jogállam

Vera Jourová a Spiegelnek: Igenis beteg a magyar demokrácia

Az Európai Bizottság alelnöke szerint a jogállamisági mechanizmus nagyon hatásos fegyver lesz a demokrácia védelmében, és keményen tudnak fellépni az érintett kormányokkal szemben.

Az Alaptörvény mint a politika furkósbotja - podcast

A kormány újabb öles lépést tett illiberális, kleptokratikus és paternalista hatalma megszilárdítása érdekében. Mindezt súlyosbítja, hogy ezt az egyre romló járványhelyzetet és a legális tiltakozási eszközeitől megfosztott társadalom bénultságát kihasználva teszi. Erről beszélgettünk László Róbert választási szakértővel (Political Capital), Uitz Renátával alkotmányjogásszal (CEU) és Vincze Orsolya jogásszal (K-Monitor).

How to Care for Your Human Rights - Podcast

What have we done with our new freedoms after the transition? Are human rights still important in Eastern Europe? What explains the half-turn towards autocracy in these countries? Is there a social need for freedom, human rights, the rule of law and democracy 30 years after the regime change? András Bozóki, Thomas O. Melia, and Kim Lane Scheppele.

November 16.: Kéthly Anna születésének napja (1889)

A szociáldemokrata mozgalom nagyasszonya volt a magyar történelem második női országgyűlési képviselője. A két háború között a társadalmi igazságtalanságok ellen küzdött. Antifasiszta volt. A háború idején bujkálni kényszerült, a koalíciós időszakban próbálta megakadályozni pártja beolvasztását a kommunista pártba. Évekig ítélet nélkül tartották fogva. Néhány napig Nagy Imre minisztere volt 1956-ban. A szovjet invázió idején diplomácia küldetéssel külföldön tartózkodott, ennek köszönheti szabadságát és talán életét is.

Október 25.: Benjamin Constant születése napja (1767)

Egyetemes, kikezdhetetlen norma kell legyen a jogbiztonság, amit sem haszonelvű kalkulációk, sem fennkölt értékek-érzelmek nevében nem lehet megkérdőjelezni. „Természeténél fogva mindenütt meg kell legyen, vagy sehol sincs meg: mindenütt meg kell legyen, de nem ténylegesen, hanem jogilag is... Jogi garanciák nélkül semmi sem létezik. […] Egy intézményben csak az a reális létező, ami jog szerint létezik.”

Hogy, hogy nem, az Állami Számvevőszék is pont most állt neki keményen kritizálni az SZFE-t

Az ÁSZ szerint „sorozatos és visszatérő szabálytalanságok jellemzik” az egyetem gazdálkodását, a távozó vezetők szerint ez a megszólalás az ellenük folyó kampány része.

Ma este hét órakor jön az első 444 vita: Orbán Balázs vs Vig Dávid

Ma este hét órától Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára és Vig Dávid, az Amnesty International magyarországi igazgatója beszélget a 444 szervezésében egy sor fontos kérdésről, mint a civil szervezetek regisztrációjáról pár napja született luxemburgi bírósági döntés, vagy a járvány alatt hozott parlamenti-kormányzati intézkedések és a jogállam viszonya. A beszélgetést Plankó Gergő vezeti, és élőben közvetítjük itt a 444-en és a Facebookon.

Denverben ideiglenesen megtiltották a könnygázazást, gumilövedékezést a rendőröknek

Az ügyben döntő szövetségi bíró szerint a békés tiltakozóknak nem szabadna rettegniük a rendőri megtorlástól, "különösen akkor, amikor pont a rendőri erőszak ellen tiltakoznak".

Gulyás Gergely a rémhírterjesztésért bevitt emberekről: „Jogállamban ilyen előfordul”

A kormány szerint a jogállam erősségét mutatja, hogy az ügyészség néhány órán belül meghozta a helyes döntést.

Ma hajnalban egy gyulai mozgássérült férfit vittek el otthonából a rendőrök egy kormánykritikus Facebook bejegyzés miatt

Lefoglalták a telefonját és a laptopját. A 444-nek azt mondta, 1987-ben ugyanez történt vele.

A magyar kormány sajnálja, hogy őket nem kérdezték meg, kiállnak-e a jogállamiság mellett

Pedig teljesen egyetértenek a tizenhárom nyugat-európai országgal, akik a demokrácia tiszteletben tartására figyelmeztettek.

Az önkényre a rendkívüli helyzet sem ad felhatalmazást

Most, hogy a polgárok életét közvetlenül érintő döntéseket egyik napról a másikra, a Parlamentben még utólag sem megvitatható módon fogják meghozni, a szabadságot védő munkára minden korábbinál nagyobb szükség lesz.

Vannak jogaid, amiket veszélyhelyzetben sem vehetnek el

A veszélyhelyzet alkotmányos orvosság a járványügyi kérdések kezelésére, de minden gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, ezért mindannyiunk érdeke, hogy ez az állapot csak addig tartson, amíg az feltétlenül indokolt. 

A veszélyhelyzet nem politikai leszámolásra való

A koronavírus miatti veszélyhelyzetre hivatkozva egymaga fogadta el a város költségvetését Komló és Szekszárd polgármestere, átnyúlva a velük egyet nem értő képviselők feje fölött. A hírek szerint a katasztrófavédelmi szabályozás felhatalmazza a polgármestereket, hogy a képviselők nélkül döntsenek helyi ügyekben. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a települési vezetőknek a kormány irányítása szerint kell eljárniuk. Mit mond a szabályozás, és mi következik ebből a mindennapi életre nézve?

Rendkívüli helyzetben is figyelünk a jogaidra

A koronavírus miatt szerdán veszélyhelyzetet hirdetett a kormány, és több korlátozó intézkedést is bejelentett. Azonban ilyen rendkívüli helyzetek idején is vannak jogaink, ezért nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy mi az, ami indokolt jogkorlátozás az állam részéről, és mi az, ami már túllép ezen. A folyamatosan frissülő tasz.hu/koronavirus oldalon már több tájékoztató anyagot közzétettünk, egyebek mellett arról, hogy milyen jogaik és kötelességeik vannak azoknak, akiket elkülönítenek.

Varga Judit: A kormány egyik legnagyobb teljesítménye a jogállamiság folyamatos tiszteletben tartása

„Ha végeztem a minisztériumban, az olyan legyen, mikor a családanya elmegy otthonról, és a fiókban az utolsó zokni is be van hajtogatva” – mondta a munkájáról az igazságügyi miniszter.

A kormány sem állhat a jog felett

A magyar kormány az elmúlt napokban nyíltan helyezkedett szembe jogerős bírósági ítéletekkel, az emberek igazságérzetére hivatkozva. De beszélhetünk-e igazságosságról, ha a hatalom bármikor kinyilváníthatja, hogy a neki nem tetsző ítéleteket nem teljesíti? Van-e még értelme a jogok érvényesítésének? A mi válaszunk: nem hódolhatunk be.

Ha nem vigyázunk arra, amit a rendszerváltással nyertünk, nagyon hamar elveszíthetjük

Első meghatározó élményem a szabadságról az, amikor 1989 december 19-én többedmagammal ottragadtunk a marosvásárhelyi korcsolyapályán. Edzésünk volt; és már kint a jégen, csúszás közben is hallani lehetett, ahogy az utcákon vonuló tömeg egyre hangosabban követelte Ceausescu diktátor menesztését. Tizenévesek voltunk, és annak ellenére, hogy már akkor egyedül közlekedtünk, önállóan és magabiztosan mozogtunk abban a zárt világban, amiben felnőttünk, tanácstalanok voltunk, hazamehetünk-e. Az edző nem mert hazaengedni, a tévéből és helyi rádióból érkező hírek még a résztvevőkkel szembeni megtorlásról szóltak. Ültünk a hideg öltözőben, és vártunk. 

Németh Szilárd: Magyarországon a jogállamiság eszméje és gyakorlata messzemenőkig érvényesül

Hál' Istennek.

