magyarországi szervezete készített kutatást a Handó-korszakról, az eredmények sok szempontból rosszabbak, mint amire számítottak.
Pár perces videós interjút adott Senyei György Barna, aki Handó Tündét váltotta a magyar igazságszolgáltatást irányító Országos Bírósági Hivatal élén.
