Vera Jourová a Spiegelnek: Igenis beteg a magyar demokrácia
Az Európai Bizottság alelnöke szerint a jogállamisági mechanizmus nagyon hatásos fegyver lesz a demokrácia védelmében, és keményen tudnak fellépni az érintett kormányokkal szemben.
Az Európai Bizottság alelnöke szerint a jogállamisági mechanizmus nagyon hatásos fegyver lesz a demokrácia védelmében, és keményen tudnak fellépni az érintett kormányokkal szemben.
A kormány újabb öles lépést tett illiberális, kleptokratikus és paternalista hatalma megszilárdítása érdekében. Mindezt súlyosbítja, hogy ezt az egyre romló járványhelyzetet és a legális tiltakozási eszközeitől megfosztott társadalom bénultságát kihasználva teszi. Erről beszélgettünk László Róbert választási szakértővel (Political Capital), Uitz Renátával alkotmányjogásszal (CEU) és Vincze Orsolya jogásszal (K-Monitor).
What have we done with our new freedoms after the transition? Are human rights still important in Eastern Europe? What explains the half-turn towards autocracy in these countries? Is there a social need for freedom, human rights, the rule of law and democracy 30 years after the regime change? András Bozóki, Thomas O. Melia, and Kim Lane Scheppele.
A szociáldemokrata mozgalom nagyasszonya volt a magyar történelem második női országgyűlési képviselője. A két háború között a társadalmi igazságtalanságok ellen küzdött. Antifasiszta volt. A háború idején bujkálni kényszerült, a koalíciós időszakban próbálta megakadályozni pártja beolvasztását a kommunista pártba. Évekig ítélet nélkül tartották fogva. Néhány napig Nagy Imre minisztere volt 1956-ban. A szovjet invázió idején diplomácia küldetéssel külföldön tartózkodott, ennek köszönheti szabadságát és talán életét is.
Egyetemes, kikezdhetetlen norma kell legyen a jogbiztonság, amit sem haszonelvű kalkulációk, sem fennkölt értékek-érzelmek nevében nem lehet megkérdőjelezni. „Természeténél fogva mindenütt meg kell legyen, vagy sehol sincs meg: mindenütt meg kell legyen, de nem ténylegesen, hanem jogilag is... Jogi garanciák nélkül semmi sem létezik. […] Egy intézményben csak az a reális létező, ami jog szerint létezik.”
Az ÁSZ szerint „sorozatos és visszatérő szabálytalanságok jellemzik” az egyetem gazdálkodását, a távozó vezetők szerint ez a megszólalás az ellenük folyó kampány része.
Ma este hét órától Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára és Vig Dávid, az Amnesty International magyarországi igazgatója beszélget a 444 szervezésében egy sor fontos kérdésről, mint a civil szervezetek regisztrációjáról pár napja született luxemburgi bírósági döntés, vagy a járvány alatt hozott parlamenti-kormányzati intézkedések és a jogállam viszonya. A beszélgetést Plankó Gergő vezeti, és élőben közvetítjük itt a 444-en és a Facebookon.
Az ügyben döntő szövetségi bíró szerint a békés tiltakozóknak nem szabadna rettegniük a rendőri megtorlástól, "különösen akkor, amikor pont a rendőri erőszak ellen tiltakoznak".
A kormány szerint a jogállam erősségét mutatja, hogy az ügyészség néhány órán belül meghozta a helyes döntést.
Lefoglalták a telefonját és a laptopját. A 444-nek azt mondta, 1987-ben ugyanez történt vele.
Pedig teljesen egyetértenek a tizenhárom nyugat-európai országgal, akik a demokrácia tiszteletben tartására figyelmeztettek.
Most, hogy a polgárok életét közvetlenül érintő döntéseket egyik napról a másikra, a Parlamentben még utólag sem megvitatható módon fogják meghozni, a szabadságot védő munkára minden korábbinál nagyobb szükség lesz.
A veszélyhelyzet alkotmányos orvosság a járványügyi kérdések kezelésére, de minden gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, ezért mindannyiunk érdeke, hogy ez az állapot csak addig tartson, amíg az feltétlenül indokolt.