Az Alkotmánybíróságon megáll az idő

Mennyi ideig tart ma jogot érvényesíteni az Alkotmánybíróságon? Nagyon sokáig. Az alkotmányjogi panaszok elintézésének nincs határideje, ami miatt sokszor évekig semmi nem történik egy-egy ügyben. Amíg pedig a testület nem dönt, addig fennmarad a jogsérelem. Az Alkotmánybíróság döntése csak megszüntetheti a jogsértő helyzetet, ellentételezni nem tudja, ezért különösen fontos lenne, hogy észszerű időn belül lehessen számítani a döntésére. Az alábbaikban kiderül, hogy nem nagyon lehet.  

Német miniszter: Nem a magyar népet, hanem a magyar kormányt kellene büntetni

A 444 szerkesztőségében járt Katarina Barley német igazságügyi miniszter, aki szerint eljött az idő, hogy az EU új eszközzel is képes legyen megvédeni a jogállamiságot a problémás tagállamokban.

Elfogadhatatlan a képviselők belépési jogainak korlátozása

ÁSZ eljárások: nincs garancia a függetlenségre és pártatlanságra!

Közpénzen vett hűség- Mi szükség van így a közszolgálati médiára?

A közszolgálati, azaz közpénzből fenntartott és valamiféle közösségi ellenőrzés alatt álló televíziók, rádiók és internetes szolgáltatások fenntartását alapvetően két feladat ellátása indokolja. Egyfelől szükség van olyan közös terekre, ahol az adott közösséget érintő fontos ügyek bemutathatók és kibeszélhetők, méghozzá a vitában szemben álló felek kölcsönös megértése alapján és a közös megoldáskeresés érdekében. Másfelől a közszolgálati médiától várhatja az adott közösség, hogy elérhetővé tegye azokat a kulturális értékeket, amelyek kiindulópontok lehetnek az adott közösség önazonosságának felmutatásához, megerősítéséhez, folyamatos újragondolásához.

Beleszólhat az önkormányzat a lakók mosdójának tisztaságába?

“Tessék betartani a közösségi együttélés szabályait! ” - mondja egyre több magyarországi önkormányzat, és fogad el erről rendeleteket. De mit is jelent az, hogy “közösségi együttélés alapvető szabálya”?

Így (nem) működik az állami jogsegélynyújtó szolgálat Magyarországon

Évekig zaklatta Editet a szomszédja, mire úgy döntött, hogy elég volt, muszáj az igazságszolgáltatáshoz fordulnia. Mivel az idős és beteg asszonynak nem volt pénze ügyvédre, az ingyenes jogi segítségnyújtó szolgálatot szerette volna igénybe venni. Több, mint hetven ügyvédet keresett meg, és hónapokig tartó procedúrát jelentett, mire végül hajlandó volt valaki vállalni a képviseletét. Edit kitartása talán meghozza az eredményét a bíróságon is, de eddigi kálváriája sokat elmond arról, hogy mennyire nehezen elérhető a jogi segítségnyújtó szolgálat, amelyet az állam elvileg a rászorulóknak biztosít. 

Megszavazta az EP: jogállami feltételekhez kötik az uniós kifizetéseket

Felfüggeszthetik a korrupt országok támogatását. A Fidesz képviselői a javaslat ellen szavaztak.

Szijjártó Péter: A német államfőnek csak azért nem tetszik a jogállam lebontása Magyarországon, mert bevándorlás

Kifinomult választ kapott Frank-Walter Steinmeier, amiért védelmébe vette a demokráciát és a jogállamot Münchenben.

Áder János, a jogállam rendíthetetlen őre normakontrollra küld egy törvényt, mert azt bírálták a szakmai szervezetek

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a szakmai véleményeket egy olyan fontos kérdésben, mint a kútfúrás.

Polt Péter: az ügyészség a magyar jogállam szilárd bázisa

Ennyi.

