A testület az elmúlt hónapokban azért került középpontba, mert a befagyasztott uniós pénzekhez való részleges hozzáférés egyik feltétele volt, hogy szerepét és hatásköreit megerősítsék. A befagyasztás egyik oka eleve a szervezet korlátozása volt.
Az Európai Bizottság bekeményítése miatt pár hete szinte hihetetlen lehetőség nyílt a kormány által évekig Soros-ügynöknek és külföldi érdekek szolgálóinak bélyegzett civil jogvédők előtt: elolvashatták és véleményezhették a kormány igazságügyi reformjavaslatát, sőt, egyeztetésre hívták őket az Igazságügyi Minisztériumba. Az Amnesty International, az Eötvös Intézet és a Helsinki Bizottság jogászaival a közös jelentésük születéséről, tartalmáról, a munkájuk értelméről beszélgettünk.
A módosítás értelmében a bírák fegyelmi ügyei a legfelsőbb bíróságtól egy másik intézmény, a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatáskörébe kerülnek át.
A kormány „folyamatosan túllépi” hatáskörét a bíróságok befolyásolása érdekében, állította a Fővárosi Törvényszék vezető bírája, akit aztán a kormánypárti média kinevezett a gyurcsányi terror bírájának.
Közleményükben idézőjellel függetleneznek.
„Amennyiben ebben a most napvilágot látott esetben nem indul a fegyelmi felelősség kérdését előtérbe helyező és azt vizsgáló, törvényben szabályozott eljárás is az elrendelt igazgatási vizsgálat mellett, akkor az önkényes vezetői magatartás következmények nélkülisége a magyar bírói karra kedvezőtlen, dermesztő hatással lehet, szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelemmel járhat.”
Ha a lengyel kormány továbbra is ragaszkodik a bírák fegyelmi kamarájához, megy a csekk.
A LIBE három nap alatt több mint száz emberrel találkozott kormánypárti és ellenzéki oldalról is, hogy felmérjék többek közt a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlenségének helyzetét. Nem lettek nyugodtabbak, sőt.
Pedig az Európai Bíróság már a nyáron erre kötelezte őket.
Az ENSZ kérdőre vonta a kormányt Varga Zs. András kinevezése miatt, a külügyminiszter pedig arrogáns válaszában olyasmit kért ki magának, amit senki sem állított.
Így az alsóház kormánypárti többsége szavazhatja majd meg.
Az álláspontjuk szerint a kormánypárti törvénytervezet ellentmond az EU-s jognak, ezért az uniós szervek „nagy valószínűséggel kénytelenek lesznek kötelezettségszegési eljárást indítani”.
Salátatörvényben dugták el a módosításokat, amikkel növelhetik az ellenőrzést az elvileg független bírók fölött.
Brüsszel javaslata az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető magyar és lengyel kormányok elleni fellépést szolgálná.