A fideszes politikus arra reagált így, hogy az EU a magyar közbeszerzések módosítását követeli, hogy megelőzzék a „rendszerszintű visszaéléseket”.
Az új képviselő-testület alakuló ülésére benyújtott egy előterjesztést, ami szerint szinte bármiben egyedül dönthetne, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti, és ne kelljen a képviselőtestület hozzájárulása több 100 millió forintos ügyekhez.
Olyat rejtettek a költségvetési salátatörvénybe, ami alapján fizetősek lesznek a cégadatok, és havonta csak meghatározott alkalommal lehet azokat megnézni.
:DDDDDDDDDD
A Corruption Research Center Budapest egyelőre a 2005-2017 közötti időszak 190 ezer szerződéséből készített adatbázist.
Lázár János tavaly még azt állította, hogy a bővítés lesz az ország legátláthatóbb beruházása. Ehhez képest már a létfontosságú dokumentumok sincsenek meg magyarul.
Halász János frakciószóvivő azt állította, hogy titkolóznak, és nem működnek átláthatóan, a Helsinki ezért most 1,5 millió forintot szeretne.
A kormány az átláthatóságról: 凸( ͡° ͜ʖ ͡° )凸
Üdülési támogatásra kellene költeni, de a Magyar Nemzet szerint máshova is bőven jut.
A Magyar Helsinki Bizottság működése és tevékenysége átlátható. Egyesületünk pályázati forrásokból és magánadományokból tartja fönn magát.
Mérleg szerinti bevételek összesen: 457.417.709 ft
Mérleg szerinti kiadások összesen:410.014.910 ft
Részletes éves jelentéseink itt olvashatóak.
Az MVM 508 milliója csak 2016 végén érkezett meg, idén fogják felhasználni. 2013-ban, amikor Bajnai ellen kampányoltak, 305,5 milliót költöttek, 2014-ben, a választás évében 262-t, az azóta eltelt két évben összesen százat. Fő profiljuk a rendezvényszervezés és az ismeretterjesztés.
Nemcsak a külföldről érkező finanszírozás átláthatósága lényeges, hanem a belföldi (vállalati, állami vagy politikai szférából érkező) támogatások transzparenciája is – írja a NAIH.
Szemereyné Pataki Klaudia szerint szükségtelen átláthatóbbá tenni, hogyan költi a közpénzt az önkormányzat.
Csak az a baj, hogy nem a jó emberekkel kapcsolatban. A saját soraikra kéne zúdítaniuk azokat a vádakat, amikkel a civil szervezeteket illetik.
Azért vizsgálnák ki az NGO-kat, mert a külügyminiszter szerint az állami szférában is jogosan várják el a transzparenciát. Ehhez képest a kormány folyamatosan azzal érvel, hogy a nyilvánosság keltette viták miatt nem tud kormányozni.
Orbán Viktor kormánya kilépett a nyílt és transzparens kormányzati együttműködést vállaló országok nemzetközi közösségéből.
A politikusokat persze sokkal könnyebb így elkapni.
Olvassa el, hogy milyen érveket hoztak fel!
Magyarországról, a kereshetetlen kormányzati pdf-ek fellegvárából gratulálunk a lépéshez!
A közbeszerzési értesítőben egyetlen pályázatot sem írtak ki az MNB közpénzszivattyúzásra használt alapítványai, de szerencséjükre az ilyesmivel Magyarországon pont nagyon elnéző az igazságszolgáltatás.
A Magyar Nemzeti Bank az átlátható gazdálkodás mellett, hat képben.
Emiatt még mindig elbukhatjuk az uniós forrásokat.
Ezért nem fogják megtudni, milyen lopásgyanús ügyek zajlanak ebben az országban.
A múlt hétig regisztrálhatták magukat az EU átláthatósági adatbázisában a lobbisták. Aki lemaradt, azzal Brüsszel nem áll szóba.
A pártban kíméletlenül elemzik a helyzetet, és szembenéznek a problémákkal. (Nem)
Nyilvánosságra hozták a Belügyminisztérium 2015-ös közbeszerzési tervezetét. Maga az elérhető tervezet formailag egy
beszkennelt, kereshetetlen fénymásolat, az óramutató járása szerint 90 fokkal elfordítva.