Fogyatkozó függetlenség, sokasodó aggodalmak a Kúria körül

Több aggasztó jelet is megfigyelhettünk a Kúria körül az elmúlt hetekben. A választási eljárásban hozott egyik döntése miatt a legmagasabb bíróság a politika célkeresztjébe került. Elhangzott olyan állítás is, hogy a Kúria elvett egy mandátumot a Fidesztől. Mindeközben azonban a Kúria egy másik döntésében kifejezetten kedvezményt biztosított a kormány számára. A mérleget megvonva azt látjuk, hogy a Kúria hiába kedvezett a kormánynak a választási időszakban, nem úszta meg a támadásokat.

Mire alapozzuk, hogy bárki védelemre szorul a most megválasztott kormánytól?

Magyarországon 2010 és 2014 között kiépült az illiberális állam, 2014-től pedig - ahogyan azt a magyar miniszterelnök meghirdette - a megszilárdult illiberális demokrácia üzemszerű működésének tanúi lehetünk. Több szervezettel közös elemzésünket itt olvashatják el.

Választás van, tisztességes eljárás nincs

Ügyfelünk megkeresésére egy olyan ellentmondással találkoztunk, amely komolyan veszélyezteti a választások tisztaságát. Nem mindenki fordulhat ugyanis bírósághoz, ha olyasmit tapasztal, ami szerinte sérti a választások tisztaságát: a vitás esetek  egy részéről bíróság ugyanis soha nem dönthet.

Varázslattal a mumusok ellen!

Aki olvasta gyerekként vagy szülőként a Harry Pottert, vagy látta a filmeket, pontosan tudja, mi a mumus, és hogyan kell ellene fellépni: a Commikulus varázsigével. A mumus egy olyan lény, ami mindig azzá változik, amitől a vele szemben álló a legjobban fél. Ha valaki a helyébe lép, a mumus átváltozik, mindenkivel szemben a számára legfélelmetesebb formát veszi fel. A hatalmát a varázsige azzal töri meg, hogy a félelmetes lényt leleplezi, egy vicces szituációba helyezi át, ettől pedig a mumus már nem is olyan félelmetes. Azoknak, akik más meséken nőttek fel: ugyanerről szól az is, amiben elhangzik, hogy a király meztelen.

Felgyújtotta magát egy a demokráciát féltő tiltakozó Varsóban

Az egyelőre azonosítatlan férfit súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

Berezelt az MTA, a jezsuiták mentették meg a magyar helyzetről szóló könyvet

Készült egy különleges kötet, amiben akadémikusok és más kiválóságok közérthetően, de tudományos igényességgel magyarázzák el, hogy mi a baj itthon. A baj mértékét már a kiadás körülményei is érzékletesen mutatják.

Wall Street Journal: A Dunától keletre korrupció uralkodik, a politikai döntések aláássák a jogállamot

Ezek szerint Buda még rendben van, de Pest elesett. Nyíregyháza meg végképp.

A lex CEU alkotmányellenes, a köztársasági elnök nem tett eleget kötelességének

A köztársasági elnök aláírta a felsőoktatási törvény rohamléptekben elfogadott, kizárólag a CEU-t ellehetetlenítő módosítását – annak ellenére, hogy a módosítás alkotmányellenességéről páratlan szakmai egység alakult. A köztársasági elnök a TASZ álláspontja szerint is nyilvánvaló alkotmányellenességet hagyott figyelmen kívül, és ezzel maga is elmulasztott eleget tenni alkotmányos kötelezettségének.

Maradunk. Nem hallgat el a TASZ!

A magyar parlament orosz és izraeli mintára akar elfogadni egy törvényt, ami a magyar kormánytól függetlenül működő civil szervezeteket azzal a váddal akarja megbélyegezni, hogy külföldi érdekeket képviselnek.  A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) - mint a tervezett szabályozás egyik célpontja és egyszersmint a politikai szabadságjogok érvényesüléséért dolgozó jogvédő szervezet - az alábbiakat kívánja a nyilvánossággal közölni.

Mire használja Németh Szilárd a titkosszolgálatokat?

