Gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozás

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
2021 november 29., hétfő 9:16
37
  • Eldőlt a hónapok óta tartó vita, az ellenzéki összefogás radikális lépésre készül: ha tavasszal győznek, feles többséggel is nekimennek az alaptörvénynek.
  • Az alaptörvény szükséges korrekciója mellett az új parlament első ülésén félreállítanák mások mellett a legfőbb ügyészt, az alkotmánybírókat és a Költségvetési Tanács tagjait.
  • A legnehezebb feladat az, hogy az új alkotmány elfogadásáig tartó átmeneti időszak alatt se sérüljön a hatalommegosztás jogállami elve.
  • Az új alkotmányt annyira minimalistára szabnák, hogy a jobboldal számára is elfogadható legyen. Viszont a Fidesz helyett inkább a Fidesz választóival konzultálnának róla.
  • Új jogi eszközöket vezetnének be, hogy megvédjék attól, hogy bárki megint kisajátítsa.
  • Az "áprilisi törvényekről" és a folytatásról Márki-Zay Péter közjogi stábjának vezetőjével, Fleck Zoltán jogász-szociológussal beszélgettünk. Fleckék szabad kezet kaptak Márki-Zaytól és a pártoktól az ellenzéki összefogás választási programja legkényesebb fejezetének kidolgozásához, de a programot a végén a pártoknak kell jóváhagyniuk.

Hogyan lett az ellenzéki összefogás választási programjáért felelős testület tagja?

Nyáron egyszer volt egy beszélgetésem Márki-Zay Péterrel, amikor látszott, hogy neki is lesz esélye miniszterelnök-jelöltté válni. Szűk körben meghívott pár kérdésről beszélgetni, majd egy, az alkotmányozásról szóló rendezvényén Vörös Imrével és Róna Péterrel együtt én is mondtam egy rövid beszédet, amit vita követett. Világos volt, hogy neki és Dobrev Klárának hasonló elképzelései vannak, mint azoknak a jogászoknak, akik azt mondják, nem lehet teljesen érintetlenül hagyni a Fidesz által létrehozott közjogi berendezkedést, mert nem fog tudni kormányozni a következő kormány, nem lesz működőképes a parlament. Amikor Márki-Zay győzött, néhány hét után felhívott, hogy rám bízná a közjogi szakértői csapat vezetését, aminek sem az összetételébe, sem a munka tartalmi részébe nem szól bele, sőt, az ellenzéki pártok sem küldenek a bizottságba senkit.

Erről megállapodott MZP a pártokkal?

Ő azt mondta, bírja a pártok támogatását abban, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kéri fel a szakértői stábokat.

Fotó: Halász Júlia

A stábok munkájának eredményéből hogyan lesz közös ellenzéki program?

Biztos megvitatják majd. Az alapvető kérdésekben szerintem konszenzus van az ellenzéki pártok között, bár persze lehetnek komoly viták is. Egy ilyen bizottság egyet nem vállalhat: hogy vezényelje a pártok közötti egyeztetéseket. Mi szakmai programot, menetrendet tudunk adni, de a politikai egyeztetés a miniszterelnök-jelölt feladata lesz.

Ön mellett kik tagok még a közjogi stábban?

Annyira friss a dolog, hogy nem kaptam még felhatalmazást a nevek közlésére. Márki-Zay annyit már nyilvánosan elmondott, hogy volt miniszter és volt alkotmánybíró is van benne, nem nehéz kitalálni, ők kik. Ez egy 8-9 fős testület, többféle kompetencia kapcsolódik össze, egyrészt egy nagyobb, elméleti rálátás az alkotmányos elvek és intézmények összefüggéseire és egy kodifikációs aprómunka.

Mintha lenne némi értetlenség, hogy most akkor készül-e új alkotmány, vagy nem.

Nem arra kaptunk megbízást, hogy írjunk egy új alkotmányt, amit majd elfogad az új parlament. Ezt ebben a csapatban senki nem vállalta volna el, pontosan tudjuk, hogy ezt csak több lépésben lehet elérni. A legnehezebb feladat az átmenet alkotmányosságának a megtervezése. De egy másik csapattal, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel folyik egy ezzel szorosan összetartozó munka, a jogállami alkotmány elveinek és intézményeinek koncepcionális kidolgozása.

Milyen részekből áll pontosan a feladat?

Meg kell tudnunk egyezni, hogy mi a pontos diagnózis, hogyan működik az autoriter rezsim, amit le kell bontani, hogy egy jogállami keretek között maradó, működőképes kormányzás léphessen a helyére. Utána egészen pontosan meg kell mondanunk, hogy az alaptörvényben és a többi kétharmados törvényben melyek azok a szabályok, továbbá melyek azok az intézmények, amelyeket azért hozott létre a Fidesz, hogy a hatalmat akkor se veszítse el, ha a választásokat elveszíti. Ezeknek a kiiktatására olyan megoldásokat kell keresnünk, hogy közben a jogállami és az alkotmányos elvek ne sérüljenek. Ez lesz az alkotmányos átmenet intézményes forgatókönyve: mit csináljon az első nap a parlament, mihez kezdjen a parlamenti többség a legfőbb ügyésszel, a Költségvetési Tanáccsal, az Alkotmánybírósággal. Az összes olyan elemmel, amelyik lehetetlenné teszi a kormányzati működést. Erről szólnak majd az új parlament által elfogadandó “áprilisi törvények”. És ezután kell majd meghatározni, hogy milyen út vezessen egy új alkotmányhoz, és az nagyjából milyen legyen.

Erre az egészre mondja majd a Fidesz, hogy az ellenzék korlátlan hatalmat akar, ezért lebontaná az alkotmányos rendszert.

Nagyon fontos, hogy nem azért kell semlegesíteni a Fidesz intézményeit, mert az eljövendő kormány kevesebb alkotmányos kontrollt akar a működése felett. Ellenkezőleg, növelni akarja az ellenőrzést: érdemi hatalmi korlátokat akar berakni a rendszerbe, amelyek azonban nem egy párt érdekeinek, hanem az alkotmányos elveknek a garanciái.

Milyen konkrétumokat lehet tudni már most az alkotmányos átmenetről?

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt