Az Országos Bírósági Hivatal szerint ők egyetlen bírót sem köteleztek arra, hogy vállalják a kirendelést százezrekkel kevesebbért

belföld
szeptember 05., 16:48

„A magyar igazságszolgáltatási rendszerben jelenleg egyetlen bíró sem került a hozzájárulása nélkül kirendelésre” – írja az Országos Bírósági Hivatal közleménye, majd hozzáteszik: „A bíró a kirendeléséhez történt korábbi hozzájárulását bármikor, egyoldalú nyilatkozattal visszavonhatja.”

Ezt azért tartották fontosnak leszögezni, mert tegnap a 24.hu megírta, az eredeti, alacsonyabb beosztásuk után kapják a fizetésüket a magasabb szintű bíróságokhoz kirendelt bírók. A cikk egy évek óta az egyik törvényszéken ítélkező járásbírósági bíró beszámolója alapján készült. Ez a bíró azt mondja, nem elég, hogy már harmadik éve nem emelkedett a bírók és a bíróságon dolgozó alkalmazottak fizetése (az elmúlt két év kétszámjegyű inflációja ellenére sem), még azt sem kapják meg, ami elméletileg járna.

Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke
photo_camera Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke Fotó: Halász Júlia

Ahogy a lap is írja, évente több száz bírót rendelnek ki más bíróságokhoz dolgozni, sokat közülük magasabb szintű bíróságokhoz. De bármennyire is magasabb beosztásban dolgoznak így, nem kapják meg a magasabb fizetést. Azért, mert náluk nem rögzítették külön ezt az alapelvet, így havonta legalább 113 ezer forintot veszítenek. A 24.hu azt írja, van olyan bíró, aki már hat éve az alacsonyabb illetményt kapja. Az egyik bíró az Európai Bizottsághoz fordult, hogy orvosolják a problémát. A lapnak nyilatkozó bíró szerint a jogszabályokból egyértelműen levezethető, hogy nekik is jár a nagyobb illetmény, ha magasabb szintre rendelik ki őket, és a bírói jogállási törvény is megemlíti – igaz, nem a kirendelésekről szóló részben –, hogy a bírót hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő javadalmazás illeti meg.

Az OBH nem így látja, közleményükben azt írják, „a kirendeléshez kapcsolódóan többlet-juttatást jogszabály nem tesz lehetővé”. „A kirendelések kapcsán a jelenlegi jogszabályi környezet csupán azt teszi lehetővé, hogy amennyiben a bírót a szolgálati helyétől eltérő más településen működő olyan bíróságra rendelik ki, ahonnan a szolgálati helyére naponta nem tud visszautazni, a kirendelésen töltött munkanapokra költségátalányként kirendelési díjat kapjon” – írja a közlemény.