Németh Szilárd, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke a Mandinernek adott interjújában arról beszélt, hogy a köztársasági elnökjelölt Majtényi László munkahelye, az Eötvös Károly Intézet több támogatást kapott Soros György alapítványaitól, mint amennyiről az intézet számot adott. Arra az újságírói kérdésre, hogy ezt mégis mire alapozza, azt válaszolta: „Amit a szolgálatoktól meghallgathattam a nemzetbiztonsági bizottságban, arra. Aki ott volt, és vannak ott ellenzékiek is, annak számára világos, hogy itt sokkal, de sokkal nagyobb lóvé van a háttérben.”

Öt ábra, amiből Berlinben levezették a magyar demokrácia válságát

A DRI nevű kutatóintézet azt vizsgálta, hogy tényleg romlik-e a magyar demokrácia. Arra jutottak, hogy bizonyíthatóan.

Kovács Zoltán: Nem változtatnak utólag a népszavazási szabályokon

A kormányszóvivő szerint mégiscsak egy jogállamban élünk.

Egész pontosan meg lehet mondani, hogyan befolyásolja a politika a bíróságokat

Nem kell odatelefonálni, hogy mi legyen az ítélet, a rendszerben enélkül is tudja a dolgát egy csomó szereplő. Fleck Zoltán jogszociológussal, az ELTE tanárával beszélgettünk.

Pontosan tudják, hogy politikai ügyeket tennének a különbíróságok elé

Összesen 32 oldalon kritizálja az Országos Bírósági Hivatal a kormány különbíróságos ötletét. Lázár János egy hete még úgy csinált, mintha a bírák imádnák az elképzelést.

Kövér szerint az Alaptörvény megerősítette a jogállamot

A házelnök úgy érzi, az új alkotmány hatása messze túlmutat Magyarország határain.

Ha nincs a TASZ, nem nyilvános a törvénytervezet

Nyilvánosságra hoztuk a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény tervezetét. Vagyis azt a változatot, ami szinte biztos, hogy nem a legutolsó verzió, de biztos, hogy frissebb az első, általános meghökkenést kiváltó javaslatnál.  Nem tudjuk, hogy a múlt heti ötpárti egyeztetésen miről tárgyaltak, sőt, emlékezhetünk rá, hogy azt is csak egy parlamenti képviselő szivárogatása miatt tudjuk, hogy mi lett volna az eredeti javaslatban. Eredetileg azt is harminc évre titkosították volna, egy olyan jogszabály alapján, ami a nyilvánosság korlátozására nem lett volna alkalmas. A káoszt tetézi, hogy még azt sem tudhatjuk meg a következő tíz évben, hogy mi indokolja bevándorlási válsághelyzet fenntartását.

Az Európai Bizottság vizsgálatot indít a lengyel médiaháború miatt

Már januárban napirendre tűzik a lengyel jogállamiság helyzetét, miután a lengyel kormány kézi vezérlésre állította a közmédiát.

A jogvédők szerint Brüsszelnek szét kéne csapnia Magyarországon

A Human Rights Watch jelentése szerint a magyar kormány „látszólag szándékosan” építi le a jogállamot, az EU mégis tétlen.

Ahmed és Charlie vagyok

A Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlás, a rendőrök meggyilkolása és a túszok kivégzése minden emberi mérce szerint aljas és elfogadhatatlan. Nincsen de. A düh hevében úgy döntetni, hogy feladjuk a nyugati típusú demokráciák meghatározó értékeit nem önvédelem, hanem önpusztítás. 

Répássy Róbert szerint a korrupció miatt kitiltottakat megilleti az ártatlanság vélelme

Vona Gábor kérdésre, hogy ugyanez miért nem illeti meg például Kovács Bélát, azt mondta, hogy Magyarország jogállam, és a jogállami normák betartásával az ügyészség "vádat kíván emelni" Kovács ellen, tehát. Nyugodjanak meg, nem csak maguk nem értik az érvelést. Mindez napirend előtt történt a parlamentben.