A koronavírus miatti veszélyhelyzetre hivatkozva egymaga fogadta el a város költségvetését Komló és Szekszárd polgármestere, átnyúlva a velük egyet nem értő képviselők feje fölött. A hírek szerint a katasztrófavédelmi szabályozás felhatalmazza a polgármestereket, hogy a képviselők nélkül döntsenek helyi ügyekben. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a települési vezetőknek a kormány irányítása szerint kell eljárniuk. Mit mond a szabályozás, és mi következik ebből a mindennapi életre nézve?
A koronavírus miatt szerdán veszélyhelyzetet hirdetett a kormány, és több korlátozó intézkedést is bejelentett. Azonban ilyen rendkívüli helyzetek idején is vannak jogaink, ezért nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy mi az, ami indokolt jogkorlátozás az állam részéről, és mi az, ami már túllép ezen. A folyamatosan frissülő tasz.hu/koronavirus oldalon már több tájékoztató anyagot közzétettünk, egyebek mellett arról, hogy milyen jogaik és kötelességeik vannak azoknak, akiket elkülönítenek.
„Ha végeztem a minisztériumban, az olyan legyen, mikor a családanya elmegy otthonról, és a fiókban az utolsó zokni is be van hajtogatva” – mondta a munkájáról az igazságügyi miniszter.
A magyar kormány az elmúlt napokban nyíltan helyezkedett szembe jogerős bírósági ítéletekkel, az emberek igazságérzetére hivatkozva. De beszélhetünk-e igazságosságról, ha a hatalom bármikor kinyilváníthatja, hogy a neki nem tetsző ítéleteket nem teljesíti? Van-e még értelme a jogok érvényesítésének? A mi válaszunk: nem hódolhatunk be.
Első meghatározó élményem a szabadságról az, amikor 1989 december 19-én többedmagammal ottragadtunk a marosvásárhelyi korcsolyapályán. Edzésünk volt; és már kint a jégen, csúszás közben is hallani lehetett, ahogy az utcákon vonuló tömeg egyre hangosabban követelte Ceausescu diktátor menesztését. Tizenévesek voltunk, és annak ellenére, hogy már akkor egyedül közlekedtünk, önállóan és magabiztosan mozogtunk abban a zárt világban, amiben felnőttünk, tanácstalanok voltunk, hazamehetünk-e. Az edző nem mert hazaengedni, a tévéből és helyi rádióból érkező hírek még a résztvevőkkel szembeni megtorlásról szóltak. Ültünk a hideg öltözőben, és vártunk.
Hál' Istennek.
Mennyi ideig tart ma jogot érvényesíteni az Alkotmánybíróságon? Nagyon sokáig. Az alkotmányjogi panaszok elintézésének nincs határideje, ami miatt sokszor évekig semmi nem történik egy-egy ügyben. Amíg pedig a testület nem dönt, addig fennmarad a jogsérelem. Az Alkotmánybíróság döntése csak megszüntetheti a jogsértő helyzetet, ellentételezni nem tudja, ezért különösen fontos lenne, hogy észszerű időn belül lehessen számítani a döntésére. Az alábbaikban kiderül, hogy nem nagyon lehet.
A 444 szerkesztőségében járt Katarina Barley német igazságügyi miniszter, aki szerint eljött az idő, hogy az EU új eszközzel is képes legyen megvédeni a jogállamiságot a problémás tagállamokban.
A közszolgálati, azaz közpénzből fenntartott és valamiféle közösségi ellenőrzés alatt álló televíziók, rádiók és internetes szolgáltatások fenntartását alapvetően két feladat ellátása indokolja. Egyfelől szükség van olyan közös terekre, ahol az adott közösséget érintő fontos ügyek bemutathatók és kibeszélhetők, méghozzá a vitában szemben álló felek kölcsönös megértése alapján és a közös megoldáskeresés érdekében. Másfelől a közszolgálati médiától várhatja az adott közösség, hogy elérhetővé tegye azokat a kulturális értékeket, amelyek kiindulópontok lehetnek az adott közösség önazonosságának felmutatásához, megerősítéséhez, folyamatos újragondolásához.
