• A kormánytöbbség 12 éve igyekszik ellenőrzése alá vonni a függetlensége maradékait foggal-körömmel védő bíróságokat.
• A folyamat 2018 óta látványosan felgyorsult, ám közben a jogállamiság sérüléseit a tagállamok nyomása miatt egyre kevésbé toleráló Európai Unió is mozgásba lendült.
  
• Így állt elő az a helyzet, hogy több ezer milliárd forint uniós támogatás sorsa múlik azon, hogy Magyarországnak sikerül-e március 31-ig hatályba léptetnie az Európai Bizottság által elvárt módosításokat, köztük az igazságügyi intézményekre vonatkozókat.
  
• A kormány egy hónapja hozta nyilvánosságra a módosító javaslatát, és hamar kiderült, hogy trükkök sorával akadályoznák a független bíráskodás garanciáinak megerősítését. Akkori cikkünkben nagyban támaszkodtunk az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság közös előzetes állásfoglalására.
• Időközben elkészült a három szervezet 46 oldalas, részletes véleménye is. Erről beszélgettünk a szervezet jogászaival, Farkas Erikával (Helsinki), Hacsi Gáborral (Amnesty) és Kovács Ágnessel (EKInt).

444: Hogyan foglalnák össze, hogy mit jelent ez a civil vélemény?

Farkas Erika: A mi fókuszunk az volt, hogy úgy építsük fel a véleményünket, hogy világosan tükrözze azokat az elvárásokat, amiket az Európai Bizottság, illetve a Tanács támasztott a kormánnyal szemben. Azt lehet mondani, hogy tulajdonképpen valamilyen megállapodás jött létre a kormány és az uniós szervek között azzal kapcsolatban, hogy mi az a minimum, amiben a magyar kormánynak lépnie kell a bíróságok függetlensége terén ahhoz, hogy hozzájusson az uniós forrásokhoz.

Lehet tudni konkrétan, hogy volt egy ilyen megállapodás a minimumról?

F.E.: Nem, de úgy kell tekintenünk erre a csomagra, mint ami a másik fél felé tett vállalásokat teljesíti. Ezért a véleményünkben mi is arra törekedtünk, hogy a kormány törvényjavaslatán számon kérjük az Unió által előírt mérföldköveket. De mivel rengeteg tudás halmozódott fel ennél a három civil szervezetnél arról, hogy mi történik a bíróságokkal, ezért azt is beleírtuk, hogy mi mit látunk elengedhetetlennek ahhoz, hogy az igazságügyi szervezetrendszer elinduljon egy egészséges működés felé vezető úton.

Hacsi Gábor: Ezt azzal egészíteném ki, hogy 12 éve volt az a bírósági reform, ami teljesen átstrukturálta a bírósági rendszert, az igazságszolgáltatást és a bíróságok igazgatásának rendszerét. Azóta nem volt olyan, hogy ennek bármelyik módosítását társadalmi párbeszédre bocsátották volna. Azért tette most fel társadalmi egyeztetésre a javaslatot az igazságügyi miniszter, mert volt egy ilyen uniós kérés. Eddig senkinek a véleményére nem voltak kíváncsiak, a bírókéra sem.

Kovács Ágnes: A bírói függetlenség alapvetően egy fokozati kérdés, és nincs tökéletes rendszer. Egy jól működő demokráciában is rá lehet mutatni problémákra, amelyek a független ítélkezést veszélyeztetik. De hosszú évek után világossá vált, hogy Magyarországon komoly, rendszerszintű problémák vannak a bíróságok működésében, amik veszélyeztetik, hogy a jogkereső állampolgárok olyan ítélethez jussanak, amit valóban független és pártatlan bíróságok hoznak. Az elmúlt években úgy tűnt, hogy az Unió nem találja azt az eszközrendszert, amivel érdemi változtatásokat tud kicsikarni. Ennek nyilván számos oka volt, sokáig tartott felismerni, hogy rendszerszintű problémákról van szó, mert a kormány szisztematikusan gyengíti a bíróságok függetlenségét, és politikai akarat sem volt a közbelépésre.