Az EP tényfeltáró delegációját nem győzték meg a magyar hatóságok arról, hogy hazánkban rendben van a jogállamiság

október 1., péntek 18:34
8

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) számos kérdésben nem kapott megnyugtató - vagy egyáltalán, érdemi - választ a magyar kormánytól és állami tisztségviselőktől. Úgy látják, hogy azok az aggályok, amelyeket 2018-ban az EP megfogalmazott a magyar jogállamiság helyzetét illetően, továbbra is fennállnak, sőt bizonyos aspektusai romlottak is, mondta a tényfeltáró delegáció vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő. Sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a feszített tempó és az olykor feszült hangulat ellenére eredményesnek tartja a péntek délután lezárult látogatást.

A bizottság utoljára 2011-ben járt hazánkban. Hét tagja más-más pártcsoportból kerül ki, akik azt delegálnak, akit akarnak, így került a bizottságba Donáth Anna is a Renew színeiben. A küldöttség három napos magyarországi tartózkodásának az volt a célja, hogy felmérjék, hogyan érvényesül a sajtó és a tudományos élet szabadsága, milyen mértékben biztosított az igazságszolgálatás függetlensége és a kisebbségek jogai, és hogyan működik a szélesebb jogállami környezet.

Gwendoline Delbos-Corfield francia EP-képviselő, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport alelnöke, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) tényfeltáró delegációjának vezetője. Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

Ennek érdekében több mint száz emberrel találkoztak, kormánypárti, ellenzéki és független oldalról is. Beszéltek pártok képviselőivel, civil szervezetekkel, az alapvető jogok biztosával, a bíróság, a tudományos élet, az oktatás, a média, a kulturális élet szereplőivel, illetve Karácsony Gergely főpolgármesterrel is. A kormány részéről Varga Judit igazságügyi miniszterrel és Pintér Sándor belügyminiszterrel tárgyaltak.

A miniszterelnökkel is szerettek volna találkozni, de Gulyás Gergely azt mondta a szerdai Kormányinfón, hogy Orbán Viktor túl elfoglalt volt ehhez, és ez egyébként sem egy fontos találkozó. Gulyás szerint a LIBE valójában azért jött ide, hogy „a magyar Molotov-Ribbentrop-paktum jelöltjeit” támogassa (nyilván az ellenzéki összefogásra gondolt). Orbán mindeközben Csehországban kampányolt Andrej Babis kormányfő mellett a közelgő parlamenti választások előtt.

Delbos-Corfield elmondta, hogy voltak olyan személyek (nem nevezte meg őket), akik kifejezetten ellenségesen álltak a delegációval való találkozáshoz: a média egy képviselője „viccnek” nevezte a megbeszélést, majd felállt és távozott, egy bíró pedig megfenyegette, és a bíróság megsértésével vádolta őket.

A találkozókon szerzett benyomásaik alapján a képviselő szerint a magyar jogállamisággal szemben megfogalmazott korábbi aggályok nemcsak fennállnak, de bizonyos aspektusai romlottak is. Erre az AFP kérdésére több példát is felsorolt:

  • a 2018 utáni bírósági reformokat, melyek nem segítik, hogy visszaálljon a bíróságok függetlensége,
  • nagyon aggályosnak tartják a közvagyon alapítványokba való kiszervezését is, mert ez nehezíti a transzparenciát,
  • a koronavírusra hivatkozva fenntartott folyamatos veszélyhelyzetet, melyet ugyan más országokban is bevezettek, csakhogy Magyarországon a helyzetet kihasználva számos, az egészségüggyel, járványkezeléssel abszolút össze nem függő törvényt fogadtak el.

Az RTL arról érdeklődött, hogy a Pegasus-ügyben, melyben újságírókat is megfigyeltek hazánkban, vizsgálódott-e most a LIBE. Gwendoline Delbos-Corfield azt mondta, hogy bár a kiindulópontjuk alapvetően a Sargentini-jelentés volt, természetesen a média képviselőit és az érintetteket is meginterjúvolták erről.

Sőt Vargát és Pintért is kérdezték a Pegasusról, de ők kitértek a válasz elől. A miniszterek annyival elintézték a dolgot, hogy erről a megfelelő bizottságnak megadták a szükséges információt (valószínűleg a Nemzetbiztonsági Bizottságra gondoltak, aminek a működését módszeresen lehetetlenítik el a kormánytagok), a LIBE kérdéseire pedig ezügyben nem válaszolhatnak.

A delegációvezető szerint a Pegasus-ügy vízválasztó lehet az EP-ben, hiszen egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy a kormány rendelte el a megfigyeléseket. Egyébként Varga Judit hivatalos közleményében, melyet a LIBE-vel való találkozás után közölt le az MTI, egy szó sem volt a Pegasusról.

A Magyar Hang azt kérdezte, mit szólnak ahhoz, hogy a közmédia és az MTI gyakorlatilag alig számolt be az ellenzéki előválasztásról, és akkor sem kérdezte meg magukat az ellenzéki pártokat vagy a miniszterelnök-jelölteket. Delbos-Corfield szerint a bizottság számára egyértelmű volt, hogy nem valósul meg a médiapluralitás, és hogy a közmédia kicsit sem kritikus a kormánnyal szemben.

Találkoztak a Médiatanács képviselőivel is, akik számadatok felsorolásával bizonygatták, hogy milyen sokszínű a magyar média minden téren.

A LIBE rákérdezett, mi az oka annak, hogy a közmédiában az ellenzék aránytalanul kevés műsoridőt kap, amire az volt a Médiatanács válasza, hogy ezt biztosítani nem az ő feladatuk.Egy helyreállítási alappal kapcsolatos kérdésre azt mondta, ez ugyan nem az ő hatáskörük, de a megegyezést biztosan nem segíti, ha nem lehet tudni, hogy valójában az a kifizetés hova is fog vándorolni a végén. Elengedhetetlen lenne az átláthatóság, de ezzel kapcsolatban a bizottság nem kapott semmiféle garanciát.

A találkozó tapasztalatait most elkezdi összegezni és elemezni a LIBE, és decemberben egy árnyaltabb, az új fejleményeket is tartalmazó jelentést terjesztenek majd be a Parlamentben.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt