A kormány kedden (meglepetésszerűen, érdekegyeztetés nélkül) benyújtott a Parlamentnek egy olyan 200 oldalas salátatörvény-javaslatot, ami tovább erősítheti a bíróságok feletti kormányzati befolyást, amivel a különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhetnének politikai ügyekben – áll az Amnesty International Magyarország elemzésében, amit az Index ismertetett.

A kormány több tucat más jogszabályt is módosító csomagjába dugta el a bírósági tervét, ami többek között módosítja az Alkotmánybíróságról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról meg a bírák jogállásáról szóló sarkalatos törvényeket is.

A lap azt írja, a tervezet nem volt benne az őszi törvényalkotási programban, és bár a törvény szerint kötelező, nem végezték el az általános egyeztetést sem, nem tettek közzé hatásvizsgálatot, így nem világos, hogy a változtatásoknak milyen hatása lesz az állampolgárokra.

A főbb változások ezek lennének:

• A közhatalmat gyakorló szervezetek alkotmányjogi panasszal fordulhatnának az Ab-hoz, a szervezet is lehetne az alapjogvédelem alanya, például megilletné a tisztességes eljáráshoz való jog. Így ha a bíróság a közigazgatási szerv ellen dönt (például választási, gyülekezési, rendőrségi, menekültügyi kérdésekben), az a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmére hivatkozva az Ab-hoz fordulhat alkotmányjogi panasszal, így az Amnesty szerint a politikailag kényes ügyekben a kormányzati befolyás alatt álló Ab. a szervezet javára dönthet.
• Az Ab-tagokat mandátumuk lejárta után, kérésükre a köztársasági elnök „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül” kinevezné a Kúria tanácselnökének.
• Jelentősen bővül azoknak a bíráknak a köre, akiknek nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük.
  
• A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én megszűnnének, a bírók pedig február 20-ig kérhetnék az áthelyezésüket a jövőben a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékekre, amik nem feltétlenül ott vannak, ahol eddig dolgoztak.

• Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztőként a jogegységi panasz eljárás bevezetésével megkötné a bírák kezét a korábbi bírói gyakorlattól való eltérésben, ami különösen a jogállamiság alapelveinek bírói jogalkalmazásában jelentheti a függetlenség csorbítását. Ha a Kúria egyik tanácsa eltérő jogi következtetésre jut például a jogállamiságra  vonatkozó alapelvek eltérő értelmezésével, akkor ezt a jogegységi panasz eljárásában meg lehetne támadni. A javaslat indoklási kötelezettséget ír elő az ítélkező bírónak, ha eltér a korábbi kúriai gyakorlattól, ennek elmulasztása pedig hatással lehet a bíró értékelésére, szakmai előmenetelére is.

Az Amnesty szerint az új szabályok az önálló és független bírói mérlegelés korlátozását jelentik, dermesztő hatásuk lehet a bírókra, hiszen negatív következményekhez kötik az önálló és független bírói érvelést és döntéshozatalt. A javaslat elfogadása a Parlament december 9-11. közötti ülésén várható.

Fazekas Sándor, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) budapesti elnöke, a Fővárosi Törvényszék volt elnöke, tanácselnök az Indexnek nyilatkozva azt mondta, olyan súlyos határátlépés történt a múlt héten a Fővárosi Törvényszék megbízott elnöke részéről, amit azonnal vissza kellene csinálni, és az elnöknek le kellene vonnia magára vonatkozóan a személyes konzekvenciát is. Szerinte a bírók elértek a tűréshatárhoz. (Index, Index)