Az Európai Bizottság elindítja a jogállamisági eljárást Magyarország ellen
Az Európai Bizottság elküldi azt a hivatalos levelet, ami a jogállamisági eljárás elindításáról tájékoztatja Magyarország hatóságait – jelentette be 15:48-kor az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Ursula von der Leyen emlékeztetett, hogy Magyarországnak korábban már küldtek egy levelet kérdésekkel az ügyben, és „mélyrehatóan elemezték” a válaszokat, és ezek fényében döntöttek a jogállamisági eljárás elindításáról – írja a Népszava.
Johannes Hahn költségvetési biztos ma beszélt az Orbán-kormány képviselőivel arról, hogy küldik a hivatalos bizottsági levelet az ügyben.
Az „uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet” már január 1. óta hatályban van, eddig nem éltek vele, mert a két fő érintett EU-tagország, Magyarország és Lengyelország az Európai Unió Bíróságához fordult, az viszont február 16-án elutasította a magyar és a lengyel keresetet, az Európai Bizottság pedig jelezte, hogy a választásig nem akarja elindítani.
Ha az EU-tagország hatósági mulasztásainak nincs közvetlen hatása az EU-s pénzek elköltésére, akkor nem tartozik a rendelet hatálya alá, így a jogállamiság elveinek megsértése a következőket jelenti:
- Veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét.
- Az EU-s költségvetést végrehajtó hatóságok nem működnek megfelelően.
- A nyomozó és a vádhatóságok nem tesznek meg mindent a korrupció és az uniós jog ezzel összefüggő megsértésével szemben.
- Nem biztosítják e hatóságok intézkedéseinek vagy mulasztásainak független bíróságok általi felülvizsgálatát.
- Nem előzik meg és nem szankcionálják a közösségi támogatásokkal végrehajtott csalást vagy korrupciót.
- Nem fizettetik vissza a jogosulatlanul kifizetett összegeket.
- Nem biztosítják az összeférhetetlenség elkerülését.
Most levelezés indul a Bizottság és a magyar kormány között, ez legalább 2 hónapot vesz igénybe. Ha a Bizottság ezután is elégedetlen, akkor az Európai Tanácsban a tagállamok vezetői szavaznak minősített többséggel, hogy legyen-e szankció, erre egy hónapja van a Tanácsnak. Ha a magyar kormány kéri, a szavazást el lehet húzni a következő miniszterelnöki csúcs utánra, mert ott vitára (de nem szavazásra) bocsáthatja a kérdést az érintett tagállam. Mivel június és szeptember között csak vészhelyzetben van EU-csúcs, őszre lehet tényleges szankció, ha lesz.
Az előzményekről ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.