Kivonulnak az EU-s határőrök Magyarországról
Nem akarnak magyar kollégáik törvénysértéseihez asszisztálni.
Nem akarnak magyar kollégáik törvénysértéseihez asszisztálni.
A kivétel nélkül minden embert megillető emberi méltóság sérthetetlensége alapjog a liberális demokráciákban. De nem csak az. Olyan jog felett álló alkotmányos elvnek és értéknek kell tekinteni, amelyből egyéb alapvető jogok következnek.
A miniszterelnök úgy látja, már nagyon-nagyon közel vannak egy jó megállapodás megkötéséhez.
Erről egy névtelen EU-s diplomata beszélt a hírügynökség tudósítójának.
A miniszterelnök közleményében finoman hazugnak nevezi az Európai Néppárt frakcióvezetőjét és lekommunistázza az EU-t.
A német kancellár szerint minden EU-s tagország megelégedettségének kiváltása kb. „annyira nehéznek bizonyul, mint a kör négyszögesítése”.
Ragaszkodnak a vétóhoz, amíg a többi 25 ország nem engedi el a jogállamisági mechanizmust. Azt állítják, hogy Merkel a nyáron átverte őket, bár ennek a nyilvános dokumentumokban nincs nyoma. Jogi kifogásaik is vannak, de lényeg nem itt van. A fő kérdés valójában az, hogy az EU-nak el kell-e viselnie, ha tagállamaiban egypártrendszer épül.
Meg gengszternek. Meg okádni valónak.
A pártcsalád, amelynek a Fidesz is tagja, azt nem támogatná, hogy az uniós pénzek elosztását ne kössék a jogállamiság betartásához.
Az uniós vezetők a tárgyalások sikerességében reménykednek.
A filantróp multimilliárdos szerint az EU nem engedhet a jogállamisági követelményekből.
Az igazságügyi miniszter szerint a KESMA létrehozását sem lehet máshogy értelmezni, mint racionális üzleti döntés. Az uniós jogállamisági kritériumok vétójáról kérdezte Varga Juditot a BBC újságírója, előkerült a régi szennyes.
Pedig a vétózó kormányfő szerint Magyarország elkötelezett híve a jogállamiságnak.
Az Európai Néppárt elnöke egységes fellépést vár a tagpártoktól az európai alapértékek ellenzőivel szemben.
Ahogy a magyar kormány, úgy Mateusz Morawiecki is kettős mércét emleget.
Lényegileg változott-e valami az amerikai jogállami működésben Donald Trump elnöksége során? Erről beszélgetünk vendégeinkkel: Fehér Zoltán politológussal (Boston), Meszerics Tamás történésszel és Tábor Áron amerikanistával.
„S mit vésnek fel majd az én fejfámra? Bibó István. Élt: 1945–1948.” Szomorkás öniróniával így összegezte teljesítményét maga Bibó életútinterjújában. De ebben nem volt igaza. 1956 forradalmi napjaiban is „feltámadt”, és politikai értelemben letartóztatásáig, 1957. május 23-áig „életben maradt”.
Az Európai Parlament kikényszerített némi szigort abban a rendszerben,ami alapján januártól el lehetne venni a demokráciát lábbal tipró kormányoktól a támogatási pénzeket. A mechanizmus azonban így is puhább lesz, mint ahogy azt az Európai Bizottság eredetileg javasolta.
Edmund Burke konzervativizmusa és a ma tán avíttasan ható arisztokratizmusa mellett az alkotmányosság szenvedélyes híve is volt. Éleslátó reakciósként már akkor feltárta a forradalom zsarnoki jellegét, amikor még kevesen látták azt.
A kormányerő 2010 óta úgy él alkotmányozó többségével, hogy megszünteti, eljelentékteleníti vagy megszállja a független intézményeket, és kiiktatja az autonóm szereplőket. Ezt komoly jogállamiság problémaként azonosította az Európai Bizottság.
Mióta a betegeskedő I. János Károly 2014-ben lemondott a trónjáról, egyre nagyobb botrányokba sodródik. Korrupció, kínos nőügyek, orvvadászatok híreivel kerül címlapra. Már családja és fia, a regnáló spanyol király is elhatárolódott tőle. Szánalmas pojáca lett. Így múlik el a világ dicsősége. Pedig egykoron fontos szerepet vállalt Spanyolország talpra állításában, és abban, hogy hazája a gazdag és demokratikus országok elitklubjában foglal ma helyet.
Varga Judit a Guardiannek beszélt arról, hogy más országokat is bevonnának a régióból.
Katonai elhárítók és szövetségi nyomozók jelentek meg a Spiegel legfontosabb munkatársainál. Három szerkesztőt azonnal letartóztattak. A laptulajdonos Rudolf Augsteint két nap múlva került rács mögé. Mindez egy cikk miatt, amivel a lap igencsak rátaposott az Adenauer-kormány és Franz-Joseph Strauss hadügyminiszter lábára. Hogy még kínosabb legyen a dolog, a cikk szerzőjét Franco rendőrei segítségével fogták el Spanyolországban.
Az Európai Néppárt elnöke szerint a jogállamiság és szólásszabadság nélküli demokrácia egyáltalán nem demokrácia.
Reagált a magyar kormány az Európai Bizottság jogállamisági jelentésére. Sorosista kettős mérce - derül ki belőle.
- derült ki az Európai Parlament felmérésből.
Az ombudsmani jogintézményt már az 1989-es alkotmánymódosítás létrehozta. Mégis négy évbe tellett mire elfogadták a róla szóló törvényt, és hat évbe, hogy valóban megválasszák az ombudsmanokat. 1993-ban ugyan tettek rá kísérletet, de nem sikerült, mert akkorra már elenyészett az a meggyőződés, hogy fontos közjogi kérdésekben meg kell állapodniuk a szemben álló politikai ellenfeleknek. A nép ügyvéd nélkül maradt.
Valódi lincshangulat uralkodott az ülésteremben. A kormánypárti képviselőket Moór Gyula, a legnagyobb valódi ellenzéki párt, a Pfeiffer-féle Magyar Függetlenségi Párt vezérszónokának beszéde ingerelte fel ennyire. Ez az a párt, amelyik nem hagyta szó nélkül a „kékcédulás választásokat”, azt, hogy a kommunisták igyekeztek elcsalni a választásokat. Az ellenzéki párt „jutalma” az lett, hogy az ő képviselőinek mandátumait vették el novemberben.
Több strasbourgi ítélet végrehajtása nem zárul le azzal, hogy az állam kifizeti a panaszosnak a megítélt sérelmi díjat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a rendszerszintű problémáknál többet akar. Olyan határozott intézkedéseket vár el az államtól, amelyek megakadályozzák a hasonló jogsértéseket. A magyar állam igencsak adós az ilyen ítéletek végrehajtásával, háromnegyedüket még nem zárta le a strasbourgi ítéletek végrehajtását felügyelő Miniszteri Bizottság (MT).
A honvédtábornokok és a volt miniszterelnök elleni perekben a hatalom lábbal tiporta a jogot, nem volt független a bíráskodás és nem voltak meg a tisztességes eljárás garanciái. Emellett az alkotmányosság két értelmezése feszült egymásnak. A birodalmi logika szerint az uralkodó nincsen alávetve a törvényeknek és az alkotmánynak. A jogállami logika szerint viszont az uralkodó sem áll törvények felett, önkényesen ő sem változtathat a kereteken.
Ezt állítja Katarina Barley, az EP alelnöke, Németország előző igazságügyi minisztere. A szociáldemokrata politikus ragaszkodik a jogállamisági feltételekhez az EU-s támogatások utalásakor. Szerint Orbán korrupt, és nem szabad hagyni, hogy a kormánya ossza szét a magyaroknak járó pénzt.
Katarina Barley szerint rossz idézetet közölt tőle a Deutschlandfunk.
Durvul a jogállamiságról szóló vita, Vera Jourová után Katarina Barley is beszólt a magyar kormánynak egy német interjúban. A kormánypárt szerint kibújt a szög a zsákból, és Soros.
A miniszter szerint „a jelentést valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei”.
Ez az egyik legsúlyosabb megállapítása az Európai Bizottság Magyarországról szóló jelentésének.
A bíróságok irányítása átpolitizált, túl sok pénzt költ a kormány a baráti sajtóra és a legfelső köröket érintő nyomozások korrupciós ügyekben rendkívül visszafogottak.
Az Európai Bizottság alelnöke azt üzente Orbánnak, hogy továbbra is kritikus marad.
Hamarosan megjelenik az Európai Bizottság első jelentése arról, hogy milyen az EU-s tagállamokban a jogállamiság helyzete. Magyarországot Európa-szerte lassan egy évtizede bírálják a jogállam szisztematikus leépítése miatt, és bár a címben megfogalmazott kérdésre nincs egyöntetű válasz, nehezen tagadható, hogy a helyzet folyamatosan romlik. Nyolc hazai civil szervezet közös diagnózisa a magyar jogállam kritikus állapotáról.
Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor követelése ellenére sem rúgja ki az alelnökét.
Lehetetlen helyzetbe hozta az Európai Bizottság elnökét azzal, hogy Jourová kirúgását követeli, pedig Ursula von der Leyen eddig óvatosan bánt Magyarországgal.
Amíg Vera Jourová a helyén van, addig a magyar kormány nem áll szóba vele. A cseh biztos azt nyilatkozta, hogy Magyarországon "beteg demokrácia" épül.
A tervezet címéből is kikerült a jogállam szó, de bekerült egy mechanizmus, ami megnehezítené, hogy megbüntessék a tagállamokat, ha nem tartják be a követelményeket.
A magát szabadságharcosnak érző miniszterelnök azt mondta a Reutersnek, hogy Magyarország nem korruptabb, mint Ausztria, Németország vagy Dánia.
Egy új tervezet szerint fordított minősített többséggel szavazhatnának a tagállamok a szankciókról.
1945 után a legnagyobb kérdése az volt a németeknek, mit kezd az ország náci múltjával, és hogyan akadályozza meg, hogy a demokratikus intézményeket és szabadságjogokat kihasználva újra egy szörnyűséges köz- és önveszélyes klikk jusson uralomra. Mindezt ráadásul úgy kellett megvalósítani, hogy közben a német állam végig megtartsa jogállami jellegét. A nevezetes Lüth-ügy erről is szól. Meg arról, hogy az alkotmányosság nem csupán az alkotmánybíróság magánügye, az alkotmányos szellemnek át kell hatni a bírósági rendszer egészét.
Mindenki gyanús, akit a hatóságok annak tartanak – ez volt a lényege a terror alaptörvényének, a „gyanúsak törvényének”. Mindezt a Bastille lerombolása és az abszolutizmus felszámolása után bő négy évvel fogadta el a konvent a nép nyomására. A szöveget Philippe Antoine Merlin fogalmazta meg. A „veszettek” itt már a Gironde híveit is a nép ellenségének minősítették. A forradalom valóban felfalta saját gyermekeit. A személyes szabadságnak mindenféle jogállami garanciája megszűnt. A terrort – mint annyiszor – az erény és a haza védelmével igazolták.
2015. szeptember közepén állt fel a fizikai és jogi határzár. Azóta a menedékjog egyre kevesebbet jelent a valóságban. A kezdetre, az öt évvel ezelőtti napokra emlékezik Bakonyi Anikó és Somogyvári Zoltán, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai. Akkor készült fotókat kommentálnak.
Az Európai Bizottság elnöke felgyorsítaná a zöld átállást, minden országra érvényes migrációs szabályokat akar, és néhány érzékeny külpolitikai ügyben elvenné minden kormány jogát a vétóra.
Arról faggatták, hogy miért nem volt keményebb az EU-ban a magyarokkal. Azzal védekezett, hogy Orbán így is csak őt szidta a 27 vezető közül.
Orbánék nagyon harcoltak ez ellen.