Az Európai Bizottság elindítja a jogállamisági eljárást Magyarország ellen

Az Európai Bizottság elküldi azt a hivatalos levelet, ami a jogállamisági eljárás elindításáról tájékoztatja Magyarország hatóságait – jelentette be 15:48-kor az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Ursula von der Leyen emlékeztetett, hogy Magyarországnak korábban már küldtek egy levelet kérdésekkel az ügyben, és „mélyrehatóan elemezték” a válaszokat, és ezek fényében döntöttek a jogállamisági eljárás elindításáról – írja a Népszava.

Johannes Hahn költségvetési biztos ma beszélt az Orbán-kormány képviselőivel arról, hogy küldik a hivatalos bizottsági levelet az ügyben.

Az „uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet” már január 1. óta hatályban van, eddig nem éltek vele, mert a két fő érintett EU-tagország, Magyarország és Lengyelország az Európai Unió Bíróságához fordult, az viszont február 16-án elutasította a magyar és a lengyel keresetet, az Európai Bizottság pedig jelezte, hogy a választásig nem akarja elindítani.

Ha az EU-tagország hatósági mulasztásainak nincs közvetlen hatása az EU-s pénzek elköltésére, akkor nem tartozik a rendelet hatálya alá, így a jogállamiság elveinek megsértése a következőket jelenti:

  • Veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét.
  • Az EU-s költségvetést végrehajtó hatóságok nem működnek megfelelően.
  • A nyomozó és a vádhatóságok nem tesznek meg mindent a korrupció és az uniós jog ezzel összefüggő megsértésével szemben.
  • Nem biztosítják e hatóságok intézkedéseinek vagy mulasztásainak független bíróságok általi felülvizsgálatát.
  • Nem előzik meg és nem szankcionálják a közösségi támogatásokkal végrehajtott csalást vagy korrupciót.
  • Nem fizettetik vissza a jogosulatlanul kifizetett összegeket.
  • Nem biztosítják az összeférhetetlenség elkerülését.
Fotó: STEPHANIE LECOCQ/AFP

Most levelezés indul a Bizottság és a magyar kormány között, ez legalább 2 hónapot vesz igénybe. Ha a Bizottság ezután is elégedetlen, akkor az Európai Tanácsban a tagállamok vezetői szavaznak minősített többséggel, hogy legyen-e szankció, erre egy hónapja van a Tanácsnak. Ha a magyar kormány kéri, a szavazást el lehet húzni a következő miniszterelnöki csúcs utánra, mert ott vitára (de nem szavazásra) bocsáthatja a kérdést az érintett tagállam. Mivel június és szeptember között csak vészhelyzetben van EU-csúcs, őszre lehet tényleges szankció, ha lesz.

Az előzményekről ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt