• A kormányzat a jogállamiságot kikezdő működési anomáliák miatt kénytelen hozzányúlni a bírósági szervezetrendszerhez, ellenkező esetben Magyarország több ezer milliárd forint uniós támogatástól eshet el.
• Márciusig teljesíteni kell a jogállamisági (hivatalos nevén feltételességi) mechanizmus első „szupermérföldkövéhez” tartozó feltételt: meg kell erősíteni a bírói önkormányzatiságot, és azon keresztül a bírók, az ítélkezés függetlenségét. Ez csak a két bírósági csúcsvezető mostani túlhatalma rovására történhet meg.
• A 2012-ben felállított magyar bírósági rendszernek három fő oszlopa van. Az ítélkezési csúcsszerv a Kúria, az igazgatásért az Országos Bírói Hivatal felel. Mindkettő vezetőjét a Parlament választja, kétharmados többséggel. Az erősen centralizált rendszerben az ellensúlyt, a szabályok betartását, az önkormányzatiság érvényesülését a bírók által választott Országos Bírói Tanácsnak kéne felügyelnie.
• Az OBT azonban nem, vagy csak alig tudja betölteni ezt a felügyeleti funkciót, tíz évvel ezelőtt ugyanis a feladathoz nem kapott valódi hatásköröket. Mivel az OBT kritikáit a hatalom mindeddig látványosan negligálta, a konfliktus elsődleges terepe a nyilvánosság lett.

Szerdai ülése előtt, létrehozása óta először sajtóreggelit tartott az OBT. Apropót nem közöltek, de nem is kellett: az igazságszolgáltatás Brüsszel által kikényszerített reformja miatt a testület súlya jelentősen nőni fog. Ez már csak azért is így van, mert

az Európai Bizottság elvárja, hogy a parlament az igazságügyi reform részeként készülő törvényjavaslatok előkészítésébe az OBT-t is vonja be.

A másik aktuális ok az, hogy a testület és a Kúria elnöke, Varga Zs. András közötti, eleve nem túl jó viszony az ősszel elmérgesedett. (Az OBT-nek a Kúria elnöke is a tagja, de Varga Zs. egyéb teendőire hivatkozva kimentette magát.) Ennek közvetlen előzménye az, hogy október végén az OBT két tagja, Matusik Tamás és Vasvári Csaba találkozott David Pressman új amerikai nagykövettel. Emiatt ellenük a kormány- és a közmédiában lejáratókampány indult, amibe Varga Zs. is bekapcsolódott. A bírók látogatását "közfelháborodásra okot adónak" nevezte, az OBT tisztázó közleményét pedig sértő tartalmúnak. Pár héttel később aztán ő találkozott a nagykövettel.