Gratulálunk!
Mert fontos, hogy az országgyűlési képviselőket senki se vádolhassa azzal, hogy bármit is el akarnak titkolni vagyoni helyzetükről. "Országgyűlési képviselőként - de férjként és családapaként is - egy erre irányuló tisztességes, átgondolt törvényjavaslatot támogatni fogok" - mondta Lázár János, akiről a héten derült ki, hogy hetvenmillió forintos lakást vett nagyobbik fiának. (Via Délmagyar)
A magyar politika korrupciójának tökéletes szimbóluma a vagyonnyilatkozati rendszer, ami a mai napig sikeresen akadályozta meg, hogy a választók ellenőrizzék képviselőik vagyonosodását.
2014 első félévében annyi felhasználó adatait kérték ki, mint tavaly összesen.
Navracsics Tibor a közigazgatás hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele után az új Külgazdasági és Külügyminisztériumban is ugyanerre készül.
Bono szerint valódi áttörést sikerült elérni a korrupció ellenes küzdelemben. A civilben emberi jogi aktivista világsztár lelkesedését az váltotta ki, hogy az EU tegnap új átláthatósági szabályozást fogadott el. Ennek értelmében az olajiparban, a bányászatban és a fakitermelésben érdekelt európai vállalatok kötelesek minden 100.000 eurónál magasabb összegről jelentést tenni, amelyet valamely külföldi kormánynak, vagy kormányzati szervnek fizetnek, még akkor is, ha ezt adó, járulék, vagy más díj formájában teszik. Ráadásul azt is pontosan fel kell tüntetni, hogy a befizetés pontosan melyik projekttel kapcsolatban történt, ezzel is növelve az átláthatóságot.
Számos eset bizonyítja, hogy az európai vállalatok külföldön nem mindig játszanak tiszta kézzel. Elég felidézni a Siemens esetét, ahol a német hatóságok 2006-ban egy olyan nemzetközi korrupciós hálózatot lepleztek le, amely 420 millió eurót utaztatott meg 7 év alatt egy tucat adóparadicsomon keresztül, hogy a pénz végül fejlődő országok állami tisztviselőinek zsebében landoljon. A vizsgálat szerint egyébként a pénzből jutott az athéni olimpia informatikai beruházásait ellenőrző görög tisztviselőkhöz is. Ráadásul mivel az esetet követően nem erősítették meg az ellenőrzést, 2011-ben a Siemens újabb, ezúttal halálbüntetésben végződő korrupciós botrányba keveredett Kínában.
A jogszabály tehát már régóta esedékes volt, de az elfogadásához igazán kedvező feltételeket az adóparadicsomok pénzügyi válságot követő megregulázása teremtette meg. Az európai jogalkotók (és Bono) azt remélik, hogy a jelentéstételi kötelezettség visszaszorítja a korrupciós pénzek áramlását, és ezáltal külföldön is felelősségteljesebb működésre ösztönzi az európai vállalatokat.
Az Egyesült Államok egyébként már tavaly hasonló szabályokat alkotott, ám az több tekintetben enyhébb az európai megoldásnál. Az amerikai szabályozás nem terjed ki például a fakitermelésre. Pedig a környezetvédelemért és az őslakosok jogaiért küzdő civil szervezetek szerint a fejlett országok vállalatai ugyanolyan fenntarthatatlan módon végzik a fakitermelést, mint az erdőirtásban élenjáró brazil, vagy malajziai cégek.
És ha már korrupcióellenes lépésekről írunk, rögtön tegyük hozzá, hogy a takarítást mindenkinek a saját portáján kell kezdenie. E tekintetben példamutató a New York-ban nemrég bevezetett átláthatósági szabály, amelyről a K-Monitor számolt be a napokban. A new york-i szabályok értelmében a város minden jelentősebb közpénzből finanszírozott beruházás esetén kötelezővé teszi az abból részesülő cégek és magánszemélyek adatainak nyilvánosságra hozatalát. A közpénzből részesülő vállalatoknak nyilvánosságra kell hozniuk az alvállalkozók listáját is.
Persze mindez csak akkor ér valamit, ha az állampolgárok felkapják a fejüket a korrupciós botrányokra (esetleg már azok gyanújára), és kikövetelik a korrupció visszaszorítását…