“Tessék betartani a közösségi együttélés szabályait! ” - mondja egyre több magyarországi önkormányzat, és fogad el erről rendeleteket. De mit is jelent az, hogy “közösségi együttélés alapvető szabálya”?
Évekig zaklatta Editet a szomszédja, mire úgy döntött, hogy elég volt, muszáj az igazságszolgáltatáshoz fordulnia. Mivel az idős és beteg asszonynak nem volt pénze ügyvédre, az ingyenes jogi segítségnyújtó szolgálatot szerette volna igénybe venni. Több, mint hetven ügyvédet keresett meg, és hónapokig tartó procedúrát jelentett, mire végül hajlandó volt valaki vállalni a képviseletét. Edit kitartása talán meghozza az eredményét a bíróságon is, de eddigi kálváriája sokat elmond arról, hogy mennyire nehezen elérhető a jogi segítségnyújtó szolgálat, amelyet az állam elvileg a rászorulóknak biztosít.
Felfüggeszthetik a korrupt országok támogatását. A Fidesz képviselői a javaslat ellen szavaztak.
Kifinomult választ kapott Frank-Walter Steinmeier, amiért védelmébe vette a demokráciát és a jogállamot Münchenben.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni a szakmai véleményeket egy olyan fontos kérdésben, mint a kútfúrás.
Ennyi.
Több aggasztó jelet is megfigyelhettünk a Kúria körül az elmúlt hetekben. A választási eljárásban hozott egyik döntése miatt a legmagasabb bíróság a politika célkeresztjébe került. Elhangzott olyan állítás is, hogy a Kúria elvett egy mandátumot a Fidesztől. Mindeközben azonban a Kúria egy másik döntésében kifejezetten kedvezményt biztosított a kormány számára. A mérleget megvonva azt látjuk, hogy a Kúria hiába kedvezett a kormánynak a választási időszakban, nem úszta meg a támadásokat.
Magyarországon 2010 és 2014 között kiépült az illiberális állam, 2014-től pedig - ahogyan azt a magyar miniszterelnök meghirdette - a megszilárdult illiberális demokrácia üzemszerű működésének tanúi lehetünk. Több szervezettel közös elemzésünket itt olvashatják el.
Ügyfelünk megkeresésére egy olyan ellentmondással találkoztunk, amely komolyan veszélyezteti a választások tisztaságát. Nem mindenki fordulhat ugyanis bírósághoz, ha olyasmit tapasztal, ami szerinte sérti a választások tisztaságát: a vitás esetek egy részéről bíróság ugyanis soha nem dönthet.
Aki olvasta gyerekként vagy szülőként a Harry Pottert, vagy látta a filmeket, pontosan tudja, mi a mumus, és hogyan kell ellene fellépni: a Commikulus varázsigével. A mumus egy olyan lény, ami mindig azzá változik, amitől a vele szemben álló a legjobban fél. Ha valaki a helyébe lép, a mumus átváltozik, mindenkivel szemben a számára legfélelmetesebb formát veszi fel. A hatalmát a varázsige azzal töri meg, hogy a félelmetes lényt leleplezi, egy vicces szituációba helyezi át, ettől pedig a mumus már nem is olyan félelmetes. Azoknak, akik más meséken nőttek fel: ugyanerről szól az is, amiben elhangzik, hogy a király meztelen.
Az egyelőre azonosítatlan férfit súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Készült egy különleges kötet, amiben akadémikusok és más kiválóságok közérthetően, de tudományos igényességgel magyarázzák el, hogy mi a baj itthon. A baj mértékét már a kiadás körülményei is érzékletesen mutatják.
Ezek szerint Buda még rendben van, de Pest elesett. Nyíregyháza meg végképp.
A köztársasági elnök aláírta a felsőoktatási törvény rohamléptekben elfogadott, kizárólag a CEU-t ellehetetlenítő módosítását – annak ellenére, hogy a módosítás alkotmányellenességéről páratlan szakmai egység alakult. A köztársasági elnök a TASZ álláspontja szerint is nyilvánvaló alkotmányellenességet hagyott figyelmen kívül, és ezzel maga is elmulasztott eleget tenni alkotmányos kötelezettségének.
A magyar parlament orosz és izraeli mintára akar elfogadni egy törvényt, ami a magyar kormánytól függetlenül működő civil szervezeteket azzal a váddal akarja megbélyegezni, hogy külföldi érdekeket képviselnek. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) - mint a tervezett szabályozás egyik célpontja és egyszersmint a politikai szabadságjogok érvényesüléséért dolgozó jogvédő szervezet - az alábbiakat kívánja a nyilvánossággal közölni.
Németh Szilárd, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke a Mandinernek adott interjújában arról beszélt, hogy a köztársasági elnökjelölt Majtényi László munkahelye, az Eötvös Károly Intézet több támogatást kapott Soros György alapítványaitól, mint amennyiről az intézet számot adott. Arra az újságírói kérdésre, hogy ezt mégis mire alapozza, azt válaszolta: „Amit a szolgálatoktól meghallgathattam a nemzetbiztonsági bizottságban, arra. Aki ott volt, és vannak ott ellenzékiek is, annak számára világos, hogy itt sokkal, de sokkal nagyobb lóvé van a háttérben.”
A DRI nevű kutatóintézet azt vizsgálta, hogy tényleg romlik-e a magyar demokrácia. Arra jutottak, hogy bizonyíthatóan.
A kormányszóvivő szerint mégiscsak egy jogállamban élünk.
Nem kell odatelefonálni, hogy mi legyen az ítélet, a rendszerben enélkül is tudja a dolgát egy csomó szereplő. Fleck Zoltán jogszociológussal, az ELTE tanárával beszélgettünk.
Összesen 32 oldalon kritizálja az Országos Bírósági Hivatal a kormány különbíróságos ötletét. Lázár János egy hete még úgy csinált, mintha a bírák imádnák az elképzelést.
A házelnök úgy érzi, az új alkotmány hatása messze túlmutat Magyarország határain.
Nyilvánosságra hoztuk a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény tervezetét. Vagyis azt a változatot, ami szinte biztos, hogy nem a legutolsó verzió, de biztos, hogy frissebb az első, általános meghökkenést kiváltó javaslatnál. Nem tudjuk, hogy a múlt heti ötpárti egyeztetésen miről tárgyaltak, sőt, emlékezhetünk rá, hogy azt is csak egy parlamenti képviselő szivárogatása miatt tudjuk, hogy mi lett volna az eredeti javaslatban. Eredetileg azt is harminc évre titkosították volna, egy olyan jogszabály alapján, ami a nyilvánosság korlátozására nem lett volna alkalmas. A káoszt tetézi, hogy még azt sem tudhatjuk meg a következő tíz évben, hogy mi indokolja bevándorlási válsághelyzet fenntartását.
Már januárban napirendre tűzik a lengyel jogállamiság helyzetét, miután a lengyel kormány kézi vezérlésre állította a közmédiát.
A Human Rights Watch jelentése szerint a magyar kormány „látszólag szándékosan” építi le a jogállamot, az EU mégis tétlen.
A Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlás, a rendőrök meggyilkolása és a túszok kivégzése minden emberi mérce szerint aljas és elfogadhatatlan. Nincsen de. A düh hevében úgy döntetni, hogy feladjuk a nyugati típusú demokráciák meghatározó értékeit nem önvédelem, hanem önpusztítás.
Vona Gábor kérdésre, hogy ugyanez miért nem illeti meg például Kovács Bélát, azt mondta, hogy Magyarország jogállam, és a jogállami normák betartásával az ügyészség "vádat kíván emelni" Kovács ellen, tehát. Nyugodjanak meg, nem csak maguk nem értik az érvelést. Mindez napirend előtt történt a parlamentben.