„Úgy tekintettek ránk, mintha mindannyian köztörvényes bűnelkövetők lennénk, és nem is érdemelnénk másféle hangnemet vagy bánásmódot”

• Az elmúlt években a jogvédő szervezetek időről időre figyelmeztetnek: a bejelentett tüntetéseken is megszaporodtak a közlekedési szabálysértési eljárások. Pedig a tüntetések mindenhol a világon hatással vannak a városi közlekedésre.
• Ami egyeseknek a jogrendszerrel való élés, az mások számára visszaélés lehet: bár sokan örültek a Kúria tavalyi, palesztinpárti béketüntetést betiltó intézkedésének, ez zöld utat adott ahhoz, hogy a jövőben bármikor puszta feltételezés alapján legyenek betilthatók egyes demonstrációk.
• Az elrettentés reményében alkalmazott túlkapás példája Zorigt Burtejin politológus, társadalmi nemek szakértő esete, aki nemrégiben azért töltötte kilencnapos elzárását a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézetben, mert nem akarta befizetni a bírságot, amit egy két évvel ezelőtti katatüntetésen szabtak ki rá – a közlekedés akadályozása miatt.

A 444-en már több vendégcikket is közlő Zorigt Burtejint a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje, Molnár Noémi Fanni védte. Az ügy megjárta az Alkotmánybíróságot is, de az ítélet végül maradt. Most az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntésére várnak.

444: Miért döntöttél úgy, hogy nem fizeted ki a kiszabott pénzbírságot, hanem inkább bevonulsz, vállalva annak minden előzetes és utólagos következményét?

Zorigt Burtejin: Nagyjából két éve nyáron részt vettem egy katás tüntetésen a Margit hídon, amikor négy-öt emberrel együtt véletlenszerűen kiemeltek a tömegből a kerékpárommal, és beraktak egy rendőrségi buszba – akkor még nem tudtam, miért. Több órán át tartottak fogva a rendőrségen, ahol ki is hallgattak. Pénzbírságot kaptam, azzal az indoklással, hogy közlekedési szabályt sértettem, mert az úttesten álltam, amikor a tüntetés bejelentett ideje lejárt. A bírságot nem tartottam jogosnak, szerintem a tüntetésen a szabad véleménynyilvánítási és gyülekezési jogommal éltem. Ráadásul sokan voltunk az úttesten, néhányunk véletlenszerű kiemelése és előállítása teljesen önkényesnek tűnt, ezért sem tartottam igazságosnak a büntetést. Emiatt sem szerettem volna befizetni. A döntésemben megerősített, hogy a TASZ is ezen az állásponton volt. Akkor is azt gondoltam és most is azt gondolom, hogy el akarták venni a kedvünket a tüntetésektől, amik napok óta intenzíven zajlottak akkor. Azóta több jogorvoslati lehetőséggel éltünk az ügyvédemmel, Noémivel, jelenleg az ügy az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van. Nyilván nem volt könnyű döntés, hogy inkább elzárásra megyek, de a véleményem azóta sem változott, így vállaltam a következményeket.

444: Milyen pénzbírságot kell fizetnie annak, aki akadályozza a közlekedést a szabályoknak megfelelően előre bejelentett tüntetésen?

Molnár Noémi Fanni: Közlekedési szabályok kisebb fokú megsértéséről volt szó, ami 150 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A rendőrség eredetileg 76 ezer forintosat szabott ki, amit a bíróság 49 ezerre mérsékelt. Mivel a pénzbírság nem került megfizetésre, a bíróság átváltoztatta a büntetést elzárásra. Az akkor hatályos jogszabályok szerint egy nap elzárás ötezer forintnak felelt meg, így jött ki a kilenc nap. Ez azóta már hatezer-ötszáz forint.

444: Mindenki ennyit kapna?