Csütörtökön adta ki az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége az idei jelentését, ami az ukrajnai és a déli határon át érkező menekültek magára hagyása, a kárpátaljai és a hazai romák szegregálása és a Pegasus-botrány miatt is elmarasztalta Magyarországot. De néhány pozitívumot is említettek.

A jelentés szerint a magyar kormány annak ellenére sem nyújt ideiglenes védelmet az Ukrajnából érkező nem ukrán állampolgároknak, hogy erre uniós jogszabály kötelezi. A hatóságok nem adnak elég tájékoztatást az ideiglenes védelemről, így sokan nem is kérik ezt - ezt az aggályt a Helsinki Bizottság is megerősíti. Pozitív példaként említik viszont azokat az önkormányzati és civil kezdeményezéseket, amik összehangoltan, biztonságos és ellenőrzött körülmények között segítettek megoldani a menekülők lakhatását - bár a jelentés szerint problematikus, hogy a magánszállásadók semmilyen pénzügyi kompenzációt nem kaptak.

Magyarország ellen több menekültügyi eljárás is zajlik a strasbourgi emberi jogi bíróságon, főleg a törvénytelen visszakényszerítés rendszere miatt. De a jelentés aggályosnak tartja azt is, hogy két éve török határőrök is besegítenek a szerb határon a törökországi menekültekkel szemben.

A testület felemlegeti, hogy két éve a kormány több kormánykritikus újságírót, politikust és vállalkozót is lehallgatott az izraeli Pegasus kémszoftverrel, és említést tesz az éppen zajló jogállamisági eljárásról is.

A kárpátaljai romák kezelésénél is több problémát sorolnak: egy jelentés szerint széles körben diszkriminálják őket, az ombudsmanhoz eljutó panaszokat pedig nem vizsgálják ki. A hazai romák oktatási szegregációja miatt már folyamatban volt egy uniós kötelezettségszegési eljárás, 2021-ben majdnem minden második roma gyereket érintett a probléma. Ezen az arányon azóta tudtunk javítani.

(via Telex)