A LIBE három nap alatt több mint száz emberrel találkozott kormánypárti és ellenzéki oldalról is, hogy felmérjék többek közt a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlenségének helyzetét. Nem lettek nyugodtabbak, sőt.
Az egyesület szerint tovább rontották a Parlagfű Bejelentő Rendszer felületét, már nem jeleznek vissza az intézkedésről vagy a terület mentesítéséről, „ezzel a minimálisról nullára csökkentve az átláthatóságot”.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt alapítványa a számvevőszék szerint átláthatatlanul működött.
Svéd Tamás szerint ahhoz, hogy visszakaphassuk a korábbi életünket, a védettek nagyobb aránya kellene.
Az Alkotmánybíróság szerint nem lehet automatikusan alkalmazni a 90 napos szabályt, ha valaki információhoz akar jutni.
A transzparencia fontosságát hangsúlyozzák a védekezésben, amit nemcsak a tudósítások, hanem a részletesebb adatok is segítenének.
Releváns kérdést tett fel az igazságügyi miniszter.
A fideszes politikus arra reagált így, hogy az EU a magyar közbeszerzések módosítását követeli, hogy megelőzzék a „rendszerszintű visszaéléseket”.
Az új képviselő-testület alakuló ülésére benyújtott egy előterjesztést, ami szerint szinte bármiben egyedül dönthetne, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti, és ne kelljen a képviselőtestület hozzájárulása több 100 millió forintos ügyekhez.
Olyat rejtettek a költségvetési salátatörvénybe, ami alapján fizetősek lesznek a cégadatok, és havonta csak meghatározott alkalommal lehet azokat megnézni.
:DDDDDDDDDD
A Corruption Research Center Budapest egyelőre a 2005-2017 közötti időszak 190 ezer szerződéséből készített adatbázist.
Lázár János tavaly még azt állította, hogy a bővítés lesz az ország legátláthatóbb beruházása. Ehhez képest már a létfontosságú dokumentumok sincsenek meg magyarul.
Halász János frakciószóvivő azt állította, hogy titkolóznak, és nem működnek átláthatóan, a Helsinki ezért most 1,5 millió forintot szeretne.
A kormány az átláthatóságról: 凸( ͡° ͜ʖ ͡° )凸