Szerző: Zorigt Burtejin, a CEU doktorjelöltje és az Egyenlítő Alapítvány szakértője

Nagy port kavart az Állami Számvevőszék “Pink education jelenség Magyarországon?!, A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezői és gazdasági-társadalmi hatásai” című elemzése. A legtöbb médium az elemzésből azt a következtetését kapta fel, hogy az Állami Számvevőszék szerint a túl sok diplomás nő miatt csökken a házasságok és a gyerekvállalás esélye. Többen pedig jogosan kifogásolták, hogy az elemzés csak tovább erősíti a káros és alaptalan nemi sztereotípiákat, mint hogy a fiúk kreatívak és focizni tudnak, miközben a lányok szorgalmasak és szófogadóak. Ebben a cikkben azonban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az elemzés nemcsak tudománytalan, hanem a végkövetkeztetések, amire jutnak, konkrétan ellentmondanak a hivatalos statisztikának és kutatásoknak.

Ahogy az elemzésben hibásan idézett Nagy Beáta vagy más kutatók is megfogalmazták, az elemzés módszertana, a mintavétel, a kérdőívben feltett kérdések és azoknak az elemzése is tudománytalannak tekinthetőek. Már a kérdésfelvetések is meglévő sztereotípiákra épülnek, de a válaszadók vélhetően azt sem tudták, hogy a saját véleményük vagy a társadalomban jelen lévő sztereotípiák alapján kéne ezeket megválaszolniuk. Az elemzés részben ráadásként azzal segítik a megértést, hogy rózsaszínnel jelölik a lányosnak és kékkel a fiúknak gondolt tulajdonságokat. De a kiinduló feltevés is téves, miszerint az oktatásban található nemi arányok eltolódásában közrejátszhatott a pedagógus szakma elnőiesedése.