„Nemcsak az a probléma, hogy az Országos Bírói Tanács jogkörei szűkösek, hanem hogy ennek a törvényben rögzített jogkörnek a határait és lehetőségeit valójában az Országos Bírósági Hivatal mindenkori elnökének személyes jogértelmezése szabja meg” – mondta dr. Bohli Eszter, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke és a Pécsi Járásbíróság bírája a Telexnek egy interjúban, amit dr. Vasvári Csaba szóvivővel, a Fővárosi Törvényszék büntető ügyszakos bírájával együtt adott.

A kérdésre, hogy az Országos Bírói Hivatal (OBH) miért utasítja el az OBT kérelmeit, Vasvári azt válaszolta, hogy „rendszeresen arra hivatkozik ilyen esetekben – legyen szó például a Völner–Schadl-üggyel, a bírósági szervezetben, diszkrecionális jogkörben kifizetett jutalmakkal vagy bármely más üggyel kapcsolatos kérelmünkről –, hogy az ő értelmezése szerint a hatályos jogszabályok alapján nekünk erre nincs hatáskörünk”.

Vasvári szerint az OBT álláspontja viszont az, hogy „nem egészséges állapot, ha a felügyelt személy jogértelmezése dönti el, hogy az őt felügyelő testület hatásköreibe mi tartozik bele, és mi nem. És miután nincs olyan jogi fórum, ahová az OBH-elnök elutasító döntéseivel szemben fordulhatnánk, ezért ezek az ügyek parttalan vitákban merülnek ki”.

Bohli Eszter úgy fogalmazott, hogy „a mostani, legújabb akadályoztatást igen súlyosnak” látják, „miután a Völner–Schadl-üggyel kapcsolatban felmerült, a legnagyobb létszámú magyar bíróság vezetőjét, Tatár-Kis Péter fővárosi törvényszéki elnököt érintő, az OBH-elnök által indított vizsgálat iratanyagát sem engedi megismerni Senyei György, aki saját maga titkosította az általa megrendelt, neki írt jelentést”. Utóbbi miatt nemrég sokadszorra szólították fel őt, hogy „fejtse ki álláspontját arról, mi indokolja e jelentés zárttá tételét”, főként úgy, hogy az OBT szerint joguk van megismerni minősített adatokat is.

Szóba került az az augusztusi eset is, amikor az OBT szóvivője, Vasvári Csaba egy brit lapnak nyilatkozott, miszerint Orbán Viktor kormánya „folyamatosan túllépi” hatáskörét a bíróságok befolyásolása érdekében, illetve hogy kollégáival együtt évek óta „külső és belső befolyásolási kísérletek” tanúi.

Bohli Eszter most azt mondta, hogy a cikk tartalmazta ugyan a Vasvári által elmondottakat, „de az lényegében egy véleménycikk volt, amely más forrásokból is merített, ezeket a saját, újságírói nézőpontjaként összefoglalva”. Szerinte „a cikknek a lényegi állításait vette át több magyar médiatermék, sajnálatos módon pontatlanul és az OBT, illetve szóvivőnk megkeresése nélkül”.

Bohli azt mondta, hogy „félrefordítással és téves értelmezéssel olyasmiket is szóvivőnk szájába adtak, amiket Vasvári Csaba nem mondott”, szerinte „nem tett olyan kijelentést, miszerint a magyar kormány beavatkozna a független bíróságok munkájába, hanem minden politikai irányból érkező nyomásgyakorlási kísérletekről beszélt”.

Bohli szerint „rendkívül aggasztó és a már említett dermesztő hatást fokozza, hogy az OBT szóvivőjének nyilatkozatát tudatosan és célzatosan átírva, valótlanságok terjesztésével mind személyét, mind pedig bírói tevékenységét támadták meg”. Úgy gondolja, hogy „ezzel kétségtelenül a teljes bírói társadalomnak szóló üzenetként érdemes foglalkozni”.

Vasvári Csaba az interjú végén azt mondta, a bíróság Magyarországon „a magyar társadalomé, valamennyi magánszemélyé és jogi személyé, akik és amelyek a magyar bíróságoktól joggal várják el a hatékony, szakszerű és pártatlan döntéshozatalt”. Szerinte az OBT dolga és célja pedig kizárólag az, hogy a párbeszédet erősítsék és a felügyeleti jogot ellássák.

Mindezt azután tartotta fontosnak kiemelni, hogy elmondta, a Kúria jelenlegi elnöke, Varga Zs. András több összbírói értekezleten is úgy fogalmazott, hogy minden bíró nagyon figyeljen oda, mert „akié a bíróság, azé a jog, és akié a jog, azé a hatalom”.